Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus áttekinti a vallásfilozófia problematikáját és belső összefüggéseit mind módszertani, mind tematikus szempontból. Kiemelt figyelmet szentelünk az istenérvekkel kapcsolatos logikai és metafizikai problémáknak, a vallási nyelv filozófiai analízisének, valamint a történeti és a filozófiai vallásfenomenológia problematikájának. A problématörténeti összefüggések rekonstrukciója során a legjelentősebb alkotókkal és gondolataikkal foglalkozunk. Ezek az alkotók és gondolataik a történeti kurzus során is felmerülnek, de itt nem a történeti egymásutánról, hanem a problémák szerves fejlődéséről van szó, pl, arról, ahogyan a teizmus egy bizonyos válfaja felszínre hozza az ateizmus bizonyos felfogásait, vagy ahogyan ebben az összefüggésben az istenségre vonatkozó elgondolások megváltoznak, átalakulnak.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A vallásfilozófia módszertana és tárgya: A vallási tapasztalat, a hit és az ész viszonya, valamint a teológia és a vallásfilozófia elhatárolása.
Istenérvek és metafizikai alapok: Az ontológiai, kozmológiai és teleológiai istenérvek logikai szerkezete és modern kritikái.
Vallási nyelv és szemantika: A vallási kijelentések jelentése, az analogikus nyelvhasználat és a vallási nyelv analitikus filozófiai elemzése.
Vallásfenomenológia és problématörténet: A szent fogalma, a vallási jelenségek leírása, valamint a teizmus és ateizmus dialektikus kapcsolata (hogyan hívnak életre bizonyos istenfogalmak specifikus ateista kritikákat).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Logikai rekonstrukció: Képesség az istenérvek és ellenérvek formális és informális szerkezetének feltárására és elemzésére.
Szövegelemzési technikák: Vallásfilozófiai forrásszövegek (pl. Anselmus, Aquinói Szent Tamás, Hume, Kant vagy kortárs szerzők) kritikai feldolgozása.
Fenomenológiai leírás: Módszertani jártasság a vallási tapasztalatok és rítusok elfogulatlan, filozófiai reflexióra épülő elemzésében.
Dialektikus érvelés: Képesség a vallási és szekuláris álláspontok közötti összefüggések (pl. a teizmus és az ateizmus vitái) szisztematikus bemutatására.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Tamás, Aquinói Szent: Summa Theologiae, I, q. 2–3, 13, in Uő: A létezőről és a lényegről, ford. Klima Gy., Budapest: Helikon, 1990, 110–157.
Otto, R.: A szent. A vallási eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz, ford. Bendl J., Budapest: Osiris, 1997.
Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1999.
Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I., Hankovszky T., Budapest: Osiris, 2003 (Osiris Tankönyvek).
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Anzelm, Canterburyi Szent: Proslogion, in Uő: Monologion. Proslogion, ford. Dér Katalin, Budapest: MTA FI, 1991, 137–171.
Mezei B.: Vallás és hagyomány, Budapest: L’Harmattan, 2003, 13–185.
Descartes, R.: Elmélkedések az első filozófiáról, ford. Boros G., Budapest: Atlantisz, 1994.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a problémák szerves fejlődésének (pl. teizmus és ateizmus összefüggése) bemutatásával segíti a hallgatót a vallásfilozófia belső logikájának megértésében. A kurzus mélyíti az ismereteket a vallási nyelv és az istenérvek logikai-metafizikai hátteréről, összekapcsolva azokat a kultúra és a társadalom tágabb kontextusával.
b) képesség
A vallási nyelv filozófiai analízise fejleszti az absztrakciós készséget és a fogalmi precizitást. A hallgató képessé válik az összetett vallási és világnézeti problémák felismerésére és kreatív kezelésére, valamint szakmai álláspontjának magas szintű képviseletére.
c) attitűd
A vallásfenomenológiai megközelítés elfogulatlan, mélyebb megértésre és szellemi nyitottságra nevel. A hallgató befogadóvá válik a nem szokványos gondolkodási formák iránt, és törekszik a vallási, kulturális és filozófiai határterületek tiszteletteljes, mégis kritikai elemzésére.
d) autonómia és felelősség
A vallási reflexió és tapasztalat elemzése segíti a hallgatót az önálló kutatási irányok kialakításában. Felelősséget vállal a világnézeti kérdésekben tett állításaiért, és képessé válik a vallás társadalmi szerepével kapcsolatos etikai és filozófiai kérdések felelős mérlegelésére.
