Pogonyi előadása elején leszögezte, hogy a politikai liberalizmus eltér a köznyelvben használatos liberalizmusképtől, hiszen az emberek egyfajta azonosságtudattal azonosítják, mely szükségképpen együtt jár az ellenségképpel. A liberalizmus koncepciója az egyéni autonómia fogalmából vezethető le, mindazonáltal szükség van a liberalizmus eszmetörténetének vizsgálatára ezen koncepció felvázolásához. A newtoni tudományos forradalom hatására a premodern ún. vallásos világkép megrendült és ennek erkölcsfilozófiai, valamint politikai filozófiai konzekvenciái lettek. Locke, Hobbes és Bentham mind érzékelték ezt a dilemmatikus helyzetet, amit végső soron Kant oldott fel a szekularizált keresztény világkép filozófiai megalkotásával, valamint a politikai filozófia erkölcsfilozófiából való eredeztetésével.
A klasszikus liberális politikaelméletben azonban, mint azt az előadó ecsetelte, a megoldások doktrinerek, tehát egyrészről mindig univerzális magyarázatokkal dolgozik, másrészről ezeket mindig körüllengi az „elefántcsonttorony-mentalitás" problematikája. Ez az említett 19. századi liberális politikai gondolkodókra is érvényes. Éppen ezért volt szükség egy paradigmaváltásra, amely az ún. politikai liberalizmus megjelenésével történt meg. John Rawlsnak „Az igazságosság elmélete" című korai munkája ugyan a kantiánus, univerzális alapokon nyugodott, folytatva a szerződéselméleti hagyományt, ám a kései „Politikai liberalizmus" című műve egészen új megközelítést hozott. Rawls leszögezi, hogy az általa kifejtett elmélet politikai és nem erkölcsfilozófiai, habár „Az igazságosság elmélete" című munkűjűból következetesen használja az eredeti helyzet vagy a tudatlanság fátyla fogalmakat. Rawls alapállítása, hogy a jelenlegi elfogadott elvek azonosak, még, ha a világnézetek különbözőek és a politikai liberalizmus feladata ezen alapelveket megtalálni. Lényegében Rawls elismétli „Az igazságosság elmélete" című művében említett elveket, de ezeket nem tekinti világnézeti elveknek, hanem olyan elveknek, melyek legitimek. A nyugati társadalmak azért fogadják el ezen elveket, mert nem az átfogó világnézetből erednek, hanem a praktikus együttélés követeli meg őket. Az előadó szerint a megvalósuló politikai liberalizmus lényege, hogy ne akarjuk egymást mindenáron meggyőzni hanem azokban a részletkérdésekben, melyekben ez lehetséges, jussunk konszenzusra.
Hallgatói kérdésekre válaszolva az előadó elismerte, hogy vannak liberális eredetű mozgalmak, szervezetek, amelyeknek a meggyőzés a célja, ugyanakkor a jelenlegi diskurzusban, mégis uralkodó szempont, hogy a vita ne vérre menő legyen, hanem megfelelő, esetenként politikailag szabályozott mederben folyjon. Pogonyi egyetértett egy másik hallgatói felvetéssel, mely szerint a konzervatívok a liberális eszmékben nem azt látják, ami a világnézetüknek megfelelne, de az elveket mindenképpen szépnek látják. A vita azonban az előadó szerint nem magukról az elvekről folyik az ilyen diskurzusokban, hanem azok érvényesüléséről.
Makk János
