2011 áprilisában rendezte meg a Zsigmond Király Főiskola a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia keretében a Társadalomtudományi Szekció versenyét, ahol hallgatónk, Bíró Ilona harmadik helyezést ért el a Nemzetközi Tanulmányok I. bizottságában, amely az Európai Unió aktuális kérdéseivel kapcsolatos előadásokat foglalta magában.

Először is szeretnék gratulálni az elért eredményedhez, nagyon büszkék vagyunk rád! Arra lennék kíváncsi, hogy mi motivált abban, hogy indulj OTDK-n, illetve miért pont ezt a témát választottad. Volt mögötted tanári segítség, vagy az egész a te ötleted volt?

Nagyon szépen köszönöm a sok gratulációt neked is és mindenkinek, aki drukkolt értem! Nagyon hálás vagyok a sok bíztatásért!

Az OTDK-n való indulásban az motivált, hogy szeretem a kihívásokat, és szerettem volna megmérettetni magam. Arra lettem volna kíváncsi, hogy az én tudásommal, amit az eddigi tanulmányaim alatt szereztem, mire lennék képes egy országos versenyen. 

A téma egy családi beszélgetésnél merült fel. Nagyon megtetszett, és úgy gondoltam, hogy ezt a témát szeretném bővebben kifejteni, illetve feltárni a nemzetközi viszonylatait is, hiszen tudtommal erről alig van magyar szakirodalom, emellett ez egy olyan különleges téma, amit ilyen formában én dolgozhatok fel elsőként. Szerettem volna valami olyan dolgot bemutatni, amit még előttem más nem, de az is fontos volt, hogy könnyen emészthető, az emberek mindennapi életéhez közel álló, és ezen kívül még aktuális is legyen. Szerintem ez sikerült is, hiszen a téma aktuális, mert legfontosabb napjainkban a munkanélküliség felszámolása, a romák és szegény rétegek társadalomba való integrálása emellett nem utolsósorban a gazdaság versenyképességének a növelése, gyakorlati, mert nincs egy meghatározott elméleti háttere, csak a gyakorlatban kialakult jellegzetességeiről következtethetünk az elméletére és közel áll az emberek mindennapjaihoz, pont az előbb említett tulajdonságai révén, még akkor is, ha ezt nem veszik észre. A világon pedig szinte mindenhol ismertek ezek a problémák, így nemzetközi vonatkozása is van.

Talán ebből is látszik, hogy a téma az én ötletem volt, de a tanári konzulens elengedhetetlen volt a nevezéshez, mert anélkül nem indulhattam volna a versenyen.

A későbbiekben is az Európai Unióval, illetve gazdasági témával szeretnél foglalkozni, vagy csak a verseny hozta össze a két területet?

Mindenféleképpen olyan témával szeretnék és szeretek foglalkozni, aminek gyakorlati hasznát látom.

Szeretem az uniós témákat is, a gazdasági témákat is. Egyik sem áll messze tőlem, nem zárkózok el egyetlen téma elől sem, minden egyformán érdekel.

A témaválasztást nem a verseny hozta össze, az csak kiteljesítette.

Az őszi egyetemi fordulón döntöttek úgy tanáraink, hogy elég felkészült vagy az országos megmérettetésre. Kellett még változtatnod a dolgozatodon illetve „stratégiádon” a helyi forduló után?

Még túl sokat is! A dolgozatomnak volt egy kis kálváriája, mivel a tanáraim tudták, hogy ez egy jól felépített dolgozat, láttak benne fantáziát. A kérdés csak az volt, hogy a közgazdasági vagy a nemzetközi szekcióban induljak-e. Végül a nemzetközi szekció mellett döntöttek. Báger Gusztáv professzor úr is felismerte a téma jelentőségét és segített elbillenteni a dolgozatot kicsit nemzetközibb irányba, mert magában elég nyers közgazdaságtani témáról van szó. A többi már rajtam múlott. Az irányok adottak voltak, csak meg kellett találni a megfelelő utat. Szóval ezalatt érett be a „stratégia”. A dolgozatom nagy részét át kellett dolgozni, ami miatt ez az időszak volt a legnehezebb az egész verseny alatt. 

Hogyan készültél a versenyre? Mennyi plusz terhet jelentett a dolgozat megírása és a prezentáció elkészítése? Nem volt nehéz mindezt a szakdolgozatírással összeegyeztetni?

A TDK dolgozat megírása sok időmet elvette, de hál’ Istennek, nem ütközött a szakdolgozatommal, mivel a TDK leadási határideje január első hete volt, így azzal hamarabb kellett elkészülnöm. Ezért a dolgozat megírása csak megkönnyítette a szakdolgozat megírását. Nem mondom, hogy nagyon könnyű volt, de legalább nem kellett nulláról indulni, ami hatalmas segítség.

A prezentáció elkészítése annyiban volt nehézség, hogy időszűkében voltam, hiszen egy országos versenyre nem lehet egy éjszaka alatt összedobni egy prezentációt, de a szakdolgozatomat is el kellett készítenem közel ugyanarra a határidőre. Ez eléggé megterhelt, de így utólag megért minden szenvedést és fáradságot.

