A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar április 17–18. között kétnapos konferenciát szervezett Gondoskodás: Lelkiség és vezetés címmel. Az esemény során a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy részesei legyenek a különböző szakterületekhez kapcsolódó előadásoknak és beszélgetéseknek, amelyek segítették a jelenlévők szemléletformálását és tudásbővítését a gondoskodáspolitika témakörében. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy összehozza a különböző szakmai területeken dolgozó szakembereket, és elősegítse az információ- és tapasztalatcserét a gondoskodáspolitika területén.
Első nap – a konferencia nyitányaként – Rostáné Dr. Riez Andrea, egyetemi adjunktus, a Pázmány BTK Szociális Vezetőképzési Tanszék tanszékvezetője köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően S.E.R. Dr. Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja megtartotta a konferencia ünnepi nyitóbeszédét, amelyben elmondta, hogy a magukat nem vallásosnak tartó személyek is szívesen fogadják az Egyház szociális, gondoskodó tevékenységét, azonban közülük sokan úgy vélik, hogy annak tevékenysége kimerül a puszta jótékonykodásban, holott az Egyház fő feladata elsődlegesen az evangelizáció, annak elfogadása készteti tagjait a szeretetet cselekedeteire. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy az Egyház tanítása szerint a hívő embereknek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy részt vegyenek és véleményt mondjanak a közösségről, amelyben élnek, és a politika működéséről, fölemelve a hangjukat a társadalmi igazságtalanság ellen.
Nagykancellár Úr köszöntő szavai után Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár tartotta meg beszédét, amelyben kitért arra, hogy a jóléti társadalmak és a nyugati civilizációkra jellemző fokozódó jólét a segítő szakmák háttérbeszorulását eredményezi, a Covid19-járvány következtében kibontakozó válság és az ukrán háború óta azonban mintha más lenne a hozzáállás a segítő szakmák létjogosultságával kapcsolatban. Felhívta a figyelmet egyházak kiemelt társadalmi szerepére, amely szerepet hatékonyan csak akkor tudnak betölteni, ha állami forrásokat kapnak, amelyből a társadalom és a rászoruló emberek is profitálnak. „A jövő az egyetemeken múlik” – mutatott rá Államtitkár Úr, üdvözölve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon induló új gondoskodáspolitikai tanulmányok mesterszakos képzést.
A PPKE rektora, Ft. Prof. Dr. Kuminetz Géza beszédében Martin Heidegger német filozófusra hivatkozva a gond és a gondoskodás szavak kapcsolatán elmélkedve arról beszélt, hogy a gondoskodás készsége (az erkölcsi állapot) bár természetes, mégsem teljesen ösztönös, így e készség kialakítását a neveléssel, a tanítással és a vezetéssel lehet biztosítani az emberekben.
Ft. Dr. Novák István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem delegált általános rektorhelyettese Lukács Evangéliumának Az irgalmas szamaritánus újszövetségi példázatát felidézve arról elmélkedett, hogy milyen élményeket tapasztalt az Egyház gondoskodó szerepével kapcsolatban, kiemelve annak fontosságát, hogy saját magunkra támaszkodva, az Isten iránti szeretetből táplálkozva kötelességünk segíteni azokon, akik erre rászorulnak.
A nyitóbeszédek után kezdetét vették a plenáris előadások.
Elsőként Ft. Prof. Dr. Kuminetz Géza Rektor Úr tartotta meg A vezetés művészete című előadását arra a kérdésre fókuszálva, hogy a különböző vezetéselméletek közül melyik felel meg leginkább a gondoskodáspolitikának. Szerinte a „fejlesztve történő gondoskodás” elsajátítása a legfontosabb, melynek mibenlétét többek között Szent Benedek Regulája alapján mutatta be. Kiemelte, hogy a gondoskodáspolitika a tekintély („a jó, az igaz, a szép”) vonzásának tartását jelenti, így a jó vezetőnek tekintélyes embernek kell lennie.
