Egy tekintetben mindenképpen más lesz a 2022/23-as tanév, mint a most lezárult, hiszen a Pázmány BTK összes budapesti szakja és tanszéke a Duna-parti Danubianum épületébe költözik. Ez kihívás és feladat, ám lehetőség is, hiszen az eddig kicsit külön életet élő képzések ismét együtt lesznek. A tágasság élményére pár évet még várnunk kell, de sok jó ember a Danubianumban is elfér – mondta interjúnkban Nemesi Attila László. A régi-új tanulmányi dékánhelyettes a beszélgetésben visszatekintett a vírusjárványra, amely jelentős terhelést rótt az egész egyetemi polgárságra, viszont örömmel tapasztalta, hogy a legtöbb oktató hamar feltalálta magát a távolléti oktatás világában. Ha viszont választani kellene, mégiscsak a jelenléti oktatás mellett tenné le voksát.
Mit tart az elmúlt időszak tanulmányi és oktatásszervezési szempontból jelentős eredményének?
A hozzánk jelentkezők összlétszámának és ezen belül az első helyen minket választók számának látványos növekedését – ami közös sikerünk. Tanulmányi téren a hatékony és kényelmes elektronikus és személyes ügyintézés előnyeit igyekszünk ötvözni, segítve hallgatóink előrehaladását, az oktatásszervezésben dolgozó kollégák pedig a lehetőségekhez mérten legjobb teremgazdálkodás, órarendek és oktatástechnikai feltételek megteremtésén fáradoznak.
Milyen oktatási, szervezési tapasztalatokat lehet levonni a 2020–2022-es, covid-járvány által meghatározott féléveinkkel kapcsolatban?
Készületlenül ért mindenkit a távolléti oktatás: sem az oktatók többségének, sem a hallgatóknak nem volt rutinja az elektronikus alkalmazások használatában. Azonnal számos (újra)szabályozandó tanulmányi kérdés merült fel, gyors útmutatásra volt szükség, összhangban az állami járványkezelés és oktatásirányítás rendelkezéseivel és ajánlásaival. Igyekeztünk néhány rögzített határidő rugalmas kitolásával is támogatni a könyvtári hozzáférésben korlátozott egyetemi polgárságot. Bár sok tanárunk nagyon hamar feltalálta magát, és örömmel kísérletezett az új oktatási és vizsgamódszerekkel, azt az általános véleményt szűrtük le, hogy a jelenléti oktatás mégiscsak élménytelibb és motiválóbb, ideális esetben ennek inkább hasznos kiegészítői, mintsem helyettesítői lehetnek a virtuális közösségi terek, tárhelyek és dokumentumkezelési funkciók. A hallgatói visszajelzések nagyra értékelték az oktatók erőfeszítéseit, és rámutattak azokra a hiányosságra, amelyeket még ki kellett küszöbölnünk. A „hibrid” (részben jelenléti, részben távolléti) forma szinte minden változatát kipróbáltuk a járványgörbe hullámzásaihoz igazodva. A hallgatói kérelmek indoklásaiból sajnos nem kevés személyes és családi megpróbáltatásról szereztünk tudomást.
Hogyan látja a minor szak felvételében rejlő előnyöket? Népszerű ez a lehetőség?
A hallgatók körülbelül negyede választ minor programot alapszakjának valamely specializációjával szemben, ami összességében nem csekély létszám. Ez az egyszakos alapképzésbe foglalt „kétszakosság” lehetősége, amellyel főleg azok élnek, akik nem az alapszakjuknak, hanem a választott minornak megfelelő irányban szeretnének továbbtanulni, vagy legalábbis megnyitnák maguk előtt ezt az utat is tanulmányaik első évében. Mások szakmai kapcsolódási pontokat látnak vagy egyszerűen csak érdeklődnek a másik terület iránt.
Minden képzés megtalálta már a helyét a Danubianumban? Hogyan lehet majd belakni az épületet?
Mindent megteszünk azért, hogy szeptemberben készen várja az épület immár valamennyi budapesti képzésünket. A Duna-parti panoráma adja a hátteret, belül pedig minél otthonosabbá, minél „pázmányosabbá” szeretnénk tenni a tereket. Az eddig a Sophianumban elhelyezett szakjaink hallgatóinak és intézeteinknek, tanszékeinknek, oktató és nem oktató munkatársainknak ez nagy változás, ezért tőlük sok türelmet és megértést kérünk. Ugyanakkor új találkozási lehetőségek születnek: az eddig kicsit külön életet élő képzések ismét együtt lesznek, könnyebb lesz szabadon választott órákra beülni, hallgatói közösségi programokat szervezni, összefutni olyanokkal, akik egyébként távol lennének. A tágasság élményére pár évet még várnunk kell, de – ha fogalmazhatok így – sok jó ember a Danubianumban is elfér. Az igazi „belakás” érzését az őszi szorgalmi időszak mozgalmas hetei fogják magukkal hozni. Hiszem, hogy új lendületet ad majd, hogy egy helyen vagyunk. Számítunk a Hallgatói Önkormányzat ötleteire, folytatjuk a környék feltérképezését hallgatói szemmel, és gyűjtjük az igényeket, javaslatokat.
Mit lehet tudni a régi-új tanulmányi dékánhelyettes terveiről?
Tevékenységem egyrészt a naptárhoz igazodik: sikeresen lebonyolítottuk az általános felvételi eljárást, elbíráltuk a hallgatók tanév végi kérelmeit, most következik a pótfelvételi, azután a beiratkozás, a tárgyfelvétel és az oktatás megkezdése az új szemeszterben nappali és levelező tagozaton. Minden évben arra törekszünk, hogy az adminisztratív folyamatok a korábbiaknál is átláthatóbbak és gördülékenyebbek legyenek, a belépő első évfolyamosok megkapjanak minden információt a nyugodt, magabiztos kezdéshez, oktatóinknak pedig csak a tanításra kelljen összpontosítaniuk. Egy másik feladatkör a változó szabályozási környezethez való rugalmas alkalmazkodás és visszajelzés, szabályzataink, eljárásrendjeink és tájékoztatóink folyamatos aktualizálása, tanterveink, tárgyleírásaink frissítése, az új képzések indításának előkészítése. Idén is indul új képzésünk, jövőre is tervezzük új szak meghirdetését, de a meglévők tartós népszerűségének megőrzése ugyanilyen fontos. Szeretnénk megvalósítani a tantermi oktatástechnikai eszközök cseréjét, elérhetővé tenni további praktikus Neptun-funkciókat, szélesíteni a tehetséggondozást, rendre kitűnni az oktatói kiválóság terén, szorosabbra fűzni az oktatást a kutatással és a gyakorlattal, még inkább díjazni a tehetségeinket, és elébe menni a jogos hallgatói-oktatói igényeknek. Vannak olyan mutatók, amelyekben javítanunk kell: ilyen például a pedagógusképzés létszáma és megtartóereje, a lemorzsolódás csökkentése úgy, hogy a minőség semmiképp ne szenvedjen csorbát. Ez a mi munkánk, és nem is kevés.
Mi adja a képzéseink vonzerejét?
Az egyetemünk irányultságához és oktatóink szakmai profiljához igazított tantervek, az értékközpontúság, a korszerű és időtálló tudásközvetítés, a jó hangulatú órák és a közösségteremtés, odafigyelés egymásra. Ahol a szellemi kincseink vannak, ott van a szívünk is.
