Szemléletváltást és annak eredményeként a társadalomtudományok területén is a nemzetközi színvonalnak megfelelő követelményrendszerre történő fokozatos áttérést tart szükségesnek Maróth Miklós, az MTA újraválasztott alelnöke. Magas színvonalú teljesítményt viszont csak attól lehet elvárni, akinek az elmélyült kutatói munkához szükséges feltételeket is biztosítják.
– A magyar felsőoktatás válságos helyzetben van, de az akadémiai kutató intézeti hálózat is áldatlan állapotok között működik. Felvetődik a kérdés, hogy ilyen körülmények között, további áldozatvállalást kérve, meddig lehet a tudományos élettől világszínvonalú teljesítményt elvárni – összegezte a hazai kutatói közösséget érintő legsúlyosabb problémákat a klasszika-filológus professzor. Maróth Miklós szerint az eredményes munkához szükséges pénz hiánya nem csupán a természettudományi területen dolgozó kutatókat sújtja, hanem a bölcsészeket is. A humántudományok színvonalas műveléséhez elengedhetetlen könyvek és folyóiratok beszerzése gyakran ugyan olyan nehéz, mint a természettudományi kutatásokhoz nélkülözhetetlen műszerek megvásárlása,vont párhuzamot a különböző területen dolgozó kutatók problémái között az akadémikus. Szólt arról, hogy még az MTA Könyvtárában sem érhető el minden fontosabb szakirodalom, az interneten is csupán a régebbi anyagok lelhetők fel. Maróth Miklós úgy látja, hogy a magyar társadalomtudósoknak nem csak a források szűkössége jelent nehézséget, de még húsz évvel a vasfüggöny lebontása után is meg kell küzdeniük az előítéletekkel. Külföldön a Közép-, vagy Kelet-Európából érkezettek egyéni sikereit ugyan elismerik, a közösség szellemi teljesítményét azonban mégsem értékelik a rangjához méltóan, ez pedig csak részben vezethető vissza nyelvi okokra, mondta az alelnök, aki szűkebb szakterületét, az orientalisztikát példaként említve hangsúlyozta, hogy a magyar kutatók hiába eredményesebbek például az osztrák kollegáiknál, mégis az utóbbiak az ismertebbek, sőt elismertebbek. Az MTA alelnöke a helyzet megváltoztatásához a tudományos fokozatok megszerzéséhez szükséges, a nyugati normáknak megfelelő általános követelményrendszer fokozatos átalakítását tartaná szükségesnek. Véleménye szerint a változtatás előfeltétele a szemléletváltás, az elérendő célok közül pedig a határokon innen és túl is tudományos értékkel bíró PhD-fokozat megteremtését emelte ki. Az akadémikus hozzátette, csak attól lehet magas színvonalú teljesítményt elvárni, akinek az elmélyült kutatói munkához szükséges feltételeket is biztosítják. – A hazai kutatóktól nem lehet megkövetelni a külföldi szakirodalom ismeretét, ha nem tudnak hozzáférni – fogalmazott Maróth Miklós, aki szerint a tudományok társadalmi presztízse az elmúlt évtizedekben csökkent. Részben ennek a következményeként a kutatóknak nincs meg az a kritikus tömege, amelyből időről-időre egy-egy kivételes teljesítményű tudós kiemelkedhetne.
– Az, hogy alkalmanként mégis látványos sikereknek lehetünk tanúi, inkább azt jelzi, hogy mindig akadnak kiugró tehetségű és szorgalmú emberek – mondta Maróth Miklós, aki a nehézségek ellenére mégis hisz abban, hogy a céltudatos, kitartó munka meghozza az eredményét.
Az MTA következő három esztendejéről szólva az alelnök arról beszélt, hogy nem nagy átalakításra, hanem folyamatos módosításra van szükség, ugyanakkor, egy átláthatóbb és hatékonyabb rendszer létrehozása érdekében, a kutató intézetek átalakítása elodázhatatlan. Maróth Miklós annak is örülne, ha az MTA szellemi bázisára támaszkodva sikerülne olyan, a tudományt népszerűsítő, de az egyetemi oktatásban is használható könyvsorozatot indítani, amelynek kötetei vonzó módon jelenítenék meg az egyes diszciplínák részterületeit, ugyanakkor a legújabb eredményeket is bemutatnák.
[forrás: MTA-hírek]
