Események a Bolognai Folyamat tükrében

TANÁRKÉPZÉS 2006-2009

Áttérés a bolognai rendszerre

A Pedagógiai Intézet 2006 és 2009 közötti krónikájának legfontosabb eseménysorozata a felsőoktatás modernizációjával kapcsolatos Bolognai Folyamat követelményeinek megfelelő szakmai- és szervezeti átalakulás előkészítése volt. A bolognai struktúrára történő áttérés kapcsán és a korszerű keresztény pedagógusképzés igényeinek megfelelően intézetünk 2009. augusztus 28-án Tanárképző Intézetté alakult át. E látszólag egyszerű névcsere mögött azonban nagyjelentőségű funkcionális változások állnak. A Bolognai Folyamat a tanárképzés számára a diszciplináris szakokkal azonos jelentőségű szerepet szán, ami a tanári mesterség tudományos igényű megközelítésében fejeződik ki. Az alapszak elvégzése után a hallgató pályaválasztási döntése arról szól, hogy saját tudományterületének művelőjévé akar-e válni, vagy olyan tanár-tudóssá, aki a pedagógiai diszciplína átfogó ismereteivel felvértezve közvetíti választott tantárgyainak ismeretanyagát a felnövekvő generációk felé. A tanárképzés bolognai szemléletéből következően a Tanárképző Intézet kulcsszerepet kapott: egyrészt a tanárszakok gazdájaként teljes felelősséget vállal a Bölcsészkaron folyó pedagógusképzés egészéért, másrészt az egyes tanárszakokhoz kapcsolódó szakterületi képzést koordinálja a Kar többi intézete és tanszéke bevonásával. Az átalakulás tervezése és megvalósítása eddig három évet vett igénybe és a munka az újabb szakok akkreditálása kapcsán a jövőben is folytatódik.

A katolikus keresztény pedagógia és tanárképzés komoly tradíciókkal rendelkezik, azonban értékeit a tudományosság és a korszerűség éppúgy jellemzi, mint a gondos hagyományőrzés. Úgy lehet tehát a katolikus pedagógiát eredményesen továbbfejleszteni, hogy a modern nevelési és oktatási eljárások felé nyitott gondolkodás mellett mindazt megőrizzük, ami pedagógiánk keresztény szellemiségét jellemzi. Intézetünk oktatói e meghatározó nevelésfilozófiai szemlélet alapján szervezték meg a Bolognai Folyamatba illeszkedő modern tanárképzés korszerű struktúráit.

Több oktatónk vett részt a tanári mesterképzés országos szakmai előkészítő munkálataiban. Az intézetvezető Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselőként és különböző parlamenti- és szakmai bizottságok tagjaként is segítette az új tanárképzési koncepció kialakítását és a vele kapcsolatos törvényelőkészítő munkát. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet mellékletéből hiányzó szakterületi modulok kidolgozásához a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési Bizottsága 2006 szeptemberétől szakmai munkacsoportokat hozott létre. Oktatóink közül a tanári mesterképzés szakterületi moduljainak megalkotásában Pálvölgyi Ferenc (etika) vett részt, a képzési és kimeneti követelmények véleményezésében és finomításában pedig Kormos József (filozófia), Sályiné Pásztor Judit (magyar), Kaposi József (történelem), Somogyi-Tóth Katalin (angol), Deschmanné Pálos Emese (német), Pileczky Marcell (szlovák), László Tímea (francia), Polákovics Nándor (olasz) és Horányi Krisztina (spanyol) működött közre. Valamennyi kollégánk igyekezett – a világi egyetemek és főiskolák szakembereivel együttműködve vagy éppen vitatkozva – a keresztény pedagógia értékeit képviselni.

Akkreditációs feladatok

Egyetemünk akkreditációs beadványainak sorát az alapképzés keretében választható, a tanárképzést előkészítő BA pedagógia-pszichológia modul nyitotta meg. A tanári hivatást és mesterséget testközelből bemutató négy bevezető jellegű tanegység célja a korszerű pedagógiai és pszichológiai alapismeretek nyújtásán kívül a tanári hivatástisztázás és a magánéletben is közvetlenül hasznosítható pedagógiai tapasztalatok megszerzése. Így azon hallgatók számára sem haszontalan e modul elvégzése, akik végül mégsem a tanárképzés mellett döntenek.

