„Az öregkor hivatás. Nem jött még el az ideje annak, hogy behúzzuk az evezőket a csónakba.”
Ferenc pápa
A Pázmány Szenior Egyetem (PSZE) 2014 szeptemberben indult a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Indításának főbb céljai: a társadalmi felelősségvállalás jegyében nyitása az idős korosztály felé, illetve az élethosszig tartó tanulás elvét követve, keresztény szellemiségű tanulási, ismeretszerzési és találkozási lehetőség teremtése az idősebbek számára.
A PSZE sajátossága, hogy tudományáganként nyújt rendszerezett ismereteket egy-egy témakörben féléves kurzusok keretében. A tudományági kurzusok általában 11 előadást tartalmaznak, kivétel az interdiszciplináris (több tudományágat érintő) kurzus, amely 6 előadásból áll. Az előadások többségét a Pázmány oktatói, kutatói tartják.
Pázmány Szenior Egyetem – 2026 tavaszi szemeszter
Meghirdetett kurzusaink:
- A műemlékvédelem története
művészettörténet kurzus – jelenléti formában
A műemlékek körül vesznek bennünket, de ahhoz, hogy észrevegyük őket, tudatosítanunk kell mibenlétüket, és ahhoz, hogy fennmaradjanak, gondoskodni kell róluk. Egyetlen építészeti alkotás sem maradt ránk változatlanul a keletkezése óta, a műemlékek élete voltaképpen folyamatos átalakulás. Ebben a félévben arra vállalkozunk, hogy bemutassuk a műemlékekkel kapcsolatos felfogásokat és módszereket az idők során: az ókortól és a középkortól kezdve (amikor a mai beavatkozásokhoz hasonló eljárásokkal is találkozhatunk, de ez mindig egyedi okokra vezethető vissza) egészen a tudatos műemlékvédelem változó megközelítéseiig a XIX-XX. század során, egészen napjainkig.
Tematika → - A családregény vége? Egy műfaj alakulástörténete
irodalom kurzus – hibrid (jelenléti és online) formában
A családregény az irodalom egyik legnépszerűbb klasszikus műfaja. Leggyakrabban azoknak a műveknek a műfaji megjelölése, melyeknél a cselekmény középpontjában egy család több generáción átívelő története áll. Bár a feudalizmusnak és az abban gyökerező nemesi irodalomnak is fontos témája a származás és a dinasztia, a műfaj kiteljesedése kétségkívül a polgársághoz, valamint a 19. századhoz köthető. A romantika megjelenésével az irodalomban előtérbe került az öröklődés kérdése, valamint a történelem, amelynek ábrázolása a változás dinamikáját érvényesítette a korábbi statikus, a generációk közti különbségeket kevésbé láttató nézőpont helyett. A családtörténet ezzel a történelmi-társadalmi változások irodalmi kifejezési formájává vált. A 20. századi és kortárs családregényekben jelentős elmozdulás figyelhető meg a műfaj hagyományosnak tekintett darabjaihoz képest. A klasszikus családregényekben az egyéni életútról a társadalom ábrázolására helyeződött a hangsúly, ennek megfelelően a középpontban sem egyetlen individuum, hanem maga a tágabb közösség, család állt, addig a műfaj 20. századi és kortárs darabjaiban a család egésze helyett ismét a főhős kerül a középpontba. Ennek megfelelően poétikailag egy olyan elbeszélésmóddá válik, mely gyakran a fejlődés- és nevelődésregény, az önéletrajz és az autófikció, valamint különféle emlékezéstechnikák mintázataival ötvöződik. A három félévre tervezett előadássorozatunkban kanonikus világirodalmi és magyar szépirodalmi művek elemzésén keresztül ennek a minden korban izgalmas műfajnak az alakulástörténetét kísérjük nyomon.
Tematika → - Kitalált börtön. Döntések, kényszerek, identitások a Habsburg-kori Magyarországon és Közép-Európában
történelem kurzus – hibrid (jelenléti és online) formában
Az előadássorozat a máig élő XIX. századi romantikus nemzeti narratíva kritikus újragondolására vállalkozik. A Jagelló-kortól a Rákóczi-felkelésig követjük végig, hogyan alakította a kora újkori Közép-Európa történelmét a dinasztikus érdekek, vallási konfliktusok, külső expanziók és helyi hatalmi törekvések bonyolult összjátéka. Megvizsgáljuk, milyen valós választási lehetőségek és kényszerek között lavíroztak a kor szereplői, és hogyan formálódtak az identitások egy soknemzetiségű, sokfelekezetű régióban. Az ország széthullásától a török kiűzéséig, a Tündérkert „aranykorától” és vallási perektől a kuruc elégedetlenkedőkig – a tények és források fényében kérdőjelezzük meg azokat a közkeletű mítoszokat, amelyek a Habsburg-ellenes mozgalmakat kizárólagos nemzeti üggyé stilizálták. A kurzus célja egy árnyaltabb, kontextusba ágyazott történelemszemlélet bemutatása, amely túllép a fekete-fehér sémákon.