PPKE BTK dékánja, Prof. Dr. Birher Nándor hangsúlyozta, hogy a gondoskodáspolitika gondolkodásváltást igényel, professzionalizmust és lelkiséget követelve. A Pázmány BTK szeptembertől indított gondoskodáspolitikai mesterképzése olyan szakembereket képez, akik nemcsak segítenek a rászorulókon, de összetartó közösséget is képesek irányítani. A gondoskodás ötvözi az egyéni elköteleződést az élet értékei iránt és a társadalmi beavatkozás technikáját. A tudomány új eszközei, mint a robotika és mesterséges intelligencia, fontos szerepet játszanak ezen a területen.
A további előadók a szekciók munkájába vezettek be.
Dr. Tóth Tibor, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója és a Pázmány BTK Gondoskodáspolitikai Intézet vezetője, a gondoskodáspolitika magyarországi létrejöttéről és fejlődéséről beszélt, kiemelve, hogy a területen komoly nehézséget jelent, hogy a felmérések szerint a mai fiatal felnőttek nem akarnak szociális munkásként elhelyezkedni, hatalmas a pályaelhagyások száma, valamint azt is megemlítette, hogy az új szakemberek nagyon gyakran nem szociális végzettségűek. A probléma megoldását többek között a meglévő, diplomás, ám nem szakterületű képzettségű emberek átképzésében, valamint a szakmailag vonzó és kiemelkedő tudományos gondoskodáspolitikai képzések kidolgozásában látja.
Prof. Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektorhelyettese egyetemük működésmódját mutatta be kiemelve, hogy az egyetemek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek hallgatóik és dolgozóik megsegítésére és támogatására, valamint beszélt az ESG-szabvány gondoskodáspolitikai vetületeiről is.
Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Neumann János Egyetem docense többek között a gondoskodáspolitika gazdasági összefüggéseinek kérdéseiről beszélt, az amerikai gazdaság növekedési folyamataival párhuzamot vonva. Beszédében kitért arra, hogy a vallási élmény segíti a piacgazdaság működését, ugyanis abban az esetben, ha a gazdálkodók optimisták, az erőfeszítés és az öngondoskodás találkozik az igényekkel. A téma kapcsán felmerülő kérdések közé tartozott, hogy hogyan lehet ezt az optimizmust bevinni a gazdálkodókhoz, valamint, hogy hogyan lehet ezt a bizalmat meglapozni. Trautmann szerint ehhez vezetési képességekre és az értékrend iránti elkötelezettség megteremtésére van szükség.
Végezetül Dr. Pillók Péter, a PPKE Társadalomkutatás Tanszék tanszékvezetője osztotta meg gondolatait az adatvezéreltség kérdéséről, röviden körbejárva, hogy milyen adatforrások és adatok állnak rendelkezésre a vallásosság mérésében, bemutatva az egyes adattípusok jellemzőit és lehetséges torzító hatásait. A jelenlévők egy konkrét példán keresztül megismerhettek egy lehetséges becslési módot a magyarországi felekezeti megoszlásra, az előadás végén pedig röviden szó esett Pázmány BTK Szociológiai Intézetének berkein belül működő adatalapú döntéshozatal kutatócsoportról.
- április 18-án, a konferencia második napjának előadásai a Gondoskodáspolitika és Karitász témakörei köré összpontosultak.
Az első – gondoskodáspolitikai – szekció nyitóelőadását Farkas Péter, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet tanácsadója tartotta meg A gondoskodáspolitika és a kereszténység társadalmi tanítása címmel. Beszédében többek között kitért arra, hogy a gondoskodáspolitika a keresztény perszonalista és neotomista értékeken alapul, célja a teljes ember jólléte, beleértve a szociális, kulturális és ökológiai dimenziókat is. Elmondta, hogy a rászorulók segítése mellett fontos az egyéni felelősség, a közösségek szerepe és a fenntartható fejlődés támogatása a szubszidiaritás elvével.
