Tantárgy adatlapja
A dialógus fogalmával és elméleti megközelítéseivel megismerkedve a hallgatók a különböző beszédhelyzetek kulturális és nyelvi feltételeivel foglalkoznak, majd e beszédhelyzetekben szükséges nyelvi és retorikai kompetenciák fejlesztése zajlik a kurzus során. A hallgatók megismerkednek a párbeszédhez kapcsolódó kommunikációs technikákkal, úgy mint az interjú, a mediáció, brainstorming, moderáció valamint a tárgyalástechnika, melyet az interkulturális környezetet figyelembe véve is vizsgálunk. Olyan kompetenciaterületek fejlesztése az elsődleges célunk, mint a jelentésalkotás, összehangolódás, kooperatív és kompetitív stratégiák, empátia, bizalomépítés, asszertív kommunikáció, érzelmi megértés, közvetítés. A különböző beszédhelyzetekben való kulcsképességek fejlesztése és tréningfeladatokon keresztüli gyakorlása a kurzus célja közé tartozik. A problémamegoldás mint célirányos viselkedés, mások szándékainak figyelembevétele kerül itt előtérbe. A párbeszédre vonatkozó elméleti tudás mellett a hallgatók a kurzus végzésével a gyakorlati életben hasznosítható kommunikációs problémahelyzetek megoldására is jártasságot szereznek.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Csáky István, Tárgyalástechnika. Budapest, Exel, én., ISBN 963 774 700 1
Strasszer, Freddie – Randolf Paul, Mediáció, a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai, Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2005. ISBN 978 963 972 547 8
von Thun, Schulz F., A kommunikáció zavarai és feloldásuk. Általános kommunikációpszichológia, Budapest, Háttér, 2012. ISBN 978 615 5124 06 8
Ajánlott irodalom:
Hofmeister Tóth Ágnes - Mitev Ariel Zoltán, Üzleti kommun
ikáció és tárgyalástechnika, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007. ISBN 963 058 532 3
Mészáros Aranka (szerk). Kommunikáció és konfliktusok kezelése a munkahelyen. ELTE Eötvös Kiadó. 2007. 115-173, 193-285. ISBN 978 963 463 947 3
Redlich, Alexander, Konfliktusmoderálás, Budapest, Műszaki Könyvkiadó. 2000, ISBN 963 162 705 5
Sztárayné Kézdy Éva, Az interjúkészítés módszertana, in: Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 6. fejezet
http://www.szepejudit.hu/interjukeszites_modszertan.pdf
Watzlawick, P.-Beavin, J.H.-Jackson, D.D. Az emberi érintkezés. Formák, zavarok, paradoxonok. Budapest, Animula, 2009. ISBN 978 615 5075 26 1
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az e
redményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és mé
;diatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
