For English scroll down ▼

A komplex vizsga a doktorandusz hallgató tudományágban szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű – legalább három tagú – bizottság előtt letett nyilvános vizsgája, amelyet a negyedik aktív félévében kell letenni. A sikertelen komplex vizsga javítását csak azonos vizsgaidőszakon belül, legfeljebb egy alkalommal lehet megkísérelni.

A komplex vizsgára történő jelentkezés feltétele:

  1. két idegen nyelvnek a tudományág műveléséhez szükséges ismerete, amit – ha a doktori iskola működési szabályzata a második idegen nyelv vonatkozásában másként nem rendelkezik – legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal kell igazolni;
  2. a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában valamennyi kötelező tantervi követelmény teljesítése;
  3. legkésőbb a komplex vizsgáig, illetve az abszolutóriumig 40-40 szabványoldalnyit - rendesen jegyzetelt állapotban, témavezetői jóváhagyással - elektronikusan le kell adniuk doktoranduszainknak a készülő disszertációból az alábbi címre: doktori@btk.ppke.hu.

A komplex vizsga két fő részből áll:

  1. A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát a doktori iskola tantervének kötelező és kötelezően választható tanegységei közül. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.
    Forrásnyelv(ek) ismerete: amennyiben a disszertáció alapjául szolgáló források nyelve nem magyar, hanem valamely élő vagy holt idegen nyelv, a vizsga során egy(-egy) rövid (max. 500 szó) szöveg olvasása és fordítása a források nyelvéről (max. két nyelv) a vizsgabizottság előtt. A nyelv(ek)ből szerzett szakos diploma vagy felsőfokú nyelvvizsga a vizsgának ezt a részét kiválthatja.
  2. A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.

A komplex vizsgát kétfokozatú értékelési rendszerben – megfelelt, illetve nem megfelelt értékeléssel – kell minősíteni, és eredményét az utolsó vizsgarész napján ki kell hirdetni.

 

Tantárgyi felsorolás
Történelem program:

A komplex vizsga elméleti részének tárgyait képező történeti korszakok és területek:

  • Az ókori Kelet a Kr.e. 3. ée. – Kr.u. 5. sz. között;
  • A Földközi-tenger nyugati medencéjének története (görög és római történet) a Kr.e. 2. ée. – Kr.u. 5. sz. között;
  • Egyetemes történet, korai középkor (5–10. sz.);
  • Egyetemes és magyar történet, középkor (11–15. sz.);
  • Egyetemes és magyar történet, kora-újkor és újkor (16–18. sz.);
  • Egyetemes és magyar történet, 19. sz.;
  • Egyetemes és magyar történet, 20. sz.

 

Régészet program:

Római kori régészet

  1. Pannonia és Dacia római kori története és régészeti kutatása
  2. Pannonia késő római emlékei (különös tekintettel a kereszténység emlékanyagára)
  3. Pannonia kapcsolata a Barbaricummal a régészeti kutatások fényében
  4. A római kori városok és települések régészeti kutatása és anyagi kultúrája
  5. A római katonai táborok és a limes régészete

Népvándorlás kori régészet, magyar őstörténet és honfoglaláskor

  1. A kora népvándorláskor régészete (Kr.u. 5‒6. sz.)
  2. A késő népvándorláskor régészete (Kr.u. 7‒9. sz.)
  3. A Kárpát-medence Karoling kori régészete (Kr.u. 9. sz.)
  4. A korai magyar történelem régészeti kutatása
  5. Honfoglalás kori régészet

A Kárpát-medence és Európa középkori régészete

  1. Középkori városok és kézművesség
  2. Középkori falu és gazdálkodás
  3. Elit a középkorban és építészeti reprezentációja (várak, paloták)
  4. Középkori egyház kialakulása és fejlődése (templomok, temetők)
  5. A kora újkor (török kor) régészete

A középkori Közel-Kelet régészete

  1. Az omajjád és korai abbászida időszak régészete
  2. A késői abbászida korszak anyagi kultúrája (fátimida, szeldzsuk, ajjúbida, mamlúk)
  3. A Közel-Kelet hadiépítészete a középkorban
  4. A keresztes kor régészete
  5. A Közel-Kelet keresztényeinek anyagi kultúrája

Roncsolásmentes régészet és archaeometria

  1. A lelőhelyfelderítés, valamint a tájrégészeti és adatelemzési módszerek
  2. A régészeti örökségvédelem és a régészeti múzeológia elmélete és gyakorlata
  3. A környezetrégészet és a bioarcheológia módszertana
  4. A fizikai korhatározás, az izotóprégészet és a georégészet módszertana és szerepe a régészeti időrend és életmód rekonstrukciójában
  5. A régészetelmélet modern irányzatai (pl. gazdasági régészet, háztartásrégészet, háború és konfliktus régészete, kognitív régészet, identitás régészete)

 

Művészettörténet program:
  1. Antik művészet
  2. Középkori művészet
  3. Reneszánsz és barokk művészet
  4. 19–20. századi művészet
  5. A művészettörténet historiográfiája
  6. A műemlékvédelem története és módszerei
  7. A muzeológia története és módszerei

 

COMPLEX EXAMINATION

The complex examination is a public examination taken by the doctoral student, serving as a comprehensive evaluation of the student's knowledge in the field of study. It is conducted during the fourth active semester and is assessed by a committee comprising a minimum of three members. One re-take, limited to the theoretical part only, is allowed, which must take place in the same semester.