A szekció második előadását Kun Gábor, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet módszertani Igazgatója tartotta, aki arról beszélt, hogy a szakmai párbeszéd rendkívül fontos a gondoskodást végző szakmák képviselő között, ugyanis – azáltal, hogy a szakemberek hatnak egymásra és formálják egymást – fejlődik a képviselt szakma is. A szociális területeken a módszertani munka és a területi szakmatámogatás segíti a szakma fejlődését és formálódását.
Spiesz Tamás, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet képzési igazgatója Innovációk a szociális képzési rendszerben című előadásának keretében arról beszélt, hogy az elmúlt években a személyes gondoskodást végzők képzési rendszerében változások történtek a vezetői feladatok és differenciált gondoskodási tevékenységek miatt. A megváltozott továbbképzési rendszer célja a szakmai tudás fejlesztése, valamint a vezetői kompetenciák erősítése. Az ágazati képesítő képzési rendszer az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára biztosít szakmai képzést, különösen hiányterületeken.
Farkasné Dr. Gönczi Rita, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet fogyatékosságügyi igazgatója prezentációjában többek között arról beszélt, hogy a gondoskodáspolitika fogyatékosságügyi aspektusa ösztönzi az öngondoskodást és támogatja a szakmai gondoskodást a szuverenitás tiszteletben tartásával. Az esélyegyenlőséget támogatja az inklúzió, a tapasztalati, szakértői tevékenységek erősödése és az integrált foglalkoztatás előmozdítása. A szolgáltatási hálózatok biztosítják az egyenlő esélyű hozzáférést, és személyre szabott támogatást nyújtanak.
Daczi Péter, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet pályázati igazgatója a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek munkaerőpiaci integrációjáról beszélt, amely az elmúlt tizenöt évben jelentős fejlődésen ment keresztül Magyarországon. A különböző rendszerátalakítások, rehabilitációs támogatások és beavatkozások segítették a foglalkozási rehabilitáció eredményeinek bővítését, így a személyre szabott segítség, keresletösztönzés és munkaadói támogatások révén a kormányzat hozzájárul a munkavállalás és az egyéni foglalkoztathatóság javításához a munka világában.
Győri-Dani Lajos, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke Gondoskodás, a keresztény küldetés napi gyakorlata című előadásának keretében arról beszélt, hogy mit is jelent egy katolikus, karitatív szervezet számára a gondoskodás szolgálata. Az elvárás nélküli isteni szeretet kapcsán kiemelte a megelőző szeretet fontosságát, valamint kiemelte, hogy a karitász azt a fajta szolgálatot teljesíti a rászorulók felé, amelyet egy keresztény, vallásos embernek kötelező követnie.
Az első szekció utolsó előadója Dr. Iván Kristóf, a PPKE ITK egyetemi docense Bionikai eszközök a rehabilitáció szolgálatában című előadásában arról beszélt, hogy milyen módon lehet a technika segítségével előrelépni a diagnosztikában és a gyógyításban, mindenki számára elérhetővé téve a legújabb tudományos felfedezéseket.
A konferencia második szekciójának előadásai a Karitász témakörére fókuszáltak.
A Pázmány BTK dékánjának, Prof. Dr. Birher Nándornak köszöntő szavait követően a szekció nyitóelőadását Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász igazgatóhelyettese tartotta, kiemelve, hogy a Katolikus Karitász tevékenységei – sokrétű és intézményes jellegéből fakadóan –, nemcsak a szegények megsegítésére korlátozódnak, hanem a társadalom minden rászoruló rétegére kiterjednek a krisztusi irgalmasság jegyében. A sokszínű szociális tevékenység az Egyház küldetésének része, ennek megfelelően igyekeznek országosan is támogatni a szociális programok megszervezését és a krízishelyzetek megoldását.
Dr. Birinyi Márk, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője Jótékonyságon innen és túl című előadásában Charles Dickens világhíres Karácsonyi ének című regényéből egy rövid idézetet felolvasva kezdte beszédét, felhívva a figyelmet arra, hogy „ki kell nyújtani a kezünket azok felé”, akiknek szükségük van rá. Tanszékvezető Úr ezután a jótékonyság (charity) fogalmát és a szociális munkaterületek történeti alakulását és jelen helyzetét boncolgatta, rámutatva, hogy nem szabad bezárnunk szívünket a krisztusi szeretet, a mások iránti irgalmasság előtt.
