Budapest, 2024. szeptember 25., szerda (MTI) - A médiaszabályozást áthatja a média társadalomra gyakorolt hatása, a média véleményformáló ereje - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének vezetője szerdán Budapesten, egy szakmai konferencián.
Nyakas Levente a hatóság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (PPKE-BTK) által rendezett Médiahasználat: a választás és a cselekvés modelljei című rendezvényen előadásában arról beszélt, hogy a média szabályozásának meghatározó elve a média társadalomra gyakorolt hatása, annak véleményformáló ereje. Ez az elv hol a háttérben marad, hol pedig megjelenik a szabályozás szükségességének indokolásaként. Ennek magyarázataként utalt a sajtószabadság eszméjének negatív és pozitív jellegére. A negatív jelleg a szabad véleménynyilvánítást és az állami beavatkozás tilalmát jelenti, ami a sajtó érdeke, és a passzív állami magatartás éppen azt szolgálja, hogy a média véleményformáló ereje kiteljesedjen. Ezzel szemben a pozitív oldal a média közönségének érdekeit szolálja, például azzal, hogy minél többféle véleményhez férjen hozzá, valamint, hogy védve legyenek - például a kiskorúak mentális, fizikális állapota - a média hatásától - mondta az intézetvezető, megjegyezve, hogy a pozitív jelleg legitimálja az állami intervenciót. Az az optimális, ha a két szempont egyensúlyban van - emelte ki. Nyakas Levente kitért arra is, hogy az Európai Unió az új média szabályozhatóságának kérdésével kapcsolatban miként épített a média társadalomra gyakorolt hatásának elvére. Az Európai Unió kezdetben úgy gondolta, hogy mivel az új média is nyilvánosságnak szól és egyes szolgáltatásai a televízióhoz hasonló társadalmi hatással rendelkeznek, ezért ugyanazok az érdekek állnak fenn az esetében és ugyanúgy szabályozni is szükséges, de ez az érvelés csak addig állta meg a helyét, amíg a televíziónak nagyobb hatása volt, mint az internetes tartalmaknak - hívta fel a figyelmet az intézetvezető. Ma már inkább az az érvelés a helytálló, miszerint a videómegosztón lévő tartalom ugyanazért a közönségért és ugyanazon bevételért versenyez mint a televízió, valamint, hogy ugyanúgy, önállóan hatással van a felhasználók véleményére, ezért kell ahhoz hasonlóan szabályozni - mutatott rá. Kovács Ákos, a PPKE-BTK Kommunikációs és Médiatudományi Intézetének vezetője azt hangoztatta, hogy - véleménye szerint - a médiával kapcsolatos gondolkodásban az emberi tényező a leginkább meghatározó. A tanszékvezető bemutatta az ötven évvel ezelőtt kidolgozott, és azóta is az egyik legjelentősebb médiahasználati elméletet, a használat- és élménykutatást, amely szerint az emberek kognitív és emocionális szükségletek alapján fogyasztanak médiatartalmakat, a befogadói magatartással pedig maguk is befolyásolhatják a médiát. Az elmélet szerint "nem a média használ bennünket, hanem mi műveljük, képezzük azt" - emelte ki. Nyakas Levente a közmédiának nyilatkozva azt mondta, a tanszékvezető által bemutatott elmélet, amely nem azt vizsgálja, hogy média hogyan hat az emberre, hanem, hogy az emberek mire használják a médiát különösen nagy hangsúlyt kap a közösségi média korában, amikor a fogyasztók döntenek arról, mit néznek, hallgatnak és olvasnak. A közösségi média célja, hogy minél inkább megragadja a figyelmet, ez pedig nem a tények közlésén alapul, hanem érzelmeket kelt, és ez jelentősen megváltoztatja a nyilvánosságot - mondta az intézetvezető. Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE-BTK) dékánja a téma fontosságát hangoztatva úgy fogalmazott, nem mindegy, hogy nekünk van médiahasználatunk, vagy a médiának van emberhasználata. "Számomra egyre inkább az utóbbi valószínű" - mondta, rámutatva, hogy a gyerekek egyre inkább össze vannak nőve a telefonjukkal egy olyan érzékeny korban, amikor fontos lenne a világra való nyitottság. Ha azt akarjuk, hogy az élet emberi élet maradjon, irányt kell mutatni, ebben pedig segíthet az NMHH és az egyetem együttműködése - jelentette ki.