A soron következő szakmai feladat az MA mesterszintű tanárképzés pedagógiai-pszichológiai moduljának megalkotása volt. Bár a bolognai felsőoktatási koncepció jelentősen eltér ugyan nagy múltra visszatekintő képzési hagyományainktól, azonban a tanárképzés területén a korábbinál tágabb mozgásteret enged, így több új tanegység is helyet kaphatott a pedagógiai-pszichológiai modulban. Ez a bővülés nemcsak a korábbi tananyag mélyebb kifejtését teszi lehetővé, hanem újabb szakmai ismeretkörök bevonását is. Így például tanári mesterképzésünkben önálló tárgyként jelenik meg a pedagógia területén az oktatáspolitika és a tanügyigazgatás, a pszichológia területén pedig a konfliktuskezelés és a mediáció. Természetesen a többi tárgy is kibővülve és jelentősen gazdagodva került akkreditálásra. A sokrétű és összetett feladatot oktatóink a Pszichológiai Intézettel együttműködve végezték el. A Tanárképző Intézet részéről Hoffmann Rózsa, Pálvölgyi Ferenc, Tóth András, Gombocz Orsolya és Szőke-Milinte Enikő vett részt e munkában.

A bolognai típusú tanárképzés struktúráját az egyes intézetekhez és tanszékekhez tartozó szakterületi modulok és a képzést lezáró gyakorlati félév teszi teljessé. A szakterületi modulok tervezését és akkreditálását a fentebb jelzett OM rendelet és mellékletei alapján a diszciplináris intézetek és tanszékek végezték. A szakterületi modulokban megjelenő tantárgypedagógiai tanegységek tervezésében és a többi tárggyal történő összehangolásában oktatóink ugyancsak jelentős szerepet vállaltak. A Pázmány Bölcsészkarán 2009 végig a következő kilenc tanári mesterszakot akkreditálták: magyartanár, történelemtanár, latintanár, némettanár, franciatanár, spanyoltanár, szlovák- és nemzetiségi szlovák tanár, pedagógiatanár, mozgóképkultúra- és médiaismeret tanár. A gyakorló félév egyéni iskolai gyakorlatának szervezeti- és financiális keretei – a pontos törvényi szabályozás híján – 2009-ben még nem láthatók.

A Pedagógiai Intézet egyik jelentős eredménye a pedagógiatanár szak megtervezése és sikeres akkreditációja. Ez a szak korábban hiányzott Egyetemünk kínálatából, holott égetően nagy szükség lett volna rá. Nincs ugyanis Magyarországon a katolikus pedagógiának olyan műhelye, ahol a pedagógiai mesterség tanítását is oktatnák. Most lehetőség nyílik arra, hogy a katolikus nevelés és oktatás hagyományaival és sajátosságaival kapcsolatos kutatási eredményeinket hallgatóinkkal megosszuk és továbbadjuk. Távolabbi célunk egy diszciplináris BA és MA neveléstudományi szak, valamint a hozzá kapcsolódó doktori iskola indítása, ahol a katolikus pedagógia egyetemi szakembereit, továbbá a köznevelés- és oktatásirányítás keresztény szellemű munkatársait képeznénk. A 2009-ben akkreditált és 2010 szeptemberétől induló pedagógiatanár szakunk tanegységei már jelzik tanárképzésünk további gazdagodását. Új tárgyként jelenik meg például a nevelésfilozófia, a pedagógiai kutatásmódszertan, az erkölcsi nevelés, az oktatástechnológia, a pedagógiai tervezés és a felnőttoktatás. A differenciált szakmai ismeretek területén is gazdag és korszerű ismeretanyagot kapnak a hallgatók, többek között minőségfejlesztés, inkluzív pedagógia, multikulturális nevelés, tehetséggondozás, médiapedagógia, és alternatív pedagógia szerepel a kínálatban. A pedagógiatanár szak BA diplomával csak minorként vehető fel, de másoddiplomás képzésben – tanítói-, vagy főiskolai/egyetemi szintű tanári végzettségre épülően – önálló MA szakként is elvégezhető.

