Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az ismeretelmélet tantárgy célja a tudás természetének, forrásainak és hatókörének vizsgálata. Központi kérdése a tudás mibenlétének analízise, valamint az igazság és a vélekedés fogalmaihoz való viszonyának feltárása. Az ismeretelméletről szóló diskurzus fontos részét képezi az igazolásról folyatott vita. Fő kérdései: valóban tudjuk, amiről úgy véljük, hogy tudjuk? Honnan tudjuk, amit tudunk? A tudásról alkotott mai elméletek kreatív gondolatkísérletek révén vonzóvá teszik a filozófia ezen területét. A kurzus azonban nemcsak a tudáselméletekkel foglalkozik, hanem a tudásra vonatkozó ismereti kérdés paradoxonával is, amely már Platón óta ismert a filozófiai irodalomban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tudás klasszikus analízise: A tudás mint igazolt igaz hit és annak kritikája (Gettier-probléma).
Az igazolás elméletei: Internalizmus és externalizmus, fundacionalizmus (alapozó elmélet) és koherentizmus.
Ismeretelméleti források és szkepticizmus: Az észlelés, az emlékezet, az intuíció és a tanúságtétel szerepe; a szkeptikus érvek és az azokra adott válaszok.
Episztemikus paradoxonok: A tudás paradoxona (Menón-paradoxon), a megismerhetőségi paradoxon, valamint az igazság és vélekedés fogalmi feszültségei.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Gondolatkísérletek alkalmazása: Képesség absztrakt episztemológiai elméletek tesztelésére és szemléltetésére kreatív forgatókönyvek (pl. agyak a tartályban, Gettier-példák) segítségével.
Érvelési struktúrák elemzése: Az episztemikus igazolás láncolatainak feltárása és kritikai vizsgálata különböző tudományos és hétköznapi kontextusokban.
Fogalmi distinkciók készítése: Különbségtétel tudás és vélekedés, apriori és aposzteriori ismeretek, valamint szubjektív és objektív igazolás között.
Szakirodalmi reflexió: Klasszikus (platóni) és kortárs ismeretelméleti szövegek önálló feldolgozása és szintetizálása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Forrai G. (szerk.): Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyűjtemény, Budapest: Osiris/Láthatatlan Kollégium, 2002.
Goldman, A.: A tudás oksági elmélete, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995, 1–2, 234–248.
Harman, G.: Tudás, következtetés, magyarázat, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1–2, 249–264.
Sturgeon, S.–Martin, M. G. F.–Grayling, A. C.: Ismeretelmélet, in Grayling, A. C. (szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémiai, 1997, 21–72.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kirkham, Richard: "Does the Gettier Problem Rest on a Mistake?" Mind, 93, 1984.
Klein, Peter: Certainty: a Refutation of Scepticism, Minneapolis, MN: University of Minnesota Press, 1984.
Kyburg, H.E.: Probability and the Logic of Rational Belief, Middletown, CT: Wesleyan University Press, 1961.
Platón: Theaitétosz, Ford., jegyz., komm. Bárány István, Budapest: Atlantisz, 2001.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a tudás mibenlétének analízisén keresztül segít a hallgatónak átlátni az ismeretelmélet belső összefüggéseit. A kurzus a források és a hatókör vizsgálatával rendszerezi a hallgató ismereteit a filozófia és a szaktudományok kapcsolatáról, különös tekintettel az igazság és az igazolás fogalmaira.
b) képesség
A kreatív gondolatkísérletek használata fejleszti az absztrakciós készséget és a problémák felismerésének képességét. A hallgató képessé válik a „honnan tudjuk?” kérdés módszeres megválaszolására, az információk és érvek magas szintű elemzésére, valamint ezek szakmai közönség előtti bemutatására.
c) attitűd
Az igazolásról folytatott vita tanulmányozása nyitottá teszi a hallgatót a kételkedés és a kritikai önreflexió iránt. Törekszik a megoldandó paradoxonok mélyebb megértésére, és elfogulatlanul értékeli a különböző korok (Platóntól napjainkig) ismeretelméleti válaszait.
d) autonómia és felelősség
A szkeptikus kihívások és az igazolási kényszer tudatosítása révén a hallgató személyes felelősséget vállal saját állításaiért. Képessé válik önálló kutatási módszerek értékelésére és a tudásszerzés etikai és logikai következményeinek következetes végiggondolására.
