Kutatások
Diplomata Hungariae antiqissima. A magyar diplomatika archaikus korszaka (1001-1196) szövegemlékeinek kritikai kiadása
- Kutatás vezetője: Szovák Kornél
- Kutatás résztvevői: Farkas Zoltán, Kóta Péter, Bácsatyai Dániel PhD hallgató (PPKE-BTK), Vajk Borbála PhD hallgató (PPKE-BTK), Kalotai Noémi PhD hallgató (PPKE-BTK), Németh Tamás.
- Szervezeti egység: Történettudományi Intézet, Medievisztika Tanszék
- Kutatási pályázat típusa, száma: OTKA 79152 K
Collectio Diplomatica Hungarica. A Magyar Nemzeti Levéltár középkori adatbázisának továbbfejlesztése.
- Kutatás vezetője: Rácz György
- Kutatás résztvevői: Szaszkó Elek PhD hallgató (PPKE-BTK); Kiss Borbála PhD hallgató (PPKE-BTK)
- Szervezeti egység: Történettudományi Intézet, Medievisztika Tanszék együttműködve a Magyar Nemzeti Levéltárral.
Felekezet és identitás fogalmai és kérdései a kollektív szimbólumok tükrében az oszmán- keresztény határrégióban 15–19 században
Az elmúlt évek világviszonylatban is kutatott eszmetörténeti tematikája volt a „nemzeti tér emlékezet" és annak kapcsolódása a nemzeti szimbólumrendszerhez. Ez a szimbolika nemzeti mítoszokká alakult át bizonyos elemek együttállásából. A múlt átértékelése mindig jövő orientált. Ha uralmat vagy hatalmi viszonyokat kívánnak legitimálni vagy fellazítani, megingatni, a mindenkori politika szereplőinek fontos kérdése az, hogy milyen történelmi szimbólumrendszert és milyen értelmezési modelleket tudnak mozgósítani, és mire kívánják azt felhasználni. Az emlékezés csoport általi „kicövekelt" (Jan Assmann terminusa) eseményei a történésfolyamból kiemelt elemei azok, melyek a csoporthoz való viszonyon keresztül azután létrehozzák az egyén identitását.
Törekvésünk arra irányul, hogy megvilágítsuk a valamikori határrégió 19. századi tudati elemeinek koraújkori kontinuitását, amely máig hatóan befolyásolja az itt élő nemzeteket és csoportok fogalmi rendszerét. A nemzetfogalom, a hozzákapcsolódó toposzok, a bibliai alapú történelemszemlélet nemcsak a kor kultúrtörténetének jelentős alakzatai, hanem ezen túlmenően a kulturális emlékezet, a kollektív identitás alapvető elemei is. A történészek közül sokan a modern nemzettudat kialakulásának első korszakát a 16. századra teszi. Föltételezik, hogy a nemzetek korai generációjához tartozó társadalmak olyan sajátosságokat őriztek meg, amelyek megkülönböztetik őket a felvilágosodás korának nyelvi-kulturális alapon tudatosodó nemzeteitől A különböző keresztény felekezetekhez kötődő magatartásformák milyen módon köthetőek európai eszmetörténeti változásokhoz? Hogyan kapcsolódik a formálódó nemzettudatokhoz, van-e politikai mozgatóereje. Kötődik-e hozzá nemzeti messianizmus?
Projektvezető:
Dr. Őze Sándor (habil. egyetemi docens PPKE, MTA Doktora)
Résztvevő kutatók:
Dr. Medgyesy Norbert (PPKE adjunktus)
Prof. Puskás Bernadett (külső oktatónk)
Dr. Sziráki Szilvia (külső előadónk a székesfehérvári ciszerci gimnázium tanára)
Dr. Kovács Eszter (OSZK Régi Nyomtatványok Tára)
Szuromi Kristóf doktoráns
Balázs József doktoráns
Bojtos Anita doktoráns
Dr. Szelke László (külső előadónk)
Dr. Maciej Szymanowski (külső előadónk)
