A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport második workshopja - amelyet Dr. Salát Gergely, szakmai igazgató moderált - a kelet-ázsiai biztonsági kockázatokkal és kihívásokkal foglalkozott. Az előadók arra keresték a választ, hogy milyen szerepet töltenek be a régió országai a kollektív biztonsági rendszerben, mennyire hatékony az általuk létrehozott ASEAN Regionális Fórum, illetve, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben létrejön egy „ázsiai NATO”.

A közel két órás esemény alatt a négy előadó, a kelet-ázsiai biztonsági rendszer valamennyi aspektusát bemutatta. Elsőnek Dr. Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa beszélt a kelet-ázsiai országok szerepéről a nemzetközi tehermegosztásban. Az előadó rámutatott, hogy habár az államokat sokszor haszonmaximalizálónak tartjuk, valójában rengeteg biztonsági kihívás kapcsán kooperálnak. A nemzetközi tehermegosztásból a kelet-ázsiai országok is jócskán kiveszik a részüket. Marton Péter példaként a humanitárius segítségnyújtást, a békefenntartó akciókat, a kalózkodás elleni összefogást és a globális pénzügyi kormányzást említette.

Dr. Klemensits Péter, a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa a hidegháborús biztonsági környezetről és a délkelet-ázsiai multilateralizmus kezdeteiről tartott előadást. Lényegében arra kereste a választ, hogy miért nem alakult ki regionális biztonságpolitika a régióban. Megismerhettük a kollektív biztonsági rendszer kiépítésének kezdeteit és eredményeit, a SEATO és az ASEAN szervezeteket.

Dr. Rónaháti Cecília, a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa az ASEAN Regionális Fórumot (ARF) mutatta be. Prezentációjából kiderült, hogy a szervezet - a hangzatos prioritások ellenére - nem több, mint egy „talking shop”. Az előadó véleménye szerint ugyanakkor ez nem meglepő, hiszen létrehozói éppen ennek szánták azt.

A workshopot, Dr. Lukács József, volt pekingi diplomata előadása zárta. Ő a kelet-ázsiai biztonsági rendszert a "plusz három" (Japán, Korea, Kína) aspektusából vizsgálta. Kiderült, hogy az ASEAN „plusz hármat”, inkább ASEAN „plusz egy, plusz egy, plusz egyként” lehetne definiálni, mivel mind a három ország verseng egymással és habár sok tekintetben együttműködnek, leginkább mégis csak a saját érdekeiket tartják szem előtt.

A workshop konklúziójaként, az előadók egyetértettek abban, hogy a közeljövőben nem várható egy "ázsiai NATO" megalakulása.

Az előadást több kérdés valamint szakmai vita követte.