Ország: Csehország
Város: Ústí nad Labem
Szervező intézmény: Jan Evangelista Purkyné University
Időpont: 2009-09-06 - 2009-09-28
Ústí nad Labem egy észak-nyugati fekvésű kis város, amelyet hegyek zárnak körül, és az Elba partján fekszik. Szemet gyönyörködtető a táj, a város nagyon tiszta és barátságos. A kollégium, ahol elszállásoltak minket, a város központjában volt, könnyen megközelíthető busszal és gyalog egyaránt.
A város megközelítése több módon is lehetséges (autó, busz illetve vonat); én a vonatot választottam, mivel közvetlenül elérhető Budapestről a város. A vonatjegy nagyon diák-barát, és a kényelemmel sem volt probléma; IC-k közlekednek ezen a vasúti vonalon. A nyolc órás út előszörre talán soknak tűnhet, de a táj szépsége mindenért kárpótolja az embert. Megérkezésemkor a fogadó egyetem két diákja várt rám, akikkel már előre megbeszéltük emailen keresztül, hogy segíteni fognak a csomagjaim elhelyezésében, illetve a kollégiumba való eljutásom biztosításában. Mindez nagyon sokat jelentett számomra, hisz kérnem sem kellett, ők maguk ajánlották fel segítségüket, és roppant kedvesen fogadtak a vasút állomáson. Marie Hádková volt a felelős megbízott a program lebonyolításában, aki a Jan Evangelista Purkyné University cseh szakának a vezetője. Rengeteg tájékoztató e-mailt kaptam már a nyár folyamán a kurzusról, a szállásról, a programokról Mrs Hádkovától, és bármilyen felmerülő problémámra azonnal reagált, segítséggel fordult hozzám minden esetben. Épp ezért teljesen nyugodt szívvel tudtam elindulni az ismeretlen országba.
Ústí nad Labemben ugyanez volt a jellemző; Marie minden nap személyesen tartotta velünk a kapcsolatot. Segítőkészsége, kedvessége egészen kivételes. A szállás előre adott volt, a cseh fogadó társaság egy kollégiumban intézett nekünk szállást, amely olcsó is volt, és nagyon jó környéken, a központban helyezkedett el; egészen közel az
egyetemhez, ahol az óráink zajlottak. Még arra is külön odafigyeltek, hogy az EILC programban részt vevő diákok egy emeletre kerüljenek a kollégiumban, így nagyon hamar
igen szoros baráti kapcsolatok alakultak ki a diákok között. A kollégium jól felszerelt volt, minden szoba két ágyas, emellett tartozik hozzá egy zuhanyzóval ellátott fürdőszoba, és egy toalett is. Az ablakból a kilátás pedig egyszerűen csodálatos volt; hegyeket és sok-sok apró házat láttunk. Az egész város az ablakunk előtt feküdt.
Az oktatásra nagyon nagy hangsúlyt fektettek a csehek. A szívükön viselték, hogy mindannyian megszeressük és elsajátítsunk minél nagyobb mennyiségű tudást a nyelvükkel, kultúrájukkal kapcsolatban. Hétfőtől péntekig minden nap órák voltak. Reggel 9-től kezdődött a tanítás, és már az első naptól két csoportra voltunk bontva, hogy a kisebb létszámmal is növeljék a tanulásunk sikerességét. Egy csoportba körülbelül 12 fő volt osztva. Naponta 3 órát tartottak nekünk tanáraink, az első kettő nyelvtani, az utolsó kommunikációs óra volt. Egy óra 90 percnek felelt meg. A tankönyveket, füzetet, tollakat ajándékba kaptuk a fogadó napunkon; a nyelvkönyv címe: Lída Holá: Czech Step by step. Kifejezetten logikusan felépített, gazdag szókincsű, angol magyarázó szöveggel rendelkező tankönyv, könnyen forgatható. Tanáraink egyaránt felkészültek voltak angol nyelvből; ezzel is megkönnyítették a megértést az időközben felmerülő cseh nyelvtani problémákkal kapcsolatban. Minden héten legalább két alkalommal esténként cseh filmvetítést tartottak fogadóink, ezzel is tágítva a cseh kultúráról kialakított képünket. Emellett minden hétvégén kirándulásokat, közösségi programokat szerveztek nekünk, így többek között ellátogattunk Karlovy Varyba, Terezínbe, Prágába, illetve a közeli hegyekbe.
Az étkezésről mindenki maga gondoskodott alapjában, azonban több alkalommal részesültünk ingyenes ebédben és vacsorákat is tartottak a tiszteletünkre, amelyet a cseh egyetem finanszírozott. Ezeken az alkalmakon tipikus cseh ételekkel kínáltak minket, amelyek a magyar konyhától nagyon sokban nem is tértek el. Az órák között minden nap másfél órás ebéd szünetet kaptunk, és az egyetemhez közel találtunk is több kiváló kisebb éttermet, ahol baráti áron, több kész étel közül válogathattunk. Alapvetően nem mondanám drága országnak Csehországot, az árak nem sokban különböznek az itthon megszokottól. Internet lehetőség a kollégiumban biztosított volt, egy számítógép szobában tudtuk használni a saját, illetve a kollégium gépeit. Sajnos, a saját szobáinkban erre nem volt lehetőség, de így is boldogultunk.
A záró vizsgára cseh nyelvből az utolsó héten került sor, amely két részből állt. Először egy írásbeli forduló volt, amely magnóhallgatásból és fogalmazáskészségből állt. Az órákon kellőképp felkészítettek minket mindkét típusú feladatra, így nem éreztem túl nehéznek ezt a részt. Majd a szóbeli fordulón mindenki egyénileg vett részt, ahol Marie Hádková személyesen beszélgetett el velünk az addig megtanult általános szóbeli formulákat átvéve, majd képleírással zárult a vizsga ezen része. A vizsga után eredményhirdetésre került sor, ahol mindenki a vizsgaeredménye alapján A és E érdemjegy között kapott értékelést. Az „A” jelentette a kiválót, az „E” az eredménytelen vizsgát. Szerencsére, mindkét csoport sikeres vizsga napot tudhatott a háta mögött.
Mindent egybe véve nagyon hasznosnak találtam ezt a három hetet. Rengeteg új élménnyel gazdagodtam, sokat tanultam a cseh nyelvről, kultúráról, a résztvevők kultúrájáról és önmagamról. Mondhatom, hogy egy életre szóló barátságokat kötöttem, ami nagyban megkönnyebbítette a Prágába való átköltözésemet. A mai napig tartjuk rendszeresen a kapcsolatot a többi diáktársammal, illetve a cseh tanáraimmal. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hisz a világ óriási, és minden alkalmat meg kell ragadni, ahol egy kicsi esély is kínálkozik valami egészen újat látni, tapasztalni. Csak elindulásom napján éreztem félelmet, bizonytalanságot utammal kapcsolatban; majd megérkezésem első
pillanatától élveztem, szerettem az itt töltött életem minden mozzanatát.
