Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje a közéleti és politikai kommunikáció helyét a részdiszciplínák között, annak viszonyát a társadalmi kommunikáció más színtereihez. Ismerje a közéleti kommunikációban zajló folyamatokat, azok elemzési lehetőségeit. Tisztában legyen a nyilvánosság fogalmával, és működésmódjának jellegzetességéivel (kiemelten érintjük a digitális kommunikáció révén megváltozott kontextust). A politika és a média szoros egymásba fonódása (a politika mediatizációja) az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb hazai közéleti tapasztalata. A hallgatótól megkövetelt közéleti tájékozottság igényli, hogy napi eseményeket értelmezni és elhelyezni tudja a szociológia, a politológia és a tömegkommunikáció elméletei felől. Ehhez áttekintjük a politikai kommunikáció és nyilvánosság történetének jelentős állomásait, részletesen tárgyaljuk többek között a politikai retorika, a politikai diskurzusok, a propaganda, a politikai reklám és marketing, a politikai napirend, a kampánykommunikáció és -tervezés témaköreit.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
HAUSER, Gerard A., Civil társadalom és nyilvánosság, In: Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt (szerk.): Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus, 2000. 478-500.
ISBN 9780789034014
Buda Béla-Sárközy Erika (szerk): Közéleti kommunikáció, Budapest, Akadémiai Kiadó. 2001. 13-50. ISBN 9789630578349
KISS Balázs, Kampány és tabloidizáció. A perszonalizáció jelensége, In: Sárközy Erika – Schleicher Nóra (szerk.): Kampánykommunikáció, Budapest, Akadémiai, 2003. 9-41. ISBN 9630580314
MAZZOLENI, Gianpietro, Politikai kommunikáció, Budapest, Osiris, 2002. 13-73, 123-144. I
SBN 9633892279
PETERS, Bernhard, A nyilvánosság jelentése, In: Angelusz-Tardos-Terestyéni (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Budapest, Gondolat, 2007. 610-614. ISBN 9789639610934
Ajánlott irodalom:
BRETON, Philippe, A manipulált beszéd, Budapest, Helikon, 2000, 15-61., ISBN 9632086767
KISS Balázs – Boda Zsolt, Politika az interneten, Budapest, Századvég, 65-108., 144-181. ISBN 9637340106
NEWMAN. Bruce I., Politikai marketing mint kampánystratégia, Budapest, Bagolyvár, 1999. ISBN 9639197564
NORRIS, Pippa, Angyali kör? A politikai kommunikáció hatása a posztindusztriális demokráciákra, Budapest, Médiakutató 2001/3. http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_03_osz/01_angyali_kor/05.html?q=Pippa+Norris#Pippa+Norris
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag megha
tározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésé
;ben.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.