Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy a vallásfilozófia kortárs irányzatairól, problémaköreiről és vitáiról nyújt áttekintést. A kontinentális fejlemények közül kiemelten tárgyaljuk a francia fenomenológia teológiai fordulatát (Henry, Marion), valamint Vető, Spaemann és William Desmond nagyszabású vallásfilozófiai munkásságát. Az analitikus szerzők közül elsődlegesen Swinburne, Plantinga, Inwagen, Philips, Taliaferro és Craig hozzájárulását tekintjük át a vallásfilozófia kurrens vitáihoz, melyek közül kiemelkednek a természeti teológiával, az új ateizmussal, a református episztemológiával, a vallási kijelentések racionális igazolhatóságával, a vallás és a tudomány viszonyával, a vallási tapasztalással, a csodák lehetőségével, a rosszal és test-lélek dualizmussal kapcsolatos kérdések. A kurzus során a kortárs viták tematikusan gazdag és szerteágazó anyagából fókuszálunk néhányra, és megkíséreljük feltárni mélyebb összefüggéseiket és tendenciáikat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Kontinentális kortárs irányzatok: A francia fenomenológia „teológiai fordulata” (Michel Henry, Jean-Luc Marion), valamint Vető Miklós, Robert Spaemann és William Desmond vallásfilozófiai rendszerei.
Analitikus vallásfilozófia: A kortárs angolszász szerzők (Swinburne, Plantinga, van Inwagen, Craig) hozzájárulása a modern teista és ateista vitákhoz.
Episztemológia és vallás: A református episztemológia, a vallási kijelentések racionális igazolhatósága és a vallási tapasztalat episztemikus státusza.
Kortárs teodicea és tudomány: A rossz problémája a modern viták tükrében, a vallás és a természettudomány viszonya, a csodák lehetősége és a test-lélek dualizmus mai védelmezői.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Komparatív módszertan: Képesség a kontinentális (fenomenológiai) és az analitikus (logikai-érvelő) vallásfilozófiai módszerek ütköztetésére és szintézisére.
Kritikai érveléselemzés: Az új ateizmus és a modern természeti teológia érveinek precíz, logikai szempontú vizsgálata és értékelése.
Tematikus fókuszálás: Jártasság a szerteágazó kortárs vitákból a releváns összefüggések és tendenciák önálló feltárásában és szakmai bemutatásában.
Forráskritika: Kortárs forrásszövegek önálló feldolgozása, különös tekintettel a modern metafizikai és kognitív tudományi keretfeltételekre.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Abraham, William James: An Introduction to the Philosophy of Religion. Englewood Cliffs, Prentice-Hall, 1985.
Desmond, William: Godsends: From Default Atheism to the Surprise of Revelation. Notre Dame, Indiana, University of Notre Dame Press, 2021.
Geivett, Douglas R.-Sweetman, Brendan (szerk.): Contemporary Perspectives on Religious Epistemology. Oxford, Oxford University Press, 1993.
Peterson, Michael L.-VanArragon, Raymond J. (szerk.): Contemporary Debates in Philosophy of Religion. Blackwell, 2005.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Philips, D. Z.: Religion and Friendly Fire: Examining Assumptions in Contemporary Philosophy of Religion. Routledge, 2004.
Ruloff, Colin-Horban, Peter (szerk.): Contemporary Arguments in Natural Theology: God and Rational Belief. London-New York-Oxford-New Delhi-Sidney, Bloomsbury, 2021.
Taliaferro, Charles: Contemporary Philosophy of Religion. Vendor, Wiley-Blackwell, 1998.
Wainwright, William J. (szerk.): The Oxford Handbook of Philosophy of Religion. Oxford, Oxford University Press, 2005.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a kontinentális és analitikus szerzők párhuzamos tárgyalásával nyújt naprakész ismereteket a vallásfilozófia legfrissebb fejleményeiről. A kurzus a kurrens viták (pl. református episztemológia, tudomány és vallás) bemutatásával elmélyíti a hallgató tudását a filozófia határterületeiről és a modern tudományos világkép metafizikai implikációiról.
b) képesség
A tematikusan gazdag és szerteágazó anyag feldolgozása fejleszti a hallgató szintetizáló és absztrakciós képességét. A hallgató képessé válik arra, hogy a bonyolult kortárs vitákban felismerje a mélyebb tendenciákat, és szakmai véleményét érvekkel alátámasztva, magas szinten mutassa be.
c) attitűd
A gyökeresen eltérő iskolák (pl. francia fenomenológia és analitikus teológia) egyidejű tanulmányozása szellemi nyitottságra és elfogulatlanságra nevel. A hallgató befogadóvá válik a kortárs valláskritikai és vallásvédelmi pozíciók iránt, törekedve a mélyebb szellemi párbeszédre.
d) autonómia és felelősség
A kortárs vitákba való bekapcsolódás segíti a hallgatót az önálló kutatási pozíciók kialakításában. Felelősséget vállal saját interpretációiért a vallás és tudomány, vagy a rossz problémájának vitájában, és képessé válik szakmai felelősséggel részt venni a közéleti-világnézeti diskurzusokban.
