Jelentős támogatásban részesül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hét kiváló kutatócsoportjának projektje. Az örömteli alkalomhoz kapcsolódva elindítottunk egy interjúsorozatot a kitüntetett kutatócsoportok vezetőivel és munkatársaival. Negyedik interjúnk a Boszporusz Kutatócsoport vezetőjével, Dr. habil. Szigetvári Tamással készült, aki a kutatócsoport megalakulásáról, jelenéről és jövőbeli terveikről mesélt nekünk.

Szeretnénk személyesen is gratulálni a nyertes pályázathoz! Mesélne nekünk a csoport megalakulásáról – mikor és kikkel kezdődött el a közös munkájuk?

A Boszporusz Kutatócsoport viszonylag fiatal, hiszen 2022-ben jött létre a PPKE BTK-n. A kutatócsoport a Balkán, a Mediterráneum és Törökország közelmúltjának, jelenlegi politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak és jövőbeni kilátásainak vizsgálatával foglalkozik. A kutatócsoport tagjai a Kar Nemzetközi Tanulmányok és Arab Tanszékének főállású és külsős oktatói, akik aktívan kutatják a régió politikai, gazdasági folyamatait, és azokról rendszeresen publikálnak.

A kutatócsoport együttműködik, illetve igyekszik együttműködést kialakítani a térséggel foglalkozó hazai kutatóintézetekkel és kutatókkal, illetve a kutatócsoport tagjai kiterjedt nemzetközi kapcsolathálóval rendelkeznek, amit igyekeznek a kutatócsoport tevékenységével is összekapcsolni.

Mi a kutatócsoport tematikus fókusza, és milyen kérdésekre összpontosítanak a kutatásaik során?

A kutatócsoport 2022 óta féléves rendszerességgel szervezett konferenciákat, eddigi tevékenységének ezek a konferenciák jelentették a fókuszát. Tematikailag nagyon változatos események voltak, és a kutatócsoport tagjai mellett a terület hazai szakértői is előadtak ezeken a konferenciákon.

2022 novemberében a Mediterráneum belső és külső kihívásai címmel rendeztük első konferenciánkat, amely a kutatott terület néhány aktuális kérdését vizsgálta, mintegy áttekintést adva a téma sokszínűségéről.

2023 májusában az ELKH KRTK Világgazdasági Intézettel és az NKE Nemzetközi Tanulmányok Tanszékével közösen szervezte a kutatócsoport a 2. konferenciáját, Irak megszállásának 20. évfordulója kapcsán.

Harmadik tudományos konferenciánk 2023. november 29-én Izrael/Palesztina: hogyan tovább? címmel került megrendezésre, 9 előadással.

A félévente megrendezett konferenciák egyik célja, hogy egy-egy, a térséggel összefüggő kérdés kapcsán az adott témával foglalkozó kutatók a saját tudományterületük nézőpontja alapján elemezzék a probléma különböző aspektusait. Ez az eddig megrendezett három konferencián nagyon gyümölcsözően működött: történész, külügyi szakértő, közgazdász, szociológus, irodalmár, politológus előadók gazdagították a konferenciákat, amelyek rendszeres eszmecserére adnak lehetőséget a témakör kutatói számára, nemcsak a kutatócsoport tagjait, hanem a témakörök legjelentősebb hazai szakértőit is bevonva, így erősítve a kutatócsoport szakmai ismertségét és elfogadottságát. Az események emellett a fiatal kutatók, doktoranduszok számára is lehetőséget nyújtanak a bekapcsolódásra, valamint a szélesebb szakmai közönség számára is nyitottak. A konferenciák tematikája és előadásai a térség iránt érdeklődők széles köre számára nyújt naprakész információkat és szakértői elemzéseket.

Melyek azok az eddigi legjelentősebb eredmények, amelyeket a kutatócsoporton belül értek el?

