Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy tény-alapú működésre alapozott közigazgatás és közpolitika-formálás átfogó keretein belül bemutassa a közpolitika-elemzés főbb módszertani eszközeit. Releváns esettanulmányok bevonásával hozzájárul a közigazgatásban alkalmazott tény-alapú közpolitika formálás, valamint a „jó gyakorlatok” elméleti és empirikus tanulságainak megértéséhez, továbbá olyan eszközöket biztosít a hallgatók számára, amelyek segítségével képesek lesznek a tények hatékony alkalmazására a közpolitikák valamennyi területén. Az értékek és tények helyenként ellentmondásos viszony is megtárgyalásra kerül, amelynek révén jobban érthetővé válik a tényekre alapozott megközelítés hatása egy adott közpolitika kontextusában.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Gajduschek György - Hajnal György: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. HVG-ORAC, Budapest, 2010. ISBN 978-963-258-106-4
Kaiser Tamás (szerk.): Helyi közpolitika. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2015.ISBN 978-615-5057-36-6
Ajánlott irodalom:
Kaiser Tamás-Bozsó Gábor-Csuhai Sándor: A kormányzás hatékonyságának feltételei,
modelljei. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2016.
Bozsó Gábor-Jugovits Károly-Szabó Tamás: Közigazgatási feladatellátás hatékonysága és hatáselemzése.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
s="cs50126BB">a) tudása
A kurzus végére a hallgatók képesek lesznek a közpolitika-formálás folyamatának, a gyakorlati alkalmazásban történő változások természetének, továbbá a tények közpolitikában betöltött szerepének megértésére, valamint arra, hogy miként történik a tények alkalmazása a közpolitikai problémák megoldása és a lehetséges alternatívák kialakítása során.
b) képességei
A hallgatók rendelkezni fognak a közpolitikában alkalmazott tények értékeléséhez szükséges szempontok kialakításához és a „jó gyakorlatok” kiválasztásához, elemzéséhez szükséges kompetenciákkal.
Végül, de nem utolsósorban a hallgatók fejlesztenek olyan alapvető készségeket, mint íráskészség, szóbeli előadás, elemző gondolkodás, kreatív problémamegoldás.
