Tantárgy adatlapja
A kurzus betekintést kíván nyújtani a következetes, jól strukturált szöveg létrehozásába. Megmutatja, hogy miként lehet kerek, tartalmas, minden szükséges szerkezeti elemet magában foglaló bekezdést írni, és hogyan épülnek ezek a bekezdések olyan esszévé, amely pontosan tudja, hogy milyen kérdéseket válaszol meg, és mondandója milyen közegben érvényes.
Cél, hogy a hallgatók a hatásos érvelés elsajátításával képesek legyenek jól szerkesztett, megfelelően tagolt, tudományos igényű szövegek megalkotására. A kurzus keretében áttekintjük a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai elvárásokat, továbbá kitérünk a magyar helyesírás szabályaira is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Blaskó Ágnes – Hamp Gábor: Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Budapest. Typotex. 2007. ISBN 978-963-9664-65-4
Havasréti József: Tudományos írásmű. Budapest-Pécs. HEFOP Bölcsész Konzorcium. 2006. ISBN 963-9704-30-X
Hársing László: A tudományos érvelés logikája. Budapest. Akadémiai. 1981. ISBN 978-963-0523-11-0
A magyar helyesírás szabályai.Budapest. Akadémiai. 2017. ISBN 978-963-0598-23-1
Ajánlott irodalom:
Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Budapest. Osiris. 2006. ISBN 978-963-3896-93-8
Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest. Partvonal. 2012. ISBN 978-963-9910-89-8
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Budapest. Krónika Nova. 2004. ISBN 963-856-5802
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest. Nemzeti Tkk. 2008. ISBN 963-19-5802-7
="csB01248B">Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás. Budapest. Osiris. 2006. ISBN 978-963-3895-41-2
Samu Ágnes: Kreatív írás. Az ötlettől a kész írásműig. Budapest. Holnap. 2004. ISBN 978-963-349032-7
Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Budapest. Kossuth. 2009. ISBN 978-963-0943-03-1
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Magabiztosan kezeli a nyomtatott és a digitális szakirodalmi forrásokat, a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és a működtetésükre szolgáló eszközöket.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitot
t a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai &eac
ute;s társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