Dr. Ládonyi Zsuzsanna a Veszprémi Érseki Főiskola egyetemi docense Kreatív segítségnyújtás hajléktalanoknak – A veszprémi „Otthonra találni a művészetben" projekt szakmai tapasztalatai című beszámolójából megtudhattuk, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanokat segítő projektje művészetterápiás foglalkozásokon keresztül segítette a rászorulókat saját értékeik, érzéseik felfedezésében és a társadalomba való visszailleszkedés folyamatában. A programban résztvevő személyek egy művészetterápián alapuló programsorozaton vettek részt – az ennek keretében megszületett alkotásokból kiállítások is születtek, amelyek segítették az alkotók társadalmi integrációját és gyógyulási folyamatát.
Dr. Sárkány Péter, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Társadalomismereti Tanszék és a Társadalomtudományi Intézet vezetője A harmadik mandátum keresztény szempontú értelmezése című előadása során az emberi jogok hátterében meghúzódó filozófiai és vallási tanok sokrétű dimenzióira kívánt rámutatni, kiemelve, hogy Silvia Staub-Bernasconi szerint a szociális munka komoly tudománnyá és szakmává válhat, ha figyelembe vesszük a harmadik mandátumot, amely az etikai és tudományos elvekből ered, az emberi jogok fontosságát szem előtt tartva.
Dr. Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója a szervezet történetét és tevékenységeit mutatta be előadása során, kiemelve, hogy az idős, beteg szerzetesek ellátása mellett az idősgondozás, a szociális területen dolgozók támogatása, a demencia kezelése és orvosok továbbképzése is kiemelt feladat a számukra. A Szeretetszolgálat küldetése, hogy az élet kezdetétől a természetes halálig segítőtársat nyújtson az embereknek, a szakértelem és szeretet jegyében, kiemelt figyelmet fordítva a szakemberek képzésére.
Dr. habil. Garaczi Imre, a Pécsi Tudományegyetem oktatója Időlét és Lélekidő Kronosz és Kairosz küzdelmeiben című előadását egy Hamvas Béla idézettel kezdte, amely az idő kettős természetére utal: a külső, szenvedést hozó idő és a belső, szabad lélegzést biztosító idő kettősségére. Az istenek legendája (Uranosz, Kronosz, Zeusz) és az idő jelentése 21. századi perspektívában kerül bemutatásra, kiemelve az időistenek szerepét és az emberiség történetére gyakorolt hatását. Garaczi előadásában olyan kérdéseket boncolgatott, hogy vajon miért elhanyagolt létminőség az idő, szükséges-e az idő gondozása, illetve, hogy ki kellene terjesztenünk a karitászt az IDŐ-re.
A harmadik szekció kerekasztal-beszélgetés formájában zajlott ESG tudatos vezetés címmel. A beszélgetést a Milton Friedman Egyetem oktatói szervezték, Dr. Tóth Tamás és Dr. Szatmári Péter rektorhelyettes.
A beszélgetők között volt Kapás Dóra vezető ESG-szakértő a Szerencsejáték Zrt-től; Baranyai Eszter vezető ESG-szakértő az MNB Intézet: Fenntartható Pénzügyek Központ és a Neumann János Egyetem képviseletében; Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség elnöke, valamint Dr. Horváth Bálint a CBRE Hungary fenntarthatósági tanácsadója.
A jó hangulatú beszélgetés során a résztvevők elsősorban az ESG fogalmát járták körül. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági szereplőknek figyelembe kell venniük az ESG-t (Environmental, Social, Governance kezdőbetűiből álló betűszó, amely egy működési filozófia és keretrendszer a fenntarthatóság mérhetőségéhez és értékeléséhez) a fenntartható és etikus döntések érdekében. A beszélgetők kifejtették, hogy az ESG-kérdéskör sok dimenzióban értelmezhető, a befektetők számára fontos információforrás, így fontos a hazai ESG folyamatok áttekintése és az ESG-tudatos vezetés kérdéseinek megvitatása.
