Ország: Franciaország
Város: Bordeaux
Időpont: 2010-01-15

Nemrégiben kaptam egy felkérést, hogy tartsak egy rövid beszámolót az Erasmus ösztöndíjjal külföldön folytatott tanulmányaimról. Bevallom, elsőre nem tűnt könnyűnek a feladat, mivel az első dolog, ami eszembe jutott, hogy ez szuper, zseniális és - ennyi. De gondolom azért ennél bővebb beszámolóra gondoltak.

Engedjék meg először is, hogy pár szóban összefoglaljam, hogy honnan jönnek a tapasztalatok: egy tanévet (2007/2008) töltöttem Bordeaux-ban, Franciaországban a Michel de Montaigne bölcsész karán, ahol a campus kollégiumaiban voltunk elszállásolva, így nagyon sok külföldivel és francia nemzetiségű emberrel találkozhattunk.
Tehát az első dolog, amit kiemelnék, az az lenne, hogy nagyon sok érdekes emberrel találkoztam, akik a régi, illetve a mai Franciaország Európán kívüli területeiről jöttek. A kulturális különbségek felfedezése nemcsak, hogy nagyon érdekes, de emberileg is sokat ad, jobban megismeri az illető a világot, saját magát és az országát - otthonát - is más szemszögből tudja nézni. Erre leginkább akkor van lehetőség, ha felvállaljuk egy időre az otthontól való távollétet, és kilépünk a hétköznapokból.

Nem elhanyagolható szempont a nyelvtudás fejlődése sem. Nem nagyon tudok ennél jobb fejlődési lehetőséget, hiszen az élet szinte minden területén részt kell venni az adott ország nyelvén, így például boltba, postára menni, banki ügyeket intézni stb.

És az utazások... Franciaország tájai köztudottan gyönyörűek, szerencsémre sok mindent megnézhettem belőle. Azt hiszem ez az egyik legvonzóbb szempont, ami a külföldi utazásokkal kapcsolatban felmerülhet. Ennek eredménye kb. 4000 fénykép, amelyekből 4-5 darab a Francia Tanszék 233-as termében került kiállításra.
Egy bölcsész-tanár szakos hallgatónak nem elhanyagolható szempont, hogy az adott nyelv kultúráját mélyrehatóan megismerje. Véleményem szerint erre az egyik legjobb keretet az Erasmus ösztöndíj nyújtja, hiszen a diákok részeseivé válnak a francia mindennapoknak: egyetemre járhatnak, menzán esznek, együtt buliznak, kirándulnak, miegymás. De a legjobb, hogy mindez szervezett keretek között történik, hiszen minden fogadó országnak érdeke és célja, hogy a vendég diákok jól érezzék magunkat, és igyekeznek ezt megkönnyíteni. Egyfajta jogunk van beilleszkedni. Nekem kimondottan érdekes volt megfigyelni magamat és másokat, hogy mit kezdünk az idegen szituációkkal, hogy vészeljük át a konfliktusokat stb. Egyszóval árnyalódik a kép a világról. És ha mindez jól sül el, mert elég bátrak vagyunk, akkor az önbizalmunk csak úgy dagad majd!

Jó utat és jó szórakozást kívánok minden jövendőbeli ösztöndíjasnak, és üdvözlöm az hazaérteket.