Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A nagy társadalmi intézményrendszerek szervezeteinek feladatukhoz eszközként használt kommunikációja. Ide tartozik a szervezeteken belüli kommunikáció, mely a menedzsment alapvető alkotórésze, a szervezetek közötti kommunikáció, valamint a szervezetek és (tágan értelmezett) ügyfeleik: vevők, lakosok, tagok, hívők közötti kommunikáció. A szervezeti kommunikáció jellemzője, hogy a szervezet nevében megnyilvánuló emberek kommunikációs viselkedését szervezeti hovatartozásuk határozza meg alapvető módon. A szervezeti kommunikáció mindegyik alfajánál vizsgálni kell az információ termelését, továbbítását, valamint tárolását, archiválását és visszakeresését. Külön figyelmet fordítunk a szervezeti kommunikáció néhány kulcsfontosságú válfajára, így a személyzeti kommunikációra is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus bemutatja a szervezeti kommunikáció alapfogalmait, modelljeit és elméleti megközelítéseit. A hallgatók megismerik a szervezetek kommunikációs működését formális és informális keretek között. A tantárgy tárgyalja a belső és külső kommunikáció szerepét a szervezeti folyamatokban. Külön figyelmet fordít a vezetői kommunikáció, a szervezeti kultúra és az identitás kérdéseire. Elemzi a kommunikáció szerepét a szervezeti döntéshozatalban, konfliktuskezelésben és változásmenedzsmentben. A hallgatók elsajátítják a szervezeti kommunikáció elméleti alapfogalmait és terminológiáját.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók különböző szervezeti kommunikációs helyzeteket és eseteket elemeznek. Gyakorlati feladatokon keresztül vizsgálják a belső kommunikációs csatornák és eszközök működését. A hallgatók megtanulják azonosítani a kommunikációs problémákat és fejlesztési lehetőségeket szervezeti környezetben. A tantárgy fejleszti a kommunikációs stratégiák tervezésének és értékelésének alapvető készségeit. A hallgatók egyéni és csoportos elemzéseket, valamint esettanulmányokat készítenek. A kurzus elősegíti az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását valós vagy szimulált szervezeti helyzetekben.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Radetzky András: Bevezetés a PR-be. PPKE BTK, Budapest, 2019. ISBN 978-963-308-378-9
JÁVOR István, A szervezetek és a munka világa, Budapest, L’Harmattan, 2007. ISBN 978-963-9683-75-4
ROSENGREN, Karl, Kommunikáció, Budapest, Typotex, 2004. 127-159, ISBN 963-9548-93-6
Komor Levente: Szervezeti kommunikáció. SZIE, Gödöllő, 2008
Bakacsi Gyula: A szervezeti magatartás alapjai. Aula Kiadó, Budapest, 2010
Czakó Ágnes: Szervezetek, szerveződések a társadalomban. Szervezetszociológiai jegyzetek. BCE, Budapest, 2011
GRIFFIN, Em, Bevezetés a kommunikációelméletbe, Budapest, Harmat, 2001. 240-277. ISBN 963-9148-52-0
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
PERROW, Charles, Szervezetszociológia, Budapest, Osiris, 2002. ISBN 963-379-313-0
CSEPELI György, A szervezkedő ember: a szervezeti élet szociálpszichológiája, Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-454-9
LUHMANN, Niklas, Organisation und Entscheidung, Opladen, Westdeutscher Verlag, 2000. ISBN 3-531-13451-5
Felföldi Barnabás: A szervezeti kultúra kutatásának újabb fejleményei: a kommunikáció-központú megközelítésekről. In: Tudásmenedzsment. 5. évf. 1. sz. 2004
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az előadás hozzájárul a KKK-ban meghatározott szakmai és általános kompetenciák elsajátításához. A hallgatók képessé válnak a személyközi és csoportkommunikációs folyamatok értelmezésére, elemzésére és tudatos alkalmazására. Fejlődik kritikai és reflexív gondolkodásuk, kommunikációs érzékenységük, valamint etikus és felelős kommunikációs attitűdjük. A tantárgy támogatja az együttműködésre, konfliktuskezelésre és kulturálisan érzékeny kommunikációra való alkalmasság kialakulását, valamint az önálló szakmai döntéshozatal képességét.
