Hongkong, az egykori brit koronagyarmat, hetek óta a világlapok címoldalán szerepel az „esernyős forradalom" miatt. Sokan az 1989-es Tiananmen téri események megismétlődésétől tartanak, egyesek az arab tavaszhoz és a színes forradalmakhoz hasonlítják a mozgalmakat, s olyanok is akadnak, akik a kínai–nyugati vetélkedés egyik megnyilvánulásaként értelmezik mindazt, ami a hongkongi utcákon történik.

A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport előadásának kezdetén Salát Gergely ismertette Hongkong történelmét a XIX. századtól napjainkig. Az első ópiumháborút lezáró nankingi szerződés értelmében kerül Hongkong főszigete Nagy-Britannia fennhatósága alá. A 99 évre kötött „bérleti szerződés” lejárta után vezetik be a területen az úgynevezett „egy ország, két rendszer” elvet. Hongkong 1997. július 1-jétől különleges közigazgatási területként kerül vissza a Kínai Népköztársasághoz, azzal a feltétellel, hogy a következő 50 évben fenn kell tartani a városban a kapitalista rendszert. Nagyságát tekintve Hongkong kétszer akkora, mint Budapest, lakossága pedig négyszer akkora, mint fővárosunké. Főleg han kínaiak élnek itt. A hivatalos fizetőeszköz a hongkongi dollár, a bruttó hazai termék (GDP) alapján az ország a 35. helyen áll világviszonylatban.

Az előadás második felében az esernyős forradalomról volt szó. Matura Tamás hangsúlyozta, hogy az események vizsgálatakor figyelembe kell vennünk azt, hogy mi a nyugati médiából tájékozódunk, ami pedig politikailag befolyásolt egyfajta kép közvetítésében. Hongkongban sosem volt nyugati értelemben vett demokrácia, így szabad kormányzóválasztás sem. Peking most egyenlő választójogot ígért a területnek, ugyanakkor azt nem ígérte, hogy választhatóság is jár majd ezzel együtt. A tiltakozások azzal a központi kínai döntéssel kapcsolatban robbantak ki, hogy 2017-től minden hongkongi szavazhat, de csak arra a jelöltre, akit előzőleg egy testület jóváhagyott. A hongkongiak így attól félnek, hogy a gyakorlatban nem érvényesül a szabad választójoguk. Lényegében az esernyős forradalom keretében ez ellen tiltakoznak, de ahogyan az előadótól megtudtuk, Peking így is szélesebb jogokat kínál most Hongkongnak, mint korábban.

Matura Tamás szerint Hongkong és Peking között egyértelmű közeledés figyelhető meg. Sokan attól tartanak, hogy a gyakorlatban ez Hongkong kínai mintára történő átformálását jelenti. Az előadó véleménye szerint azonban – hosszú távon – éppen ennek az ellenkezője fog bekövetkezni.