Bemutatta az OFI új, online tudásközpontját, képet kaphattunk arról, hogyan kezelik külföldön az iskolai konfliktushelyzeteket, illetve az előadás végén interaktív beszélgetés is helyet kapott.
Az előadás első felében tisztázásra került, hogy milyen különbségek is vannak a konfliktusok, illetve az iskolai erőszak, zaklatás között. Az előadó szükségesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy konfliktusok mindenhol vannak, és ezek nem feltétlen negatív jellegűek, hiszen megoldásuk során a tanulók jelleme számos fejlődésen mehet keresztül. Azonban fontos, hogy minden esetben kezelni kell ezeket a konfliktusokat, mert ennek az elmulasztása akár olyan negatív következményekkel is járhat, mint az érintett felek lelki sérülése.
Fehérpataky Balázs azt is elmondta, nagy problémának tartja, hogy Magyarországon nincs egy egységes közoktatásban használatos módszer a konfliktusok kezelésére. Ennek megoldására az OFI kidolgozott egy programot, melynek célja egy online tudásközpont létrehozása. Ehhez pedagógiai intézetek segítségét kérték. Olyan működő programokat vártak az önként jelentkező iskoláktól, amelyek más intézményekben dolgozó pedagógusoknak is segítséget jelenthetnek. Végül 15 jól működő konfliktuskezelési programra szűkült a kör, melyet az ország közoktatási intézményeiben sikeresen használnak. Ezeket összegyűjtötték, és a már említett tudásközpontban lehet velük megismerkedni. Az előadó elmondta, a céljuk az, hogy aki segítséget keres, az találjon is, így olyan személyek elérhetőségét is nyilvánossá tették, akik készek segíteni más iskoláknak is.
A továbbiakban képet kaphattunk arról, hogy az iskolák általában 2 féle módon kezelik a konfliktushelyzeteket. Az egyik csoportba tartozó iskolák alulról szerveződve, önállóan próbálnak programokat kidolgozni, a másik pedig az, amelyik a fenntartótól megkapja a megfelelő forrást egy, már jól működő program megvásárlására. Előbbieknek igen nehéz dolguk van, hiszen ezeket a programokat hosszútávon nehéz megtartani. Kiderült, hogy a pedagógusok konfliktusérzékenységét nagyban befolyásolja az iskolával való elégedettség is, illetve az is, hogy a diákok sokkal hamarabb észreveszik a problémákat.
Az előadás Dan Olweus zaklatás definíciójának ismertetésével folytatódott. Megtudhattuk, hogy a zaklatás mindig folyamatosságot jelent, benne a felek nem cserélhetnek szerepet. A zaklató mindig zaklató, az áldozat, mindig áldozat marad. Sok esetben a zaklatás a szülők és a pedagógusok előtt is rejtve marad addig, amíg valamilyen tragédia nem történik. Ennek kezelésére többféle módszer jelenthet megoldást. A skandináv államokban nagy sikerrel alkalmazzák a KiVa-t, amelyben nem az okok, hanem a cselekedetek kerülnek középpontba. Az áldozatot és a zaklatót is külön kezelik, mindkettővel leülnek beszélgetni, melynek célja, hogy ezekből a szerepekből sikeresen kihúzzák az adott feleket. Fontos, hogy a zaklatás mindig a ,,közönségnek” szól, így az is megoldást jelenthet, ha közösségen belül a pedagógusok igyekeznek olyan csoportnormát elfogadtatni, amely mélyen elítéli az erőszak minden formáját. Ennek következtében a zaklató izolálódik, majd miután teljesen egyedül marad, felhagy a tevékenységgel. Az is kiderült, hogy a zaklatás nagyarányban elkerülhető, ha a diákok asszertív kommunikációt folytatnak.
Az előadás zárásaként szóba került az online zaklatás is, melynek legnagyobb színtere manapság a Facebook. Érdekességként az előadó elmondta, hogy már létezik egy Facebook- protokoll, amely a regisztrációt megelőzően végigkalauzolja a gyerekeket egy olyan úton, amelyben megismerhetik, hogyan védjék online identitásukat a világhálón. Szóba került a Google is, amely fél éve lehetővé tette, hogy szervereiről minden fellelhető adatot töröltethessünk magunkról.
Szerző: Polgár Zsófia (Kommunikáció MA)
