João Carlos Espada professzor, a Portugál Katolikus Egyetem Politikatudományi Intézetének alapító igazgatója március 12-én tartott előadást az egyetem pesti épületében, ‘Winston Churchill and the Conservative Tradition of Liberty under Law’ címmel. Előadásának címéhez méltóan kiváló, átfogó képet nyújtott úgy Churchill politikai munkásságáról, mint a kor szellemiségéről és törekvéseiről. Az előadás teltházzal zajlott, jó hangulatú, ám mégis tudományos légkör uralkodott.
Mint az előadó leszögezte, Churchill nem csupán nagyszerű politikus, de korának egyik legnagyobb politikai gondolkodója volt. Pályája kezdetén Nagy-Britannia még a régi rendhez tartozott, miközben a világ egyre inkább fordulatot vett. Churchill volt az, aki megértette a világ változását, és azt is, hogy Nagy-Britanniának szintén változnia kell, jóllehet ennek a változásnak ő maga sem helyeselte minden részletét.
A Német Birodalom felemelkedése a huszadik század elején, majd a hitleri Harmadik Birodalom térnyerése komoly aggodalmakkal töltötte el, és részben személyes tapasztalatai, részben politikai intuíciói vezették őt abban a politizálásban, amely végül megálljt parancsolt Hitlernek. Programjában és politikai törekvéseiben kezdettől fogva az a meggyőződés vezette, hogy a szociális kérdések, a társadalmi reformok elválaszthatatlanok a piac védelmétől és a szabad kereskedelem támogatásától. A kettőt – a kor számos forradalmi mozgalmával ellentétben - együtt látta megvalósíthatónak. Mindezek politikai kereteként Winston Churchill mindig is a parlamentáris demokráciát és az alkotmányos parlamentarizmust támogatta, a vegyes kormányzat, a fékek és ellensúlyok angol hagyományára támaszkodó konzervatív demokrácia képviselőjeként.
Az előadás végén számos érdekes és releváns kérdés hangzott el, amelyek új aspektusokat és hosszan tárgyalható problémákat vetettek fel: többek közt a parlamentáris demokráciát napjainkban érő kihívásokról; a régi és a mai tory gondolkodás viszonyáról (‘Mit szólna Churchill a mai Konzervatív Párthoz?’); a demokrácia totális és korlátozott fogalmának különbségéről; vagy arról, hogy miként befolyásolta Churchill személyes megítélését a liberális és a konzervatív oldal közötti ingadozása.
Másfél óra elteltével a hallgatóság nem csupán képet kapott Churchill gondolkodásáról és politikájáról, de a témával kapcsolatban felmerült kérdések és új szempontok minden bizonnyal táptalajt nyújthatnak további kutatásokhoz is. Ahogy Espada professzor többször is hangsúlyozta, a Portugál Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jövőbeli együttműködése mind a diákok, mind a tanárok számára megnyitja a lehetőséget a konzervativizmus tanulmányozására mindkét országban.
Tábori Zsófia, Nemzetközi Tanulmányok BA