Képzéseink

Egyetemünk az első BA alapképzési szakokat a 2006-2007. tanévben hirdette meg. A Pedagógiai Intézet 2006 szeptemberétől folyamatosan kínálta a mesterszintű tanárképzést előkészítő pedagógia-pszichológia modult az érdeklődők számára. Ezt a képzést 2009 tavaszáig mintegy 360 hallgató végezte el, ami igen bíztató a 2009 őszétől induló tanári mesterképzés szempontjából. Tapasztalataink szerint az előkészítő kurzusokon résztvevő hallgatók – talán az MA felvételi vizsga tétje miatt is – meglepően jól teljesítettek, s oktatóink örömére számos, a tanári hivatás iránt elkötelezett fiatalt ismerhettünk meg.

A régi, kimenő rendszerben megszűnő tanárképzés és az újonnan induló bolognai struktúra Intézetünk számára növekvő oktatói igénybevételt jelentett, hiszen a régi képzés valamennyi tanegységét ugyanúgy meg kellett hirdetnünk, mint az újonnan indulókat. Növelte a nehézségeket, hogy a halasztó, egyes tanegységekkel elmaradó, vagy egyéb problémával küzdő hallgatók miatt olyan tárgyakat is hirdetnünk kellett, melyek az aktuális félévben korábban nem szerepeltek kínálatunkban. Ehhez járult az esti-levelező képzés, a pedagógus szakvizsga és a BA modul oktatói feladatainak ellátása. Mindezek összehangolása magas színvonalú koordinációs és szervezői munkát igényelt, melyben nagy segítségünkre volt tanszéki titkárnőnk, Trangerné Szekeres Renáta, aki nélkül nem lehetett volna mindezt zökkenőmentesen lebonyolítani.

2006 és 2009 között félévenként átlagosan 460 hallgató látogatta a Pedagógiai Intézet előadásait és szemináriumait. Ebből nappali régi képzésben szemeszterenként mintegy 380, bolognai típusú tanári előkészítő képzésben 60, másoddiplomás esti-levelező képzésben pedig kb. 20 hallgató vett részt. Félévente átlagosan 18 előadást és 85 szemináriumot hirdettünk meg. A szemináriumok átlagos létszáma 12-15 fő volt, mivel a hallgatók zöme egy időben több pedagógiai tanegységet is felvett. Ez úgy vált lehetségessé, hogy a tantárgyi előfeltételek rendszerén – a kifutó régi képzés mielőbbi elvégezhetősége érdekében – ésszerűen változtatnunk kellett.

Intézetünkben az elmúlt időszakban töretlen lendülettel folyt – a Továbbképzési- és Pályázati Osztállyal együttműködve – a pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés.A 2000-ben megindult képzési forma iránt ma is folyamatos az érdeklődés. A bolognai struktúrával összhangban módosítottuk és aktualizáltuk az oktatási tartalmakat, megszüntettük a vezetőtanár szakirányt, helyette az új tanárképzési rendszer gyakorlati félévében kulcsszerephez jutó mentortanárok felkészítésére fordítottunk nagyobb figyelmet. Évente átlagosan 60 hallgató tesz pedagógus szakvizsgát, mely jelenleg közoktatás vezető, minőség- és folyamatmenedzsment, tanügyigazgatási szakértő, érettségi vizsgaelnök, mentorpedagógus szakirányokon tehető. Az oktatásszervezésben nélkülözhetetlen szerepet játszottak a TPO munkatársai: Módli Ágnes és Vörös Ildikó. Az oktatómunkát Intézetünk részéről Sályiné Pásztor Judit fogta össze. Szakirányú továbbképzéseink népszerűek a gyakorló pedagógusok körében, utólag számos pozitív visszajelzést kapunk a nálunk végzett szakemberektől.

Kutatás-fejlesztés, tudományos munka

A Tanárképző Intézet elmúlt három évének legfontosabb kutató-fejlesztő tevékenysége a tanári mesterképzés és a pedagógiatanár MA szak megtervezése, majd az akkreditációs beadványok elkészítése volt. E munkában ugyanúgy szerepet kapott a legújabb szakirodalom áttekintése és a tanárképzés megújuló feladatainak értelmezése, mint a vonatkozó törvények és rendeletek tanulmányozása, valamint a szakmai egyeztetéseken és fórumokon való részvétel. Ez idő alatt nemcsak a pedagógiatanár szakot álmodtuk meg, hanem elkészítettük a kollégiumi nevelőtanár minor szak akkreditációs beadványát is, melynek a MAB-hoz való benyújtására a közeljövőben kerül sor. Katolikus kollégiumi nevelőtanárok képzésére egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen a nevelés feladatköre – erkölcsi értelemben is erodálódó világunkban – ismét nagy jelentőségűvé válik.

