Tantárgy adatlapja
Az előadás a mai magyar média nyelvhasználatának legfontosabb kérdéseivel foglalkozik leíró és kritikai szemléletben. Számos példa segítségével világítja meg az egyes médiumok, műfajok és médiaszemélyiségek szövegalkotásának, szóválasztásának sajátosságait, fejlesztve egyúttal a hallgatók nyelvi készségeit. Elsőként a média nyelvhasználata, mint kutatási tárgy kérdését járja körül a kurzus, majd bemutatja a hasonlóságokat és a különbségeket az egyes médiumok, médiaműfajok és a médiaszemélyiségek nyelvezetében. Kitér a Közszolgálati Kódex nyelvhasználatra vonatkozó elvárásaira, a médiabeli címadások jellegzetességeire és az újságírók körében is elterjedt nyelvi babonákra. A kurzus elvégzésével a hallgatók képessé válnak a kortárs magyar médianyelv szakmai szempontú, kritikus elemzésére.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Kemény Gábor (2010): A szintetikus és az analitikus kifejezésmód érvényesülése újabb nyelvhasználatunkban. In: uő: A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek. Bp., Tinta, 150–170.
ISBN 9789639902398
Nemesi Attila László (2014): Nyelvi norma a közszolgálati médiában. In: Lányi András – László Miklós (szerk.): Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról. Bp., CompLex, 297–320. ISBN 9789632953861
Ajánlott irodalom:
Bell, Allan (1995): Language and the Media. Annual Review of Applied Linguistics 15: 23–41.
Grétsy László – Kemény Gábor szerk. (2005): Nyelvművelő kéziszót&a
acute;r. Bp., Tinta. ISBN 963709429-6
Jones, Rodney H. – Sylvia Jaworska – Erhan Aslan (2021): Language and Media: A Resource Book for Students. London, Routledge. ISBN 9781138644410
Kemény Gábor (2007): Nyelvi mozaik. Bp., Tinta. ISBN 9637094601
Kemény Gábor (2010): A nyelvtől a stílusig. Válogatott tanulmányok, cikkek. Bp., Tinta. ISBN 9789639902398
Szepesy Gyula (1986): Nyelvi babonák. Bp., Gondolat. ISBN 9632816046
Veszelszki Ágnes (2017): Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába. Bp., L’Harmattan. ISBN 9789634143079
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Szakmai szóhasználata során magabiztosan használja a szakma szókincsét, a szakma szaktudományos alapfogalmait, és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szak
mai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
