Ezekből hoztunk most három ízelítőt:

A közelmúltban megjelent tanulmány, melyet Jekatyerina Dunajeva (PPKE BTK) és Karrie Koesel készített, a vallási pluralizmus akadályait vizsgálja a mai Oroszországban. Annak ellenére, hogy az orosz alkotmány garantálja a vallásszabadságot és az ország többvallású, többnemzetiségű jellegét ismeri el, a szerzők rámutatnak, hogy a vallási közösségek egy hierarchikus rendszerben működnek, amely megkülönbözteti a "hagyományos" és "nem hagyományos" vallásokat. Ez a hierarchia egyenlőtlen feltételeket teremt, ahol a nem hagyományos vallások nagyobb jogi korlátozásokkal és társadalmi nyomással szembesülnek. A tanulmány terepmunkára alapozva elemzi, hogyan élik meg a keresztény kisebbségek a vallásszabadságot, és miként kezelik a hagyományos és nem hagyományos vallások politikailag terhelt címkéit (itt érhető el).

Andok Mónika legújabb tanulmányában a podcastok médiaként való megértéséhez Bolter és Grusin remediációs elméletét alkalmazza. A podcastok mintegy két évtizedes fejlődésük során önálló médiumként jelentek meg, amely ötvözi a hagyományos rádió jellemzőit a modern digitális technológiákkal. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogyan alakultak ki a podcastok mint önálló médium, és hogyan integrálják a hagyományos rádió elemeit a hálózati kommunikáció sajátosságaival. A tanulmány rámutat, hogy a podcastok népszerűsége több okra vezethető vissza, beleértve a könnyű hozzáférhetőséget és a tartalomkészítés demokratizálódását (itt érhető el).

Hováth Géza Dosztojevszkij "A félkegyelmű" című regényének poétikáját vizsgálja, különös tekintettel az írás és az ikonicitás szerepére. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy Dosztojevszkij miként alakított ki egy új, szimbolikus nyelvet a regényben, amely az önmegértés eszközeként szolgál. Horváth elemzi az írás, a vizualitás és a testi megjelenítés egyedi összjátékát a műben, hangsúlyozva, hogy ezek a tényezők miként járulnak hozzá a modern regény műfajának sajátosságaihoz. Horváth elemzése hozzájárul a "A félkegyelmű" mélyebb megértéséhez, különös tekintettel a szövegben rejlő vizuális és írásbeli elemek szerepére, valamint arra, hogy ezek miként alakítják a regény szimbolikus nyelvét és poétikáját (itt érhető el).