A krónikásnak két fontos konferenciát is meg kell említenie a Kari Évkönyvben, melyeken oktatóink eredményei bemutatásra kerültek. Az előző évkönyvből sajnálatosan kimaradt, hogy Karunk Történettudományi Intézete, a Jézus Társasága Magyarországi rendtartománya és a Faludi Ferenc Akadémia 2004. november 8. és 10. között Piliscsabán tudományos konferenciát szervezett a következő címmel: A magyar Jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig. E konferencián a jezsuita pedagógia is alapos vizsgálat alá került. A Pedagógiai Intézet részéről Pálvölgyi Ferenc vett részt e tudományos üléssorozaton, s előadása komoly visszhangot váltott ki. A konferenciáról a Kari Kiadó gondozásában 2006 végén tanulmánykötet látott napvilágot, melyben az említett előadás szövege Hagyomány és megújulás harmóniája a jezsuita pedagógiában címmel jelent meg.

Az Egyházi iskolák a köz szolgálatában című konferencia 2009. augusztus 26-án került megrendezésre. A rendezvény egyik fő célja az volt, demonstratív módon mutassa fel a magyar keresztény nevelés és oktatás értékeit a szakmai közönség és a szép számban megjelenő hazai- és külföldi médiumok előtt. A nagy sikerű konferencia megnyitó programjában Az egyházi iskolák a mai oktatáspolitika erőterében címmel Hoffmann Rózsa mondott erőteljes és nagyhatású beszédet. Az őt követő előadók között volt Karainé Gombocz Orsolya és Szőke-Milinte Enikő is, akik a keresztény értékek kompetencia alapú pedagógiai érvényesítéséről tartottak előadást.

Intézetünk egyik legnagyobb tudományos-szakmai teljesítménye a Mester és Tanítvány c. keresztény pedagógiai szakfolyóirat életre hívása és írásokkal történő folyamtatos ellátása. A Mester és Tanítvány főszerkesztője Hoffmann Rózsa, főszerkesztő-helyettese Kormos József, szerkesztője előbb Balatoni Kinga, majd Nagy Ágnes. Az évi négy kiadvánnyal jelentkező periodika immár a 24. számhoz érkezett, s megjelenésének 6 éve alatt 72 pedagógiai tanulmányt közölt Intézetünk oktatóinak tollából. A legtöbb cikket vagy tanulmányt Hoffmann Rózsa írta (12), őt követte Pálvölgyi Ferenc (10), …Oroszlány Péter (7), Kormos József (5), Sályiné Pásztor Judit (5), Glovitzki Zoltán (5), Polákovics Nándor (4), Kaposi József (3), Sávoly Mária (3), Tóth András (3), László Tímea (3), Szőke-Milinte Enikő (3), Karainé Gombocz Orsolya (3), Deschmanné Pálos Emese (3), Liszka Gábor (2) és Éder Mariann (1). A Mester és Tanítvány a keresztény-konzervatív nevelés és oktatás legnagyobb magyarországi orgánuma, hatása a hazai- és a határainkon túli iskolaügyre és pedagógiára felbecsülhetetlenül nagy. Megszólítja és összetartja mindazokat, akik Nemzetünk jövője érdekében alkotó módon akarnak munkálkodni és maradandó értéket teremteni.

A Tanárképző Intézetben az oktatói munka mellett élénk tudományos tevékenység és szerteágazó pedagógiai kutatások folynak. Az alábbi oktatók önálló kutatásokat végeznek, vagy hallgatókból is álló kutatócsoportokat vezetnek:

·Hoffmann Rózsa(oktatáspolitika, pedagógusetika, iskolapedagógia)

·Gombocz Orsolya(kompetencia alapú oktatás, pályakezdő pedagógusok)

·Kormos József(nevelésfilozófia, Edith Stein filozófiája és pedagógiája)

·László Tímea(nyelvfilozófia, nyelvpedagógia, pedagógiai értékelés és mérés)

·Pálvölgyi Ferenc(erkölcsi nevelés, reformpedagógia, rendi pedagógiák)

·Polákovics Nándor(a tantárgypedagógia személyiségformáló lehetőségei)

·Sályiné Pásztor Judit(a felnőttoktatás problémái a szakirányú továbbképzésben)

·Szőke-Milinte Enikő(keresztény nevelés, pedagógiai értékek és hagyományok)

A Tanárképző Intézet oktatói szoros kapcsolatot ápolnak a hazai és a határainkon túli magyar felsőoktatás azon intézményeivel, ahol pedagógusképzés folyik: a más intézmények szervezte konferenciákon előadások tartásával képviseltetik magukat.