A kutatócsoport 7 tagjának csak az elmúlt 10 évben 14 monográfiája és 8 szerkesztett kötete jelent meg, 37 idegen nyelvű és 61 magyar nyelvű könyvfejezetet írtak, emellett 18 nemzetközi és 103 hazai folyóiratpublikáció is fűződik a nevünkhöz. A kutatási téma szempontjából olyan jelentős monográfia és kötet gyűjtemény kötődik hozzánk, mint pl. Jany János: Az iszlamizmus: Eszmetörténet és geopolitika; N. Rózsa Erzsébet: Az államiság modelljei a Közel-Keleten: A vahhábita királyságtól az iszlám köztársaságig; N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz: a Közel-Kelet átalakulása; Szigetvári Tamás: Turkey’s Dilemmas in Foreign Policy and External Economy in the Early 21st Century; Szigetvári Tamás: Európai integráció és/vagy keleti nyitás: Török külpolitikai és külgazdasági dilemmák a 21. század elején; Egeresi Zoltán (szerk.): Political History of the Balkans (1989–2018); N. Rózsa Erzsébet (szerk.): Mapping Migration Challenges in the EU Transit and Destination Countries. Barcelona: European Institute of the Mediterranean (IEMed).

Pontosan milyen projektjükkel nyerték el a Pázmány BTK hároméves időtartamra szóló támogatását?

A kutatás célja a szélesebb értelemben vett mediterrán térségről szóló ismeretek bővítése. A következő három évben tervezett kutatások részben egy-egy ország, szubrégió folyamatainak komplex elemzése – ezeket a konferenciák keretében, illetve a témáról publikálandó cikkek révén valósítjuk meg.

Ugyanakkor szeretnénk egy átfogó, a (déli) mediterrán régió kihívásait elemző kötetet is megjelentetni. Ebben a kutatásban egyrészt a régió kohézióját vizsgálnánk: mennyire tekinthető egy térségnek a Mediterráneum déli része, vajon az összetartó erők (nyelvi, kulturális hasonlóságok), vagy a széthúzó erők (gazdasági pólusok, politikai érdekek különbözősége) erősödnek fel a következő évtizedekben. E mellett a régiót érő kihívások és következményeinek feltárása is részét képezné a kutatásnak: a klímaváltozás hatásai, amelyek különösen súlyosan érintik a vízben hagyományosan szegény régiót, ennek hatásai a gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokra, illetve mindezeknek a szomszédos régiókra – ezen belül is elsősorban Európára kiterjedő – hatásai (migráció, biztonságpolitikai kihívások stb.).

Hogyan illeszkedik a nyertes pályázat az eddigi kutatásaikba? Van-e valamilyen kapcsolat vagy folytonosság az előző kutatásokkal?

Ez a régió Európa kulturális bölcsője, egyben déli és délkeleti perifériája, a térségben zajló folyamatok azonban nemcsak Magyarország vagy Európa számára, de globális szinten is meghatározóak, így a terület kutatása és mélyebb ismerete a nemzetközi tanulmányok tudományának kiemelt feladatai közé tartozik. A kutatások révén gyarapíthatjuk ismereteinket a régió kapcsán, de a szélesebb tudományos közösség számára is releváns összefüggéseket, folyamatokat tárhatunk fel.

Milyen előrejelzésük, predikciójuk van a mostani pályázat várható eredményeiről?

A kutatások módszertana a résztvevő kutatók tudományos hátterének köszönhetően multidiszciplináris, hiszen a bölcsészettudomány (irodalom, történelem, vallástudományok) és a társadalomtudományok különböző diszciplínái (jogtudomány, gazdaságtan, politológia, szociológia) is szerepet kapnak benne. Ezt az adottságot szeretnénk arra kihasználni, hogy a kutatásokban érvényesítsük a különböző megközelítések együttes alkalmazásából származó szinergiákat (pl. a konferenciákon), ugyanakkor természetesen az egyes tudományterületekhez kapcsolódó releváns kutatásokat is igyekszünk folytatni, illetve nemzetközi folyóiratokban ezeket az eredményeket publikálni, hiszen a tudományos jelenlétnek ez elengedhetetlen követelménye.

A kutatások eredményeit a konferenciák és publikációk mellett más csatornákon is szeretnénk eljuttatni a szakmai és szélesebb közönséghez. Ezért azt tervezzük, hogy a Boszporusz Kutatócsoport honlapján a konferenciák összefoglalását és előadásainak felvételét is feltöltjük, illetve egyes érdekesebb témákról podcastok formájában is készítünk feltölthető tartalmakat.