A versenyre inkább lelkileg készültem fel. Sokszor elképzeltem a versenyszituációt, azt hogy mit kérdezhetnek, milyen gondolatmenet és érvrendszer mentén építsem fel a dolgozatot, hogy az tényleg átadja azt, amit közölni szeretnék. Ez azért már elég stresszes volt, sokszor fel is adtam lélekben, annyira elkeseredtem. Úgy éreztem, hogy az egész egy káosz. Csak az tartotta benne a lelket, hogy be akartam bizonyítani, hogy helyén való a dolgozatban tett állításom, és meg is tudom védeni azt, amit állítok.

Hogyan zajlott a verseny?

A verseny maga hosszú folyamat. Először elbírálják az írásbeli dolgozatodat, majd ha ott elértél egy bizonyos átlagpontszámot, akkor továbbjutsz a szóbeli fordulóra.

A szóbeli forduló az érdekesebb. Itt egy, a témádnak megfelelő szekcióba osztanak be, és minden szekcióban egy bizottság előtt kell prezentálnod és megvédened a dolgozatodat.

A szóbeli forduló három napos. A versenyzőket turnusokban hívták be, és egy embernek maximum 15 perce volt témája bemutatására. Ezután 15 percig a kérdések következtek, ahol az írásbeli dolgozat bírálatára kellett reagálni, illetve az ott ülő zsűri és közönség is bármit kérdezhetett, elsősorban a választott témával kapcsolatban, de voltak olyan kérdések is, amiket saját tudás alapján kellett megválaszolni.

Itt a legnehezebb a szigorú 15 perces időkorlát betartása volt, hogy a prezentáció ne legyen se túl rövid, se túl hosszú, mert mind a két esetben pontlevonás jár. Ezen kívül értékelték az előadásmódot, a bírálói kérdésekre adott választ, a szakmai felkészültséget, valamint a vitakészséget is.

Összességében nagyon izgalmas volt. Egyrészt elképesztően ideges voltam, hogy mi fog velem történni, szét fognak-e szedni a bírálók vagy csak elmondom és mehetek is, másrészt a többiekért is nagyon izgultam, hogy vajon nekik hogy fog sikerülni. 

Megmondom őszintén, sokkal rosszabbra számítottam, de a végére egész jól éreztem magam és sajnáltam is, hogy csak ennyi volt.

Milyen jellegű kérdéseket kaptál, illetve hogyan tudtál ezekre felkészülni? A dolgozatod értékelését a verseny előtt, vagy csak után tudtad meg?

A kérdéseket két csoportra tudnám osztani. Az írásbeli dolgozat bírálata (amit előre megkaptunk), amikre fel tudtam készülni, illetve a prezentációval és a témával kapcsolatban a szóbelin ülésező bizottság tagjaiban megfogalmazódott kérdések, amikre nem lehet előre felkészülni. Úgy érzem, hogy kielégítő választ adtam mindkét fajta kérdésre, bár ezek inkább gazdasági jellegűek voltak, mint nemzetköziek.

Mit éreztél a prezentációd után, illetve a többi versenyző előadásának hallgatásakor? Számítottál az eredményre, vagy teljesen váratlanul ért?

A prezentációm előtt végighallgattam három prezentációt, de annyira izgultam, hogy nem tudtam odafigyelni. Miután én is befejeztem a prezentációmat, nagyon megkönnyebbültem, és már felszabadultabban tudtam követni az eseményeket.

A többi versenyzőt hallgatva pedig szöget ütött a fejembe, hogy itt tényleg a legjobbak és a legszorgalmasabbak gyűltek össze. Szóval nem egy kisiskolás szavalóversenyről van szó, ahol mindenkit megdicsérnek, milyen szép verset mondott, hanem keményen bírálják azokat, akiknek semmi keresnivalójuk sincs a konferencián (hát szomorú, de tényleg voltak ilyenek).

Lelkem mélyén bíztam benne, hogy a témám egyedisége miatt talán egy különdíjat elhozhatok, de arra, hogy dobogós helyezést érek el, egyáltalán nem számítottam, és alig hittem el. Az eredményhirdetés után szükségem volt még pár napra, hogy felfogjam, mi is történt velem, de nagyon jól esett, hogy egy külső, független bizottság is elismerte a munkámat.

Van esetleg más verseny, amire jelentkeztél a közelmúltban, illetve tervezed, hogy két év múlva szintén megméretteted magad?

A következő megmérettetésem az államvizsga lesz, remélem, hogy zökkenőmentesen fogom teljesíteni ezt az akadályt. Emiatt is az idén más dologba már nem is vágtam bele.

Megfordult a fejemben, hogy két év múlva újra indulok a konferencián, de akkor már idegen nyelvű dolgozattal, és lehet, hogy egy másik szerzőtárssal kiegészülve. Nem tudom még, hogy mi lesz két év múlva, de a jövő mindig tartogat meglepetéseket.

Szeretném megragadni az alkalmat, és megköszönni Jany János tanszékvezető úrnak és az intézményi fordulós Bizottság többi tagjának, hogy bizalmat szavaztak nekem, és így részt vehettem az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ezáltal én lehettem az első, aki dobogós helyezést ért el Pázmányos nemzetközi tanulmányok szakosként.

Nagyon szépen köszönöm az interjút, még egyszer gratulálok az elért eredményedhez, valamint sok sikert kívánok további tanulmányaidhoz!