Laura Tedesco, a madridi St. Louis University Politikatudományi Intézetének vezetője március 18-án tartott előadást a PPKE BTK pesti épületében (Sophianum), melynek témája a dél-amerikai országok demokráciába történő átmenetének politikai és gazdasági problémái voltak. Az előadáson szép számmal jelentek meg a téma iránt érdeklődő hallgatók, de egyetemünk Politikatudományi Intézetének oktatói is képviseltették magukat.
Mint ahogy azt az előadó is kiemelte, a demokratikus átmenet a hetvenes évek végén indult meg, s bár minden országban más volt a katalizátor, voltak olyan tényezők, melyek mindenhol egyaránt hozzájárultak az autoriter rezsimek lebontásához. Ilyenek voltak a civil társadalom megerősödése, a rendszer politikai okokból való összeomlása, valamint az országokra nehezedő külső nyomás.
A nyolcvanas évek a demokratikus átmenet időleges megtorpanását jelentették, hisz az olaj ár-robbanás, az olcsó hitelek illetve a lebegő árfolyam következtében megemelkedő kamatláb a külső adósság felhalmozását idézte elő. Ez a nagymértékű adósság hatással volt a döntéshozatalra, és a megszabott politikai irányvonalakra is. Ekkor döntöttek ugyanis olyan intézkedésekről, mint az importhelyettesítő iparosítás, de az állami szerepvállalás kiterjedése is ekkor került be a politikai diskurzusba.
Az átmenet folyamatának meghatározó mozzanata a washingtoni konszenzus implementációja. Ez az összes latin-amerikai ország részéről megvalósult és lendületet adott a demokráciába való átmenetnek. A konszenzus a pénzügyi hiány mérséklése érdekében piaci deregulációt, liberalizációt és privatizációt vezetett be, valamint ösztönözte a külföldi befektetéseket is. Mindezen rendelkezések célja a makrogazdasági stabilitás elérése és fenntartása, az infláció csökkentése, a külső adósság mérséklése, továbbá a térség integrálása a nemzetközi gazdasági folyamatokba. Azonban az előadó a megállapodás nem kívánt hatásairól is szót ejtett, ide sorolva a munkanélküliségi ráta növekedését vagy az informális piacok megjelenését. Ezen túl hangsúlyozta még a szegénység és társadalmi egyenlőtlenség kérdését, mint a mai napig problémás terület.
A demokratikus átmenet folyamatának elméleti vizsgálatát követően, előadónk Argentína és Chile példáján keresztül mutatta be ennek két eltérő módon történő megvalósulását. Míg Argentínában a hangsúly az elszámoltatáson és megbüntetésen volt, és ennek bizonyítékaként nyilvános tárgyalásokat folytattak a katonai hunták bűneinek feltárására, addig Chilében az elszámoltatásnak nem volt nagy jelentősége. Pinochet hatalmának egy referendum vetett véget, ahol a támogatások „csak" 48%-át sikerült megszereznie.
A kilencvenes évek megítélése az átmenet szempontjából kettős. Egyrészt pozitívumként értékelhetők a bekövetkezett gazdasági reformok, a demokrácia konszolidációja, a neo-liberalizmus elterjedése, valamint a washingtoni konszenzus eredményei. Azonban, már itt kezdett világosság válni a társadalom dezintegrációja, az egyenlőtlenségek felszínre kerülése.
Ez a tendencia folytatódott a kétezres években is, amikor is a különválás egyre szembetűnőbbé vált a déli országok és az Andok-csoport országai közt. Míg előzőek a szociáldemokrata irány felé orientálódtak, addig utóbbiak a radikális baloldal hívei lettek. A 2008-as gazdasági válságot ugyan meglehetősen jól kezelték a latin-amerikai országok, azonban ez nyilvánvalóan gyengítette helyzetüket a globális térben. Megfigyelhető azonban Brazília, mint regionális nagyhatalom, felemelkedése, valamint egy új partner (Kína) belépése.
Zárásként Mrs. Tedesco felhívta a figyelmet a térség néhány jelenkori kihívására. Ide sorolta a szegénységet, a társadalmi egyenlőtlenséget, a rossz közbiztonságot, az elvándorlást, továbbá a mexikói instabil politikai helyzet kihatásait a többi országra. Emellett utalt az USA befolyásoló szerepére is, mely ma is jelentős a térségben.
Az előadás végére a hallgatóság egy komplex képet kapott a latin-amerikai országok demokráciához való viszonyáról, ennek történeti változásairól, valamint a jövőt érintő kihívásokról. A hallgatók aktív közreműködése, kérdésfeltevéseik arra engednek következtetni, hogy ez a jó hangulatú, élvezetes, ugyanakkor mindenképp informatív előadás sokak érdeklődését felkeltette és a téma továbbgondolására sarkallt.
Szirota Anita, Nemzetközi tanulmányok MA
