Az október 21-i rendezvényen a török kulturális diplomáciáról és külügyi helyzetről tartott előadást az érdeklődő hallgatóknak.

„A kulturális diplomácia feladata, hogy közelebb hozzon egy adott országot” – kezdte előadását Tóth Ágnes, majd megismerkedhettünk Törökország külpolitikájával. Joseph Nye, amerikai politológus háromféle módot különböztet meg egy ország külpolitikájának érvényesítése kapcsán. Az első út, a megfélemlítés (azaz a hard power), ilyen lehet például a katonai erő használata. A második lehetőség szerint a gazdasági erőt kell használni, végül a harmadik megoldás a meggyőzés lehet (ez az úgynevezett soft power), ide tartozik a diplomácia és azon belül a kulturális diplomácia.

A diplomácia feladata 

A szakmai bevezetőt követően Tóth Ágnes rátért a diplomácia célkitűzéseire. A diplomácia elsődleges feladata, hogy az adott országról pozitív képet alakítson ki globális szinten. Törökország esetében az elmúlt évtizedek alapján negatív kép rajzolódott ki az emberekben. Gazdasági válságok, katonai puccsok - sokaknál ez az első, ami Törökországról először az eszükbe jut. Ezen kíván változtatni a kulturális diplomácia, Törökország esetében többek között a Yunus Emre Budapesti Török Kulturális Központ. 

A cél, egy „új történet” megalkotása – magyarázza Tóth Ágnes. Vonzóvá kell tenni Törökországot azáltal, hogy elmeséljük, hogyan változott és alakult át az utóbbi évtizedekben. Törökország ugyanis hosszú demokratizálódáson ment keresztül, békés együttélésre törekszik és megmutatták, hogy az értékmegőrzést a modern gazdasági és társadalmi helyzettel remekül összeegyeztethető. A siker eléréséhez ezt az új történetet először országon belül, majd a nemzetközi porondon kell megismertetni.

Béke és stabilitás 

Törökország külpolitikai irányát a béke és stabilitás jellemzi. Azt vallják, hogy a konfliktusokat párbeszéddel kell megoldani. A külpolitikát tekintve beszélhetünk külső és belső dimenziókról. A belső dimenziót az erős nemzeti- és kulturális öntudat határozza meg, ami törököknél teljes mértékben jelen van.

A kulturális diplomáciának alapvetően három fő célja van: az országok közötti hídépítés, 

más országok gondolkodásmódjának és hozzáállásának megváltoztatása és végül, de talán legfontosabb szempontként a problémamegoldás. Az országok közötti kulturális kapocs sokszor jóval erősebb, mint a politikai kötődés. A politikai hatalom ugyanis néhány évente változik, míg kulturális kapcsolat túlmutat az aktuálpolitikán, erősebb annál – magyarázta az előadó. 

Török kulturális diplomácia Magyarországon

Törökország kultúrdiplomáciai eszközeként tekinthetünk a számos török-magyar kulturális megállapodásokra, melyre remek példa, hogy Budapesten tavaly nyílt meg a Yunus Emre Intézet, míg Isztambulban a Balassi Intézet működik. Ide sorolhatjuk még a hazánkban megrendezett különböző török fesztiválokat, gazdasági és kulturális eseményeket, melyeknek célja, hogy megismertessék a magyar emberekkel a török kultúrát. Fontosnak tartják ugyanis, hogy ne csak a médián keresztül találkozzunk az idegen kultúrával, hanem saját tapasztalatainkon keresztül is.

Yunus Emre Intézet

Az előadás végén részletesebben megismerkedhettünk a Yunus Emre Intézettel. Az intézet névadója Yunus Emre, XIII. századi török költő volt, aki verseiben az istenszeretetről, egymás iránti szeretetről, elfogadásról és toleranciáról írt. A központ fő célkitűzése, hogy minél többen megismerjék a török kultúrát, ezáltal megértőbbek és elfogadóbbak legyenek a törökökkel.

A Yunus Emre alapítvány 2009-ben alakult, először a balkánon jelent meg, majd folyamatosan terjeszkedett nyugat felé, jelenleg pedig az egész világot lefedő hálózattal rendelkeznek: intézményeik 36 országban vannak jelen. A budapesti kulturális intézet 2013-ban nyitott, ez alatt az egy év alatt több mint 70 rendezvényt szerveztek, többek között török kávéházi esteket, konferenciákat, mozi-, beszélgető- és főző esteket is. Havonta változó tematikára épülő programokkal várják a jövőben is az érdeklődőket a budapesti Yunus Emre intézetben.

Szerző: Nagy Nóra (Kommunikáció- és Médiatudomány MA)