Akkor és most – magyarok Margatban
a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió kiállítása a margati keresztes vár kutatásáról
A keresztes hadjáratok a középkori Európa legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalma volt, egy nyugati történész találó megfogalmazása szerint ez volt a középkori Európa NATO-ja. A keresztes mozgalomban minden jelentős európai hatalom képviseltette magát.
A keresztes hadjáratok kora (12-13. sz) és különösen a 13. század fordulója az Európa szerte ismert és elismert Magyar királyság fénykora volt. A latin kereszténység határán levő hazánk ebben az időben töltötte be legaktívabban azt az egyedülálló közvetítő és híd szerepet kelet és nyugat közt, aminek egyik eredményeképpen az Európa legtöbb szentjét adó dinasztiánk az Árpád-ház királylányok és hercegek tucatjait küldte Bizánctól a távoli Írországig. A 12-13. század fordulóján hazánk az európai kulturális fejlődés élvonalában állt: a közép-európai régióban nálunk jelent meg először az egyenesen francia szülőhazájából importált gótika; terjedt el Becket Szt Tamás kultusza…stb. Az esztergomi királyi udvarban élt közel egy évtizedig a korszak egyik leghíresebb trubadúrja Peire Vidal és a környéken dolgozott a híres építész Villard de Honnecourt.
A 12-13. század fordulója volt az az időszak is, amikor az eredetileg bizánci trónörökösnek nevelt III. Béla és fia II. András uralkodása alatt hazánk aktívan is bekapcsolódott a keresztes hadjáratok jelentette összeurópai mozgalomba és 1217-18 folyamán Közép-Európában egyedülálló módon saját királya vezetésével önálló sereget küldött a Közel-Keletre. A II. András vezette hadjárat diplomáciai sikertörténet volt, mely egyértelműen alátámasztotta a királyság európai léptékkel is jelentős státuszát. II. András hazaútján legkisebb fiát a kilikiai örmény király egyetlen lányával jegyezte el; legidősebb fia (a későbbi IV. Bélát) számára a níceai görög császár lányát hozta feleségnek; Mária nevű lánya pedig a bolgár cár jegyese lett. Maga András, aki a konstantinápolyi latin császári trónt igyekezett megszerezni, sikerrel építette ki a Magyar királyság Kárpát medencétől a Szentföldig nyúló diplomáciai befolyását.
II. András szentföldi útja során felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét az Antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására „örökkön örökké”. Így elmondhatjuk, hogy amennyiben ez az évjáradék rendszeresen megérkezett, a világ egyik leghíresebb keresztes vára részben magyar pénzből épült. A személyes szálakat erősítette, hogy a középkori Európa egyik legnagyobb nemzetközi szervezetének számító Johannita lovagrend által emelt Margat az Antiochiai hercegség határvára, II. András édesanyja Chatillon Ágnes pedig antiochiai herceglány volt.
Közel nyolc évszázaddal később 2006-ban a szíriai kormány megnyitotta az európai kulturális örökség fontos részét képező Margatot a kutatás számára és erre az országban 2000 óta kutató és nemzetközileg is elismert eredményeket produkáló Szíriai-Magyar Régészeti Missziót kérte fel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatási programjaként működő Misszió a magyar tudományos élet és felsőoktatás szinte minden fontos szakintézményéből delegált kutatókkal és diákokkal az egyik legnagyobb és legösszetettebb külföldön dolgozó magyar kutatócsoport. Az UNESCO világörökségre felterjesztendő várban eddig folytatott magyar kutatások számos fontos és látványos eredményt hoztak (pl. a világ legnagyobb keresztes freskóciklusának a felfedezése) és intenzív nemzetközi érdeklődés középpontjában állnak.
