2011. március 29-én, kedden Simon Zoltán, az Európai Parlament külügyi szakértője tett látogatást karunkon és tartott előadást „Mítosz és valóság” címmel. Az előadás keretében az Európai Uniót új és egyedi megközelítésből értelmezve a hallgatók érdekes háttér információkkal gazdagodhattak az uniós folyamatokról és az intézmények működéséről.
Az előadás kezdetén több kérdés is felvetődött az Unió hasznosságával és jelentőségével, illetve a tagállamok egyenlő képviseleti súlyával kapcsolatban. Utóbbival összefüggésben Simon Zoltán Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnök szavait idézte fel, aki összehasonlítva Luxemburg és Németország Európai Unióban betöltött szerepét elismerte, hogy a tagállamok eltérő jelentőséggel bírnak az EU-n belül. Világviszonylatban azonban ugyanilyen eltéréseket fedezhetünk fel egyes államok között – éppen ezért kiemelkedő hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy az EU-val szilárd, versenyképes közösséget hozzunk létre.
Simon Zoltán előadásában kihangsúlyozta, hogy bár az EU egyedülálló lehetőségeket kínál a tagok számára, a még erőteljesebb kooperáció felé irányuló közösség útjában továbbra is a tagállamok és állampolgáraik közti versengés és érdekek állnak. Természetesen a tagállamok eltérő helyzetét és súlyát is figyelembe kell vennünk, az EU azonban hiába nyújt számos lehetőséget, ha a tagállamok nem tudnak azzal megfelelően élni – ahogyan azt például Görögország esetében is láthattuk. Így tehát a tagállamoktól függ, hogyan használják ki, illetve fordítják javukra az uniós támogatásokat. Összességében elmondható, hogy az EU a tagállamok önkéntes együttműködésén alapul, melyek az együttműködésre való törekvés mellett igyekeznek a saját érdekeiknek és céljaiknak megfelelően befolyásolni és alakítani a döntéseket, míg a hosszas viták után végül megszületik a kompromisszumos eredmény.
Az előadás során Simon Zoltán fontosnak tekintette kiemelni a tagállamok eltérő szerepének, pozícióinak hátterében álló tényezőket is. Említésre került többek között a geopolitikai helyzet, a népesség, gazdasági teljesítmény, az uniós kapcsolatok minősége, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságából fakadó előnyök és az egyes országok költségvetési státusza is. A tényezők közül csak néhányat felsorolva is látható, hogy ezek alapján aligha beszélhetünk egységes Európai Unióról. A sokféleséget pedig tovább erősítik a markánsan különböző vallási, kulturális és nyelvi gyökerek. Ennek ellenére azonban fontos kiemelnünk, hogy az EU-n belüli egyensúlyban minden tagállamnak szerepet kell vállalnia, hiszen egy állam a többiek támogatása és együttműködése nélkül nem képes megvalósítani céljait.
Előadása végén Simon Zoltán Magyarország Európai Unióban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Kihangsúlyozta, hogy egy ilyen közepes méretű állam esetében az országnak érdemi mozgástere van arra, hogy tovább bővítse kapcsolati– és szövetségi rendszerét. Véleménye szerint azonban Magyarország ezzel a lehetőséggel jelenleg kevéssé él. Ennek hátterében a szakértő a tapasztalat hiányát, a kapcsolatrendszer szűkösségét, továbbá a még kiforratlan és gyenge érdekérvényesítési képességet látja.
Az Európai Unió munkavállalási és szakmai gyakorlattal kapcsolatos kérdéseit követően zárásként Simon Zoltán arra bíztatta a hallgatókat, hogy vegyenek részt ebben a folyamatban, és járuljanak hozzá egy még sikeresebb Európai Unió kiteljesedéséhez.
