A magyar őstörténet kutatásának újabb régészeti eredményei látványosan kezdik átrajzolni a magyarság Kárpát-medencébe vezető vándorlásának terét és idejét. Így a magyar őstörténet nyelvészeti alaptételeinek újragondolása is igen időszerűvé vált. Emellett eddig nem hasznosított nyelvészeti eredmények, új fogalomrendszerek bevonásával a magyar őstörténeti kutatások tovább mélyíthetők. Nyelvészeti anyaggyűjtésünk során át kell tekintenünk a nyelvi kontaktusok típusaival foglalkozó szakirodalmat. A világ különböző részein különböző módon kerültek egymással kapcsolatba olykor eltérő típusú, máskor rokon nyelvek. E kontaktusok többféle nyelvi folyamatot indítottak el. A magyar őstörténet régész–történész kutatói nem ismerik e nyelvi kapcsolatok különböző típusait, és tudományos közleményeikben nagyon sematikus nézetet képviselve közelítenek ehhez a kérdéskörhöz. Ezen változtatni szeretnénk. A magyar őstörténet kutatásába be kívánjuk vonni a kétnyelvűség kutatásának terén elért eredményeket is. A volgai area finnugor–török nyelvi kontaktusainak úttörő kutatója Bereczki Gábor volt, de e téren jelentősek Róna-Tas András és Zimonyi István kutatásai is. A volgai nyelvi areában megfigyelt jelenségek a kódmásolás gyakorlati példái. A kódmásolás fogalma Lars Johanson munkássága nyomán terjedt el, összefüggésben a kódváltás, kódkeveredés témaköreivel is. A program a nyelvészeti anyaggyűjtést és nyelvészeti eredmények magyar őstörténeti felhasználhatóságát fogja kutatni és elvégezni. A kétnyelvűség felfogható a kétkultúrájúság egyik elemeként. Ha egy népesség kétnyelvű, akkor kultúrájának más elemeiben is kettősség figyelhető meg. A különböző kultúrák egymás közti kapcsolatrendszerének megértéséhez a nyelvészeti fogalomtár mellett jól alkalmazható egy másik fogalomrendszer is. A. V. Golovnyov az etnikumközi kapcsolatok leírására a lokális és magisztrális kultúra dichotómiáját használja. Például, kultúrák hosszan tartó intenzív érintkezése esetén a magisztrális kultúra hatására a lokális kultúra kétnyelvűvé válhat, sőt etnikai jellemzőit is elveszítheti. Kutatásaink során meg kívánjuk vizsgálni a nyelvészeti-néprajzi szakkifejezések bevezetésének lehetőségét a történeti folyamatok leírásába és egyes régészeti jelenségek értelmezésébe.