Nemrégiben egyetemünkről, Kántor Zoltán, a Politológia Tanszék tanára a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, politológus, szociológus az Egyesült Államokba látogatott, ahol előadást tartott, valamit a kutatási szakterülete legjelesebb konferenciáján vett részt. Az útjáról, tapasztalatairól, és jövőbeli kilátásokról kérdeztem.
Tábori Zsófia: Pontosan milyen rendezvényeken vett részt kint tartózkodása során?
Kántor Zoltán: Két rendezvényen is volt szerencsém részt venni. A kiemelt fontosságú, és a szakmám nagyrabecsülését élvező konferencián, a New York-i Columbia Egyetemen, amelynek pontos címe így hangzott: Egyesület a Nemzetiségek Kutatására (Association for the Study of Nationalities), Világkonferencia 2014. A konferencián részt vett a világ témában érintett kutatóinak krémje, 500-600 résztvevő. A rendezvényen volt szerencsém előadást tartani „Állampolgárság és külhoni szavazat: politikai részvétel két politikai közösségben" címmel a politikát érintő elméleti kérdésekről, a magyarországi állampolgársági törvényről, a választási törvényekről és az idei választási eredményekről. Ezen felül az egész Európát érintő kérdésről, hogy a többes állampolgárság és a migráció okozta helyzet miként alakul és hogyan érinti az országokat. Azon az emberek, akik érintettek az állampolgársági kérdésben, azok mindkét országban szavazhatnak és így két politikai közösség sorsáról dönthetnek. Elsősorban magyar kérdésről beszéltem.
A másik előadást a New Brunswick-beli Rutgers Egyetemen tartottam „Anyaországi Politika: Tendenciák és Dilemmák: Magyarország és a Szomszédos Országok Esete". Elsősorban 1989-90 utáni kelet-közép-európai nemzeti újraintézményesülésről, kisebbségvédelemről, valamint az új állampolgársággal szavazatot nyertekről értekeztem. Ezen rendezvényen az egyetem tanárai, valamint a helyi magyar diaszpórában élők voltak jelen.
T.Zs.: Miért hasznos az ilyen rendezvényeken való részvétel az egyetem tanárainak?
K.Z.: Az ember áttekintést nyer az aktuális kutatási irányzatokról, a kutatókat jelenleg foglalkoztató kérdésekről. Könyvbemutatók zajlottak, ahol a legfrissebb szakirodalommal találkoztunk és ezekről a kibontakozó vitákban értekeztünk. Ezek a viták inspirálják az embert, igazi megmérettetési terep egy-egy ilyen konferencia. Az ember a saját kutatási témáját is más, tágabb kontextusban látja, a hozzáfűzött kérdések és viták pedig a tudás további csiszolására ösztönöznek. Emellett a kapcsolatépítés fontos színtere egy-egy ehhez hasonló rendezvény, amely az egyetemünk számára is kiemelt szempont. Az ott megjelent úgy magyar, mint külföldi előadókkal ápolt jó kapcsolatban komoly potenciál mutatkozik esetleges jövőbeni vendégelőadások, kisebb konferenciák tartására. Kollégáim és magam számára is nagyon fontos benne legyünk a tudományos élet körforgásában, ezzel ösztönözve hallgatóinkat is a későbbi aktív tudományos tevékenységre.
T.Zs.: A Columbia Egyetemen tartott konferencián voltak-e még önön kívül magyar résztvevők, vagy a Magyarországot érintő kérdésekkel foglalkozó kutatók?
K.Z.: Természetesen. Megközelítőleg húsz magyar kolléga, illetve legalább tíz nyugati tudós is jelen volt, akik Magyarországhoz kapcsolódó témákat boncolgatnak. Ezen kívül az Association for the Study of Nationalities elnöke is egy erdélyi magyar származású hölgy, Csergő Zsuzsa, aki már pár éve tartott is egyetemünkön előadást politikai szociológia témakörben. Kelet-közép-európai térség hangsúlyozottan volt jelen az előadásokban. Szó esett Ukrajnáról, Szerbiáról Koszovó kérdésében, a balkáni térségről, a magyar kisebbséget érintő ügyekről és állampolgárságról magyar vonatkozásban.
Azt mindenképpen szeretném kiemelni, hogy jómagam és egyetemi kollégáim prioritása, ezen konferenciák rendszeres látogatása és az ott szerzett tapasztalatok megosztása önökkel, hallgatókkal.
