Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja a mesterséges intelligencia kérdésének áttekintése egyrészt a teológiai-filozófiai reflexiók, másrészt a szabályozási kérdések és harmadrészt a kommunikációs – kreatív szakmák irányából. Olyan kérdésekre keressük a választ, miszerint újradefiniálhatja-e a technológia, a mesterséges intelligencia megjelenése magának az embernek a fogalmát? Mit gondoljunk a teremtés és az alkotás kérdéséről; az intelligens probléma megoldásról és a bölcsességről, a kreativitásról? Vajon a mesterséges intelligencia eszköz vagy ágens, esetleg mindkettő egyszerre? S hogyan képes ezt a sokféleséget megragadni a médiaszabályozás, milyen célok tűzhetők ki a felelősség, a normativitás tekintetében? A mesterséges intelligencia jelentette kihívás miatt újra kell gondolnunk és újra kell teremtenünk ontológiai és episztemológiai biztonságérzetünket. Az ember társas lény, a gépi kommunikáció, a chat botok, a chat GPT megváltoztatja a jelentéslétrehozás társas folyamatát, a face-to-face kommunikációt részben felválthatja a face-to-interface (vagy HCI).
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgató ismerje a mesterséges intelligencia kialakulásának történetét.
A hallgató ismerje a mesterséges intelligencia emberközpontú használatának lehetőségeit.
A hallgató ismerje az egyes diszciplínák reflexióit a mesterséges intelligencia vonatkozásában.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók a gyakorlatban is legyenek képesek a mesterséges intelligenciához használatához kötődő etikai problémák megoldására.
Legyenek képesek a mesterséges intelligencia transzparens használatára.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Csepeli György (2020) Ember 2.0. A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai. Budapest, Kossuth Kiadó. ISBN 9789635441853
Horváth László (2023) Feltáró szakirodalmi áttekintés a mesterséges intelligencia oktatási használatáról. Pannon Digitális Pedagógia, 3/1. 5–17. https://doi.org/10.56665/PADIPE.2023.1.1
Héja Enikő (2024) A ChatGPT története. Magyar Tudomány, 2024/6. 815–828. DOI: 10.1556/2065.185.2024.6.11
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Pedro, F., Subosa, M., Rivas, A., & Valverde, P. (2019). Artificial intelligence in education: Challenges and opportunities for sustainable development.
Szűts Zoltán – Námesztovszki Zsolt (2023) A digitalizáció kihívásai a civil, mindennapi felhasználó szemszögéből: Fejleszti vagy kiváltja az egyént a mesterséges intelligencia használata az oktatásban? Civil Szemle, 5. 57–66.
Buzás György Miklós. (2021). A mesterséges intelligencia története. Gasztroenterológiai és hepatológiai szemle = Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology, 7(3), 121–127.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgató alaposan ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, valamint érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének alapját képezik. Képes az elméleti és gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére, valamint az eredményekből kibontható összefüggések feltárására. Szakmai szóhasználata magabiztos, amelynek során a szakma szókincsét, szaktudományos alapfogalmait és a speciális szakszókészlet elemeit magától értetődően alkalmazza. Tudatosan képviseli azokat a módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, miközben elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait. Egy szakmai munkaközösség részeként képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatokat elvégezni, illetve irányítani.