The eligibility criteria for applying for the complex examination are as follows:

  1. Proficiency in two foreign languages at a level deemed necessary for the scientific discipline, typically demonstrated by achieving at least a B2 level complex state-accredited language exam or an equivalent certificate. Deaf students may provide evidence of proficiency in a sign language other than Hungarian. Foreign doctoral students must also certify proficiency in an additional foreign language, alongside their native language, as per the stipulations of these Regulations.
  2. The successful completion of a minimum of 90 credits during the study and research phase of the doctoral program, in addition to fulfilling all compulsory curricular requirements.
  3. Prior to the complex examination or the final examination, doctoral students are required to electronically submit 40-40 standard pages of their dissertation, complete with proper annotations and supervisor approval, to the following address: doktori@btk.ppke.hu.

The complex examination consists of two main components:

  1. The theoretical section of the complex examination evaluates the student's knowledge in at least two specific subjects or topics that are part of the compulsory or compulsory elective courses within the curriculum. This section may also include a written examination.
    Knowledge of source language(s): if the language of the sources on which the dissertation is based is not Hungarian, but a living or dead foreign language, reading and translating a short text (max. 500 words) from the source language during the exam (max. two language) before the examination board. A degree in the language(s) or a higher level language exam can replace this part of the exam.
  2. In the second part of the complex examination, the student presents their knowledge of literature, research findings, the research plan for the second phase of the doctoral program, and the schedule for preparing the dissertation and publishing its results.

The supervisor has the opportunity to assess the student's performance in writing beforehand and/or during the examination.

The complex examination is graded using a two-grade system (pass or fail), and the results are announced on the day of the final part of the examination.

 

Subject Listing
History Programme:

The historical periods and areas constituting the theoretical part of the comprehensive exam:

  • Ancient East from 3rd millennium BCE to 5th century AD;
  • History of the Western Mediterranean Basin (Greek and Roman history) from 2nd millennium BCE to 5th century AD;
  • Universal history, Early Middle Ages (5th–10th centuries);
  • Universal and Hungarian history, Middle Ages (11th–15th centuries);
  • Universal and Hungarian history, Early Modern and Modern eras (16th–18th centuries);
  • Universal and Hungarian history, 19th century;
  • Universal and Hungarian history, 20th century.

 

Archaeology Programme:

Archaeology of the Roman Period

  1. History and archaeological research of Pannonia and Dacia in the Roman period
  2. The Late Roman relics in Pannonia – with special attention to Christianity
  3. The relations between Pannonia and the Barbaricum in the light of archaeological research
  4. Towns and settlements and their material culture in the Roman period
  5. Archaeology of Roman military camps and the limes

Archaeology of the Migration Period, Hungarian prehistory and the Age of Conquest

  1. Archaeology of the Early Migration period (5th–6th centuries AD)
  2. Archaeology of the Late Migration period (7th–9th centuries AD)
  3. Archaeology of the Carpathian Basin in the Carolingian period
  4. Archaeology studies in Early Hungarian History
  5. Archaeology of the Conquest period

Archaeology of the Carpathian Basin and Europe in the Mediaeval Period

  1. Mediaeval towns and craftsmanship
  2. Mediaeval villages and agriculture
  3. The élite in the Mediaeval period and their representation in architecture (castles, palaces)
  4. The formation and development of the Mediaeval Church (churches, cemeteries)
  5. The archaeology of the early Modern Age (Ottoman period)

Archaeology of the Mediaeval Middle East

  1. Archaeology of the Umayyads and the Abbasids
  2. Material culture of the Late Abbasid period (the Fatimids, Seljuqs, Ayyubids, Mamluks)
  3. Military architecture of the Middle East in the Mediaeval period
  4. Archaeology of the Crusades
  5. Material culture of Christianity in the Middle East

Non-Invasive Archaeology and Archaeometry

  1. Processes for site survey, landscape exploration and data analyses
  2. Archaeological heritage management, archaeological museology – theory and practice
  3. Methodology for environmental archaeology and bioarchaeology
  4. Physical dating techniques, isotope archaeology and geo-archaeology methodology and their role in reconstructing archaeological chronology and lifestyle
  5. Current trends in archaeological theory (e.g. economy archaeology, domestic archaeology, archaeology of war and conflict, cognitive archaeology, archaeology of identity)