Szó esett Mongólia és Kína történeti és kultúrtörténeti kapcsolatáról, a nomád (mongol) és letelepült (kínai) kapcsolat történeti forrásokban megjelenő elemeiről, illetve Mongólia mediátor szerepéről, melyre Kína és Oroszország, a két „szomszéd” kényszeríti.
Annak ellenére, hogy az előadás helyszíne az utolsó pillanatban megváltozott, számtalan érdeklődött vonzott. A nézők soraiban helyet foglalók a legtöbben ugyan szakmabeliek voltak, azonban a laikusok számára is érdekes információkat hallhattunk.
Az előadó fontosnak tartotta kihangsúlyozni már az előadás legelején, hogy több szempontból számunkra is aktuális kérdéssel állunk szemben, hiszen Mongólia elnöke 2014. októberében éppen Magyarországra látogatott, ezért ezt is górcső alá vette.
Az előadás első felében néhány fontosnak vélt fogalom tisztázására került sor. Megtudhattuk, mit jelenthet ebben az esetben a mediátor kifejezés, mely területekre gondoljunk, ha azt halljuk Belső-Ázsia, hogy mit takar a nomád és letelepült ellentétpár, illetve abba is bepillantást nyerhettünk, hogy egyre nagyobb elfogadást tanusít Kína és Mongólia egymással szemben. Dr. Birtalan Ágnes saját kutatásai alapján ismertette velünk, hogy a letelepült kínaiak, illetve a nomád mongolok milyen kölcsönhatásban állnak egymással, milyen szokásokat vettek át egymástól. Kiderült, hogy a legfontosabb összetartó kapocs közöttük a gazdaság, mely mindkét ország számára nagy jelentőséggel bír.
Később az előadó rátért az előadás középpontjában álló Mongóliára. Megismerhettük földrajzi adottságait, nemzeti jelképeiket, valamint szó esett a mongol nyelv szigetszerű előfordulásáról is. Kiderült, hogy a 140 millió lakosú Oroszország és a közel másfél millárd lakossal rendelkező Kína közé került Mongólia a helyzet következtében a diktálók szintjére lépett. A mongol sajtó anyagai pedig éppen megfelelő lehetőséget nyújtanak arra, hogy elemzésükkel képet kapjunk arról, miként viszonyul ehhez a szerephez az ország, illetve hogyan viszonyul ehhez a helyzethez a másik két ország, Kína és Oroszország.
Kezdetben Mongólia a „két szomszéd” helyett törekedett egy „harmadik szomszéd” keresére, mára azonban a helyzet visszatért az eredeti felálláshoz. A kutatók számos közeledési kísérletre mutattak rá az elmúlt időszakban, ilyen volt a kínai államelnök és Putyin mongóliai látogatása, amely során különböző programokon vettek részt, iskolásokkal, veteránokkal találkoztak. 2014 szemtemberében sor került a dusanbei találkozóra, mely központi témája a Mongólián átvezető vasútvonalak megduplázása volt, ugyanis a zavartalan szállításhoz szükségessé vált a keskeny és a széles nyomvonalú vasúti pálya megépítése is. Egyesek szerint a vasútvonalaknak a hosszát tekintve Oroszország nyert, azonban fontosságot tekintve mégis Kínát lehetne nyertesnek nyílvánítani, hiszen a legfontosabb mongol bányák mellett az ő vasútvonalaik haladnak. Ezeket figyelembe véve mondhatjuk, hogy Mongólia központi szerepet játszik az áruk szabad áramlásában.
Az előadás zárásaként a mongol elnök látogatásakor elhangzott beszédből hallhattunk részleteket, melyben kihangsúlyozta a kulturális tőke jelentőségét. Kiderült az is, hogy pénzbeli és eszközbeli segítséget is nyújtanak egy az ELTE-n működő kutatóközpont kialakításához, amely számtalan lehetőséget nyújt a kutatásra oktatóknak és hallgatóknak egyaránt.
Szerző: Polgár Zsófia (Kommunikáció- és Médiatudomány MA)