Oktatói elismerés, kinevezés, fokozatszerzés

Intézetünk vezetője, Hoffmann Rózsa 2009. március 10-én ritka és különleges kitüntetésben részesült: a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségén a francia Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki. A díjat átadó francia nagykövet kiemelte, hogy pályája kezdetén gimnáziumi franciatanárként, majd igazgatóként eredményesen munkálkodott azon, hogy a diákok a mindinkább előtérbe kerülő angol nyelv mellett vagy helyett a franciát tanulják. Felidézte, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett oktatómunkájában és a Parlament Magyar-Francia baráti tagozatát vezető országgyűlési képviselőjeként azokat az örök értékeket közvetíti és védi, amelyek Európát, így Franciaországot is összekovácsolták, és amelyek iránt szenvedélyesen elkötelezett.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. május 28-án Hoffmann Rózsát az MTA Pedagógusképző Albizottságának elnökévé nevezte ki. Ezzel a megtisztelő pozícióval a jövőben lehetővé válik, hogy a maradandó erkölcsi és szakmai értékek az eddiginél jobban érvényesülhessenek a pedagógusok képzése során.

Szőke-Milinte Enikőt és Karainé Gombocz Orsolyát 2009 tavaszán egyetemi docenssé nevezték ki. E kinevezésekre égetően szükség volt új tanárképzésünk és induló szakjaink személyi feltételeinek – a Magyar Akkreditációs Bizottság által előírt – biztosításához.

A tanszék oktatói közül Hoffmann Rózsa habilitációs eljárása folyamatban van.

PhD-fokozattal rendelkeznek: Hofmann Rózsa (neveléstudomány), Kaposi József (neveléstudomány), Karainé Gombocz Orsolya (neveléstudomány), Szőke-Milinte Enikő (neveléstudomány), Kormos József (filozófia), Karacsné Marlok Zsuzsa (nyelvtudomány), Gloviczki Zoltán (ókortudományok).

A PhD-fokozat megszerzése előtt áll Pálvölgyi Ferenc (neveléstudomány), doktori iskolát végez László Tímea (nyelvtudomány).

Gyász

Oroszlány Péter kollégánk 2006. május 28-án, hosszú és türelemmel viselt súlyos betegséget követően megtért Teremtőjéhez. A tanulásmódszertan területén gazdag pedagógiai örökséget hagyott maga után. Jelenlétét és munkáját ma is fájóan hiányoljuk, emlékét szeretettel megőrizzük.

Nyugállomány

Két oktatónk, Deschmanné Pálos Emese és Somogyi-Tóth Katalin 2007-ben nyugállományba vonult. Kollégáinktól meghitt, baráti keretek között a Zakeus Étteremben búcsúztunk el annak reményében, hogy óraadóként még tovább kamatoztatják a hosszú évtizedek alatt megszerzett tudásukat és szakmai tapasztalataikat.

Oktatóink 2006 és 2009 között (abc rendben)

Főállású oktatók:

Deschmanné Pálos Emese, Éder Mariann, Hoffmann Rózsa, Marlok Zsuzsa, Karainé Gombocz Orsolya, Kormos József, László Tímea, Pálvölgyi Ferenc, Polákovics Nándor, Sályiné Pásztor Judit, Szőke-Milinte Enikő, Tóth András.

Más tanszéken főállású oktatók:

Boros Ottília, Bors Edit, Fater Dorothea, Horányi Krisztina, Krähling Edit, Migacz Anna, Révész Enkratisz, Révész Judit, Pileczky Marcell, Reményi Andrea, Tóth Zsuzsa.

Óraadók:

Babics Zsófia, Gloviczki Zoltán, Kaposi József, Kindert Judit, Liszka Gábor, Mészáros György, Petry Annamária, Sávoly Mária, Szabó Márta.

Intézeti titkárnő:

Trangerné Szekeres Renáta

Összeállította: Pálvölgyi Ferenc