Tematika →
- Fejezetek a keresztény filozófia történetéből
filozófia kurzus – jelenléti formában
A keresztény antikvitás kora óra létező „keresztény filozófia” (christianiké philosophia) elnevezés a filozófia azon felfogásainak összefoglaló neve, amelyek a kereszténység tanításait alapvetőnek, meghatározónak, eligazítónak, iránymutatónak tekintik a gondolkodás számára. A kereszténységnek a görög filozófiával való találkozása nem csupán a kereszténység önreflexióját mozdította elő, hanem magában a filozófiai gondolkodásban is jelentős fejlődést eredményezett. A kurzus e szellemi kölcsönhatás történetileg és kulturálisan változatos formákban kibontakozott eredményeiről nyújt áttekintést a patrisztikától napjainkig úgy, hogy a „keresztény filozófia” körébe sorolható törekvések alapvető egységét is körvonalazza. Az oktatás célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak az európai kultúrát alapjaiban meghatározó keresztény gondolkodás azon vonatkozásairól, melyek egyúttal a filozófiai problématörténetnek is szerves részét alkotják. A történeti ív rekonstrukciója során, kritikailag számot vetve a keresztény filozófia lehetőségét vitató álláspontokkal is, egyfelől azokra a fordulópontokra fókuszálunk, melyek a keresztény bölcselet legjelentősebb gondolati teljesítményeit eredményezték, másfelől e teljesítmények tartalmi vonatkozásaival is megismerkedünk (pl. a személy fogalma és méltósága, az egyenlőség, a szabadság, a rossz eredete, Isten és a világ viszonya, a teizmus igazolhatósága).
Tematika →
Kérjük, kísérje figyelemmel a frissülő információkat.
A jelentkezési, beiratkozási időszak január 26-án 10 órakor indul.
A PSZE tavaszi szemesztere a művészettörténet kurzus első előadásával, 2026 február 11-én kezdődik.
Részletes információk a psze 2026 tavaszi szemeszterének kurzusaira jelentkezők számára →
Prémium előadások
Hallgatóink figyelmébe ajánljuk a Pázmány Szenior Egyetem következő prémium előadásait.
A magyar honfoglalásról sok szemmel. Régi kérdések – új válaszok
Előadó: Prof. Dr. Türk Attila tanszékvezető egyetemi tanár, PPKE BTK Régészettudományi Intézet, Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszék
Időpont: 2026. március 17. kedd, 17.00-18.30
Helyszín: PPKE BTK Sophianum, Jelenits terem (111-112.) (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.)
Az előadás a friss régészeti kutatási eredmények tükrében tekinti át aktuális ismereteinket a korai magyarok Kárpát-medencei beköltözéséről. A magyar honfoglalás kutatása az elmúlt években az archeogenetika és a modern terepi régészet révén alapvető fordulatokon ment keresztül. Az új eredmények egyszerre igazolják a korábbi elméletek bizonyos részeit (pl. az uráli kapcsolatot) és cáfolnak meg korábbi feltételezéseket (pl. a hunokkal való közvetlen genetikai kapcsolatot). Ugyanakkor számos kérdés vár még megválaszolásra, melyeket szintén összefoglal az előadó, aki egyúttal a legfontosabb pázmányos régészeti ásatási eredményeket is bemutatja ebben a témában egy képekkel gazdagon illusztrált előadás keretében.
Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
"Isten ostorának” kora. Mítoszok és történeti valóság Attiláról és a hunokról
Előadó: Dr. habil. Kiss P. Attila habilitált adjunktus, PPKE BTK Régészettudományi Intézet
Időpont: 2026. március 24. kedd, 17.00-18.30
Helyszín: PPKE BTK Sophianum, Jelenits terem (111–112.) (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.)
Attila és a hunok a középkori krónikáink születésének korától kezdve a magyar művelődéstörténet szerves részét képezik, sőt a nemesi közgondolkodás egyenesen első uralkodódinasztiánk és népünk rokonaiként tartotta őket számon. Az érett középkorban lejegyzett hagyományok azonban sok esetben több információt árulnak el saját korukról, mint az 5. századi Hun Birodalom virágkoráról. A szűkös forrásadottságok dacára képesek vagyunk az Attila és kora körül kialakult reális történeti tabló felvázolására? Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a hunokhoz kötődő régészeti leletanyag meghatározására? Valóban az 5. századi nomádok idézték elő a római világ átalakulását a középkor hajnalán? Mi a mítosz és a valóság Attila és Leó pápa találkozásának történetében? Milyen kapcsolat állhat fenn a hunok és a honfoglaló magyarok között? Az előadás a modern történettudomány, régészet és genetika eredményeire támaszkodva kísérli meg az érdeklődő közönség számára bemutatni a hun korszak valós forrásokra építő világát és a Kárpát-medence aranyban is bővelkedő egyik legsokszínűbb régészeti művelődését is.
Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrációs link hamarosan elérhető lesz.
PSZE a Facebookon
Előadások kortalanul – a PSZE Youtube-csatornája
Elindult a PSZE Youtube-csatornája, amelyet szeretettel ajánlunk figyelmükbe. Ezen a csatornán minden érdeklődő számára elérhető a Pázmány Szenior Egyetem (PSZE) 2021 tavaszi szemesztere kurzusainak előadásaiból kiválasztott néhány előadás. A videókat a hallgatók visszajelzései illetve a kurzusvezetők és az előadók véleménye alapján válogattuk. A csatorna lehetőséget kínál szenior hallgatóinknak ezen előadások korlátlan számú visszanézésére, valamint ízelítőt adhat azoknak, akik most találkoznak először a PSZE tudományos ismeretterjesztő tevékenységével.
A csatornára való feliratkozáshoz a linkre lépve a jobb oldalon fent található Feliratkozás / Subscribe gombra kattintson.
Feliratkozás után minden újabb, ide felkerülő tartalmunkról értesülni fog.
