Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A képzés célja, hogy a hallgatók átlássák, hol a helye és mi a funkciója az újságírásnak a 21. század újrastruktúrálódó közszférájában, a demokratikus nyilvánosság megteremtésében és fenntartásában. Ezért megismerkednek az újságírás intézményi környezetével, magával az intézményrendszerrel, miközben a formai kérdések, a technológia és a befogadók is szóba kerülnek. Bepillantást nyernek az újságírói információgyűjtés, -kezelés és feldolgozás mikéntjébe, mely tágabban értelmezett a puszta hírgyűjtés és szelekció folyamatánál. A formaiság és a tipológia kérdései is hangsúlyt kapnak az órán: a hallgatók megismerkednek a napilap és a magazin típusú, szeriőz és bulvár újságírással valamint a műfajiság formai-tartalmi kérdéseivel. A kurzus foglalkozik a technológiai változásokból (közösségi média / citizen journalism) fakadó lehetőségekkel és kihívásokkal, melyek érintik a kulturális globalizáció kérdéseit is, célja továbbá megismertetni a hallgatókkal a rádiós és televíziós műfajok eredetét, csoportosítási szempontjait. Példákon keresztül bemutatja a közszolgálati és a kereskedelmi elvárások műfajmódosító hatásait, valamint a kevert műfajokat. A stúdium további célja, hogy bemutassa a sajtó, rádió és a televízió helyét, szerepét a médiában, vázolja létrejöttének körülményeit, az egyes műfajok kialakulását és legfontosabb jellemzőit. Bemutatja a hallgatóknak a média, valamint a társadalom kapcsolatát, lehetőségeit és a műfaj korlátait: az akusztikus és vizuális hatások sokrétűségét, az információ-átadás lehetőségének ebből fakadó sokszínűségét. Tárgyalja a közszolgálati és a kereskedelmi rádiózás és televíziózás közötti hasonlóságokat és különbségeket, az országos, a helyi és a regionális, vagy kisközösségi rádió, televízió sajátosságait, műfaji eltéréseiket.
A kulturális újságírás kapcsán azt tárgyalja, hogyan és honnan informálódik a kulturális újságíró; milyen a kultúra és diplomácia kapcsolata; melyek a kulturális újságíró leggyakoribb sajtóműfajai (hír, recenzió, interjú, riport); melyek a kulturális újságírás lehetőségei az egyes médiumokban. A félév során röviden áttekintjük, hogy a politikai, közéleti újságírás milyen forrásokra támaszkodhat; mit jelent a kiszivárogtatás, a háttérinformáció. A politikai tartalmú hírközlés sajátosságai között az etikai elvek ismerete külön hangsúlyt kap. Az előadás célja, hogy a hallgatók megismerjék média és politika kapcsolatába ágyazottan a politikai, közéleti újságírás alapelveit és gyakorlatát. A politikai újságírás funkcionalista bemutatása során a politikai szféra (döntések, mechanizmusok) transzparenciájának és elszámoltathatóságának kérdése kerül előtérbe.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus bemutatja a nyomtatott és elektronikus újságírás alapfogalmait, történeti és elméleti hátterét. A hallgatók megismerik a hírszerkesztés, riportkészítés és tudósítás alapelveit. A tantárgy tárgyalja a nyelvi, stilisztikai és etikai normákat, amelyek a különböző médiumokban érvényesek. Bemutatja a médiafogyasztás és a digitális technológiák hatását a tartalom előállítására és terjesztésére. Külön figyelmet fordít a forráskritika, hitelesség és objektivitás elveire. A hallgatók elsajátítják a nyomtatott és elektronikus újságírás alapfogalmait és terminológiáját.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók valós újságírói helyzeteket modelleznek és gyakorolnak. Gyakorlati feladatokon keresztül készítenek riportokat, tudósításokat és rövid híranyagot nyomtatott és online felületekre. A hallgatók megtanulják alkalmazni a forrásellenőrzést, szerkesztési szabályokat és a médiastílus alapelveit. A tantárgy fejleszti az írásbeli, szerkesztési és prezentációs készségeket. A hallgatók egyéni és csoportos munkában dolgoznak, publikálható anyagokat készítve. A kurzus elősegíti az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását a nyomtatott és elektronikus újságírásban.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BALÁZS Géza, Médiaműfajok, Budapest, Magyar Rádió, 1999. p. 33-55., ISBN 363-463-253-X
Bernáth László (szerk.), Bevezetés a műfajismeretbe, Budapest, Dialóg Campus, 2008. p. 19-283. ISBN 978-963-7296-55-0
Osztovits Ágnes, Bevezetés a kulturális újságírásba, Budapest, Igen Katolikus Kulturális Egyesület, 2003. p. 5-60., ISBN 963212147-3
SCHULZ, Winfried, Mi kell a minőségi újságíráshoz? In.: Médiakutató 2002. tavasz, p. 77-82.
