Kutatás-fejlesztés a NATO-ban

2015.06.24.
Mivel a NATO elsődlegesen egy politikai-katonai szervezet, így természetesen a K+F szektor sokáig nem szerepelt elsőszámú prioritásai között.

Ennek oka az volt, hogy a konvencionális háborúk megvívása alapvetően nem igényelte a hadviselő felek magas technikai felszereltségét, hanem a fegyverarzenál és a haderő bővítése volt meghatározó. A nukleáris hadviselés időszakában azonban előtérbe kerültek a tudományos és technológiai fejlesztések, melyek stratégiai előnyökhöz juttatták a feleket.

A XXI. század új típusú kihívásaira próbál reflektálni a 2010-es Stratégiai Koncepció, mely a biztonság átfogó értelmezése mellett foglal állást. A kutatás-fejlesztés szempontjából lényeges, hogy a dokumentum prioritásként említi a kapacitásképzést, mint a rövid-és hosszú távú stabilitás komponense. Ezt támasztják alá a 2011-es Politikai Iránymutatások is. Ez jelentheti a partnerkapcsolatok szorosabbra fűzését, összefogja a védelmi képességek és a helyi erők fejlesztését, valamint kiterjed a nemzetbiztonsági intézményrendszer fejlesztésére is.

A tudomány, mint a soft power egyik eleme, már az indulás után nem sokkal megjelent. Ugyan kezdetben nem számított prioritásnak, fontosságát felismerve 1958-ban indult el a NATO Science Programme, melyet a csak „három bölcs férfi”- ként emlegetett trió kezdeményezett. Ehhez tartozott az akkori norvég külügyminiszter, Halvard Lange, az olasz Gaetano Martino illetve a kanadai Lester Pearson [NATO (2012)]. Mindhárman amellett foglaltak állást, hogy a tudomány és technológia meghatározó a biztonsági folyamatokban [NATO (2006): pp. 345.] . Az intézményi háttér kiépülése további lendületet adott a tudomány beépülésének a szervezetbe. A már 1949-ben létrejött, és ma is működő Tudomány és Technológia Szervezete (STO- Science and Technology Organization) a NATO kisegítő szerve, mely az Észak-atlanti Tanács keretében működik [NATO]. A nem konvencionális kihívásokra való reagálás 1969-ben intézményesült a „Modern Társadalom Kihívásai” (Challenges on Modern Society) program keretén belül, mely a gazdasági, politikai és társadalmi instabilitás enyhítésére jött létre az Észak-atlanti Tanács kezdeményezésére. Ennek két sarokpontja a környezetvédelem, illetve az életszínvonal megfelelő szinten tartása. A programnak önálló bizottsága is létrejött, hogy platformot teremtsen a tudományos, technikai ismeretek áramlására mind a civil, mind pedig a katonai szférában. A NATO Tudományos Bizottsága (NATO Science Committee) a tudománnyal összefüggő általános irányelvek kidolgozására és koordinálására jött létre. Olyan szakemberekből álló szervezet, mely a kormányok vagy egyéb, független kutatóintézetek által kijelölt tagokból áll. Évente háromszor ülésezik, egyszer euro-atlani partnerségi tanácsi formációban [NATO (2006): pp. 345.]. 1991-ben a római csúcson mondták ki, hogy a NATO tagok és a Varsói Szerződés államai közt kiemelt jelentőségűek a nem katonai jellegű együttműködések. Viszont a kommunista tömb felbomlásával az utóbbi kezdeményezés megfeneklett. Ezt az 1992-ben megalakult Tudományos Bizottság is fémjelzi, mely a hidegháború utáni békés állapotok helyreállítását szolgálta a tudomány erejével. Az együttműködés az évek során egyre szélesedett ki. 1999-re már nyitott kapu fogadta a Mediterrán Párbeszéd hét országát, 2010-re pedig az Isztambuli Kezdeményezés tagországai is bekapcsolódtak. Ez lendületet adott a tudományos kezdeményezéseknek, illetve növelte K+F legitimitását. Látható tehát, hogy a NATO-n belüli tudományos párbeszéd evolúciója párhuzamosan ment végbe a szervezet belső változásaival. Jelenleg a kutatás-fejlesztés intézményesített formában a Science for Peace and Security Program (SPS) keretén belül működik. A program évi 10000 kutatót von be a tevékenységébe és közel 400 kutatóintézetet mobilizál [NATO (2012)].