A negyedik szekció előadásai az Egyház és gondoskodás témája köré rendeződtek.
Elsőként a PPKE BTK dékánja, Prof. Dr. Birher Nándor tartotta meg prezentációját, amely során kifejtette, hogy a gondoskodáspolitika lényege nem más, mint a személyes elkötelezettség mások, az élet megismételhetetlen értéke, valamint a hatékony társadalmi beavatkozást lehetővé tevő technikák és gyakorlatok iránt. Ezek a gyakorlatok azonban a társadalmi szervezetek által való szervezéssel és csúcstechnológiák fejlesztésével valósulhatnak meg. A koncepció alappillérei tehát a közösségi kapcsolatokra összpontosító lelkiség és a technológia, amelyek a célkitűzések megvalósítását szolgálják.
Ft. Dr. Tóth Tamás (MKPK) felidézte Ferenc pápa beszédét, amelyben a szegények világnapján a 34. zsoltár szavaival emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az egyházak hosszú ideje segítik egymást és a rászorulókat (a középkorban például kórházakat tartottak fenn a szegények és betegek számára). Az Egyház karitatív tevékenysége az idők során azonban új formákat öltött, a XX. században pedig létrejöttek a karitász-szervezetek.
Prof. Dr. Klaus Baumann (Universität Freiburg) arról beszélt, hogy a német Szociális Jóléti Rendszer és a katolikus szolgáltatások szerepének közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy ezek az intézmények állami szabályozások világi, valamint gazdasági logikák által irányítottak, ideértve a finanszírozás problematikáját is. A kérdés az, hogy ezek a katolikus szolgáltatások képesek-e ebben a rendszerben működni, megtartva katolikus identitásukat és etikájukat, vagy jobb lenne kompromisszumokat kötni a világi szabályozásokkal.
Baumann Professzor a betegség miatt távollévő Prof. Dr. Arndt Büssing (Universität Witten/Herdecke) előadása is közvetítette, bemutatva egy kutatást, amely azt prezentálta, hogy milyen hatással van a vallási hit a pro-szociális viselkedésre azoknál a fiatal felnőtteknél, akik önkéntesen vesznek részt szociális tevékenységekben. Az eredmények szerint a hit fontos szerepet játszik az érintettek életében, különösen a vallásos családban nevelkedett és/vagy egyházi közösség tagjaként aktívan tevékenykedő személyek esetében.
Prof. Dr. Bernhard Bleyer (Universität Passau) előadása során felidézte, hogy Ferenc pápa 2023. április 30-i, magyarországi útja során látogatást tett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Informatikai és Bionikai Karán. Beszédében Őszentsége három nagyon különböző műből idézett: a Romano Guardini Levelek a Comói-tóról című művéből, Robert Hugh Benson A világ ura című regényéből és a Gaudium et spes – Az egyházról a mai világban című pasztorális konstitúcióból.
Prof. Dr. Kőszeghy Miklós, a PPKE BTK egyetemi tanára előadása során az Ószövetség idejébe kalauzolta el a közönséget, kiemelve, hogy Izraelben akkoriban még nem léteztek állami intézmények, amelyek segítettek volna azokon, akik a társadalom perifériájára szorultak. Az előadásból megtudhattuk, hogy az Ószövetség három csoportba sorolja a segítségre szoruló rétegeket: az özvegyekre, az árvákra és az idegenekre. Kőszeghy professzor ezen osztályok helyzetét vázolta fel a korabeli írott bibliai és nem bibliai források tükrében.
A konferencia ötödik szekciójának keretében elhangzott prezentációk a Fenntarthatóság, teremtésvédelem téma köré csoportosultak.
