Az ismeretelmélet tantárgy célja a tudás természetének, forrásainak és hatókörének vizsgálata. Központi kérdése a tudás mibenlétének analízise, valamint az igazság és a vélekedés fogalmaihoz való viszonyának feltárása. Az ismeretelméletről szóló diskurzus fontos részét képezi az igazolásról folyatott vita. Fő kérdései: valóban tudjuk, amiről úgy véljük, hogy tudjuk? Honnan tudjuk, amit tudunk? A tudásról alkotott mai elméletek kreatív gondolatkísérletek révén vonzóvá teszik a filozófia ezen területét. A kurzus azonban nemcsak a tudáselméletekkel foglalkozik, hanem a tudásra vonatkozó ismereti kérdés paradoxonával is, amely már Platón óta ismert a filozófiai irodalomban.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Forrai G. (szerk.): Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyűjtemény, Budapest: Osiris/Láthatatlan Kollégium, 2002.

Goldman, A.: A tudás oksági elmélete, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995, 1–2, 234–248.

Harman, G.: Tudás, következtetés, magyarázat, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1–2, 249–264.

Kirkham, Richard: "Does the Gettier Problem Rest on a Mistake?" Mind, 93, 1984.

Klein, Peter: Certainty: a Refutation of Scepticism, Minneapolis, MN: University of Minnesota Press, 1984.

Kyburg, H.E.: Probability and the Logic of Rational Belief, Middletown, CT: Wesleyan University Press, 1961.

Platón: Theaitétosz, Ford., jegyz., komm. Bárány István, Budapest: Atlantisz, 2001.

Sturgeon, S.–Martin, M. G. F.–Grayling, A. C.: Ismeretelmélet, in Grayling, A. C. (szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémiai, 1997, 21–72.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Átfogó és részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a filozófiatörténet, a logika, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a metafizika, a politikai filozófia, az etika, az esztétika, az elmefilozófia, a

történelemfilozófia, a tudományfilozófia és a vallásfilozófia ismeretköréről.

Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről.

Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről.

b) képességei

Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére.

Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.

Képes a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére.

Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes.

A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni.

Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni.

Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.

c) attitűdje

Nyitott arra, hogy a filozófiai képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más területeken is kamatoztassa, tová

bbá arra, hogy ennek során ezeket a más területeket is előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és értékelje.

Együttműködő és befogadó mások álláspontjának tekintetében.

Törekszik az álláspontokat mélyebben megérteni és több oldalról is kibontani és értelmezni.

Nyitott a megoldandó problémák megértése és ezek megoldása iránt.

Törekszik a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Törekszik saját tudása magasabb szintre történő emelésére, képzési területén belül további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására és ebben mások hasonló törekvéseinek előmozdítására.

Törekszik az aktuális filozófiai kutatások és a tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elfogulatlan értékelésére.

d) autonómiája és felelőssége

Kezdeményez, döntéseket hoz összetett és előre nem kiszámítható helyzetekben, és személyes felelősséget vállal ezekért.

Érdeklődik, nyitott, és állást foglal a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti párbeszéd során.

Alapos szakmai, kulturális és tudományos tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő feladatokat fogalmaz meg és valósít meg következetesen.

A filozófia területén szerzett tudását kreatívan alkalmazza, a mélyebb összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat beszerzi.

Kutatási módszereket értékel, és önállóan alkalmaz a filozófia releváns területein.

Saját tevékenységét elfogulatlanul értékeli, az értékek felfogására és értelmezésére törekszik.