Terestyéni Tamás (szerk.), Közszolgálatiság a médiában, Budapest, Osiris, 1995. pp. 9-31, 45-53. ISBN 963-379-078-6
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert, TERESTYÉNI Tamás (szerk.), Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyűjtemény, Gondolat, 2007. p. 308-337., ISBN 978-963-9610-93-4
CALCUTT, Andrew, HAMMOND, Philip, Journalism Studies. A Critical Introduction, London, New York, Routlegde, 2011. (Part II., Objectivity (Chapter 3-4.)), ISBN 978-0-415-55431-2
HAHN, Oliver, SCHRÖDER, Roland (szerk.), Journalistische Kulturen. Internationale und Interdisziplinäre Theoriebausteine, Köln, Herbert von Halem Verlag, 2008. pp. 31-56, 76-90, 125-149, 168-182. ISBN 978-3-938-25873-6
HOLMES, Tim, NICE, Liz, Magazin Journalism, Los Angeles, Sage, 2011. (Chapter: The Magazine Workforce, Skills and Policy Developments, Contemporary Practices), ISBN 978-1-8478-7029-2
Horvát János, Televíziós ismeretek, Budapest, Média Hungária Bt., 2000. p. 138-165. ISBN 963-00-3270-8
Obijiofor, Levi, HANUSCH, Folker, Journalism Across Cultures: An Introduction, Houndmills, Palgrave MacMillan, 2011. (Chapter 8: Commercialisation of journalism, Chapter 3: Journalistic practices and role perceptions), ISBN 0-23-023-6103
Sipos Balázs, A politikai újságírás, mint hivatás, Napvilág, 2004. pp. 116-149, 195-215. ISBN 963-9350-33-8
ALLAN, Stuart (szerk.), The Routlegde Companion to News and Journalism Studies, London, Routlegde, 2010. (Part I: The Evolving Ideals of Journalism, Part II: News and Social Agenda; Part VII: Journalism's Future), ISBN 978-0-415-46529-8
Szirmai Éva, A sajtóműfajok elmélete, Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, 2005. pp. 35-50., 69-81., ISBN 9637356045
Williams, Kevin, International Journalism, Thousand Oaks, Sage, 2011, (Chapter 6: Standard Techniques: News Management and International Journalism), ISBN 978-1-4129-4527-1
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzus hozzájárul a hallgatók újságírói és kommunikációs kompetenciáinak fejlesztéséhez. Erősíti a kritikai gondolkodást, a problémamegoldó készséget és a gyors döntéshozatalt hírszerkesztési helyzetekben. Fejleszti az etikus, objektív és hiteles tartalom előállításának képességét. Támogatja a csapatmunkát, szerkesztői és projektmenedzsment-készségeket. Javítja a hallgatók írásbeli és szóbeli szakmai kommunikációs kompetenciáit. Hozzájárul a nyomtatott és elektronikus újságírásban hasznosítható kompetenciák hosszú távú fejlődéséhez.