A divízió első előadását Prof. Dr. Csath Magdolna (egyetemi tanár, rektori főtanácsadó) tartotta, kiemelve, hogy a fenntartható gazdaság a körforgásosságtól függ, elengedve a lineáris modellt. A termelés-fogyasztásnak a természeti körforgás modellezésére kell törekednie, tervezéskor már figyelembe véve a takarékosságot és a tartósságot. Csath professzor asszony arra is kitért, hogy az átállás nehéz lesz, mivel megváltoztatást igényel a cégek profitorientáltságában és a fogyasztói szemléletben is, így segítségre van szükség a társadalmi érték megváltoztatásának támogatására a minőségi fejlődés érdekében.
Ezt követően Dr. Jámbor Zsófia, Mihalkovicsné Dr. Szakács Katalin (a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusai), és Dr. Trautmann László (a Budapesti Corvinus Egyetem és a Neumann János Egyetem docense) közös előadása a kis- és középvállalatok makrogazdasági és geopolitikai sokkokra adott reakcióit vizsgálta. Az előadók szerint fontos felkészülni a váratlan (gazdasági, geopolitikai vagy klímaváltozási) krízishelyzetekre. Kiemelték továbbá, hogy az erényen alapuló barátság és partnerség fontos a sikeres együttműködés szempontjából – ennek pozitív példái a katolikus szemléleti alapon szerveződő vállalati közösségek lehetnek.
Ft. Dr. Ujházi Loránd Az irgalmas szeretet az egyház jogában című előadása során hangsúlyozta az emberi kapcsolatok és a segítő szándék fontosságát a vallási közösség életében.
A szekcióülést Prof. Dr. Csath Magdolna, Dr. Dabóczi Kálmán, Dr. Ugron Gáspár, Ft. Dr. Ujházi Loránd kerekasztal-beszélgetése zárta le Dr. Trautmann László moderálásával.
A konferencia hatodik szekcióelőadásainak tematikája a Statisztikák és adatok a vallásosság mérésében címet kapta.
Prof. Dr. Hidas Zoltán, a PPKE BTK intézetvezetője A belső ember nyomában című elméleti felvezető előadása során arról beszélt, hogy a vallásosság mai alakjainak körvonalait keresve a személyek belső világának, sajátos lélekalkatának feltárására érdemes törekednünk.
Hannos Gábor, a PPKE BTK doktori hallgatója a hitfelekezeti hovatartozás népszámlálási kérdéseit tárgyalva arról beszélt, hogy az egyházaknak fontos lenne számosságuk tudatában lenni, hogy felmérhessék megtartási képességeiket. A népszámlálási kérdésfeltevés problematikáját boncolgatva kiemelte, hogy egyazon kérdés különböző megfogalmazása nagyban torzíthatja az eredményeket, amelyek így nem minden esetben tekinthetőek mérvadónak.
Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány munkatársa és a Károly Gáspár Református Egyetem oktatója előadásában a vallásosságmérés nehézségeire hívta fel a figyelmet: az úgynevezett „középrehúzás” jelenségére, valamint a „túl tág válaszlehetőségek” problematikájára. Gyorgyovich szerint azonban a vallásosság pontos mérése fontos feladat. Elmondta, hogy módszertani kísérletezések és statisztikai próbák végrehajtása után – immár évek óta egy hétfokú Likert-skálát alkalmaznak, előadása fókuszában ezen mérőeszköz bemutatására és az eddig mért eredmények összegzésére fókuszált.
A szekciót Dr. Rosta Gergelynek, a PPKE BTK egyetemi docensének előadása zárta, melynek keretében a 2022-es magyarországi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésével kapcsolatos egyes dilemmákat járta körül, különös tekintettel a nagyarányú nemválaszolás okainak lehetséges értelmezéseire, a válaszadási hajlandóság más szociodemográfiai mutatókkal kapcsolatos összefüggéseire, valamint a kérdőívben feltett kérdések időbeli összehasonlíthatóságára és vallásszociológiai relevanciájára. A népszámlálás vallási eredményeit az empirikus vallásszociológiai vizsgálatok kontextusában értelmezte.
