2010. április 15-én Oplatka András tartott előadást karunkon. Előadónk neve az Andrássy Egyetem tanáraként, a Neue Zürcher Zeitung egykori szerkesztőjeként vagy a magyar határnyitásról szóló könyve kapcsán is ismerős lehet számunkra.
2010. április 15-én Oplatka András tartott előadást karunkon. Előadónk neve az Andrássy Egyetem tanáraként, a Neue Zürcher Zeitung egykori szerkesztőjeként vagy a magyar határnyitásról szóló könyve kapcsán is ismerős lehet számunkra. Előadásában a nemzetközi újságírás, illetve az újságok szerepe, jelentősége alkotta a központi témát, különös figyelmet fordítva a NZZ tevékenységére.
A külügyi tudósítás és a nemzetközi újságírás magas szintű kialakulásában Svájc földrajzi helyzete nagymértékben szerepet játszott. A 41.000. km2 területű államnak szüksége volt a külföldi piacra, a beruházásokra és így a külföldi politika szem előtt tartására is. Mindez pedig még inkább hozzájárult a nemzetközi újságírás további fejlődéséhez. A NZZ 1781-ben alapították, és a 18-19. századra a feltörekvő polgári liberális réteg lapjává vált. Svájc több szempontból is fontos szerepet játszott a nemzetközi tudósításban történelmi múltja és semlegessége miatt. A NZZ így tudósítóinak objektivitása és kívülállása miatt nemzetközi jelentőségű lappá válhatott. Előadónk az újság stockholmi, párizsi, majd moszkvai tudósítóként is szembesült a nemzetközi politikai változásának hatásaival, illetve azok összetett, sokszor háttérből irányított rendszerével. Az egyik, számunkra talán legmeghatározóbb történelmi esemény, a rendszerváltás pedig újabb nézőpontot igényelt Svájc, és a nemzetközi újságírás terén is a kelet-közép-európai országokkal szemben, amelyeket eddig félévente látogatták a svájci tudósítók. Meg kell említenünk, hogy az újságok számára egyszerre politikai, gazdasági és kulturális tudósítást nyújtani nagyon költséges, és figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy újság tömegbázisa mindig a belföldi közönség, akinek igényeit és érdekeltségét leginkább szem előtt kell tartani az újságíróknak. Fontos megjegyeznünk továbbá, hogy a nagy nemzetközi lapok véleménye a politikusok számára is fontos, ezért néhol igyekeznek is befolyásolni azt. Következésképpen az újságírók a bázisközönség vs. szakemberek dilemmával találják magukat szembe. Elismerést azonban mindenhonnan csak precíz, részletekbe menő tudósítói stílus és széles hálózat megléte garantálhat a nemzetközi újság, illetve tudósító számára. Újabb dilemma forrását, esetlegesen konkurenciát is jelent továbbá az elektronikus médiumok megjelenése. Előadónk szerint, az információközlés, és a nagyobb reklámbevétel miatt az internet a 21. századra mindenképp gyorsabb, olcsóbb és praktikusabb felületnek bizonyult az újságnál. Mindez pedig utóbbi jelentős bevételcsökkenését idézte elő, hiszen forrásai 2/3 részt a reklámbevételekből származtak korábban. Ezzel szemben azonban a nyomtatott sajtó, bár fénykora letűnt, még mindig a hírközlés koherens és egyedi forrásának számít, továbbá is jelentős helyez követelve magának a tájékoztatás és hírközlés területén.
Az újságok jelen körülményekhez való alkalmazkodásának hatására és nyomtatott sajtó iránti igény miatt azonban továbbra sem valószínűsíthető az újságok letűnése, újabb lehetőséget és bíztatást nyújtva az újságírás és –olvasás kedvelőinek.
Juhos Anna
Demonstrátor