Az SPS program létrejötte, prioritásai, résztvevői

A NATO „Tudomány a békéért és biztonságért” program elindításáról 1997-ben született döntés, melynek értelmében 1999 januárjában megindulhatott az első SPS projekt. Már maga a kezdeményezés is innovatívnak számított, hisz azelőtt nem volt példa arra, hogy a szervezet a tudomány eredményeit ilyen rendszerességgel, intézményi keretek között használja fel. Ez azonban elengedhetetlennek bizonyult, hisz a rohamosan fejlődő tudomány számos olyan kérdésre is választ tud adni, melyekre a védelempolitikának nincsenek meg a megfelelő eszközei. A program elsődleges célja, hogy a NATO által finanszírozott tudományos innovációk hozzájáruljanak a szervezet stratégiai céljainak megvalósításához. E célból platformot kíván létrehozni a nemzetközi kooperáció és tudományos dialógus jegyében, továbbá a katonai szférán túllépve, a civil tudományos társadalom összefogását ösztönözni. A kutatási prioritások összekapcsolása a műveletek támogatásával tehát kiemelt célként jelenik meg. Emellett fontos még a nemzetközi tudományos élet támogatása, az információcsere elősegítése, valamint az országok közti tudományos kapcsolatok fellendítése közös projektek kivitelezése által. A programban való részvétel kiterjedt. Ez különösen fontos, hisz ezáltal hatékonyabbá válik a nemzetközi tudományos dialógus. A programban a 28 NATO tagállam mellett a Mediterrán Párbeszéd és az Isztambuli Együttműködés államai mellett olyan partnerországok is részt vesznek, mint az öt „sztán”, valamint olyan globális partnerek is, melyet nem kötünk konkrét szervezethez, országcsoporthoz. A résztvevők közül Ausztria, Finnország, Svédország és Svájc teljes joggal vesz részt a programban, azonban nem jogosult a támogatásokra. Hasonlóképp, az Isztambuli Együttműködés országai is csak saját költségük függvényében vehetnek részt. A NATO illetve a Mediterrán Párbeszéd országai azonban az erre célra kialakított pénzügyi alapból részesülnek [NATO (2012)]. A támogatások a tagok közti kapcsolatok mélyítését, a tudományos infrastruktúra fejlesztését illetve a tudomány és a kormányzat valamit az ipar kapcsolatát kívánja elősegíteni. Ezen túl, a projektek a kutatás minőségének javítását, a tudományos partnerség előtérbe helyezését, a fiatal kutatók támogatását is célul tűzte ki. A gyakorlati megvalósítás egyik alappillére egy ösztöndíjprogram, mely keretében a fiatal tudósok K+F szektorba való integrálása történik.

Az SPS projektek tematizálása

Az SPS projektek három nagyobb csoportba oszthatók. A kölcsönösen hasznos kapcsolatok címszó alatt a kölcsönös érdekek mentén történő, a biztonsági kihívások elleni nemzetközi összefogást értjük. Ezen belül az alábbi alcsoportokat különböztetjük meg:

  • Terrorizmus elleni küzdelem: A kritikus infrastruktúra és humánerőforrás védelme a technika legújabb fejlesztései segítségével.
  • Energiabiztonság: Az energetikai infrastruktúra védelme és diverzifikálása, innovatív megoldások beépítése a rendszerbe.
  • Kiberbiztonság: A kibertér biztonságának fenntartása, kapacitásképzés és a legjobb gyakorlatok átadása
  • Vegyi, biológiai, radioaktív, nukleáris (CBRN) anyagok elleni küzdelem: Hatásainak diagnosztizálása, non-proliferáció
  • Környezeti biztonság: Küzdelem a vízbiztonság, az éghajlatváltozás és egyéb környezeti kihívások ellen. Cél az egészséges környezet megteremtése illetve az energiaéhség fenntartható módon való kielégítése. Emellett nagy szerepet kap a természeti katasztrófák előrejelzése, és a védelemmel összefüggő kihívások kezelése.

A projektek másik nagy csoportját a NATO vezette műveletek alá rendelt feladatok képezik, melyek a következőképp jelennek meg:

  • Civilek támogatása
  • Információáramlás elősegítése
  • Kulturális, társadalmi aspektusok integrálása a katonai műveletekbe
  • Egyéb nemzetközi szereplőkkel való kooperáció

A harmadik csoport a biztonsági fejlesztésekkel foglalkozik, melyhez a biztonsággal összefüggő technológiák (pl.: nanotechnológia), a határbiztonság megerősítése, a különböző robbanóanyagok detektálása és megsemmisítése tartozik.

A programokat több évre előre meghatározzák, ami a finanszírozás szempontjából is jelentős. A K+F szektor szakmai hátterét alapvetően három elem képezi:

  • ASI: Advanced Study Institute
  • ATC: Advanced Training Course
  • ARW: Advanced Research Workshop

Az SPS program a nemzetközi rendszerben

A program célja, hogy minél több országot kapcsoljon be a működésébe, ezáltal kívánja erősíteni a nemzetközi közösségen belüli kooperációt. Az SPS a széles körű kapcsolatrendszerén túl, rendelkezik jelentős bilaterális együttműködésekkel is. Ilyen például az Oroszországgal kialakított viszony is, melyet a NATO-Oroszország Tanács koordinál. Kiemelendő továbbá a DEEG-ben (Defence and Environment Experts Group) való tagság. Ez 2009-től áll fenn, és célja egy hosszú távú környezeti agenda felvázolása, melyet tanácsokkal és ajánlásokkal lát el. A szervezetben kiemelt szerepet kap az innovatív megközelítés illetve a hadászattal összefüggő fenntarthatósági kérdések [NATO (2012)].

Tudományos téren a NATO szoros kapcsolatot ápol az Európai Unióval, az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezetével és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Az ENSZ-el több szálon működik együtt, mint például az ENSZ Környezeti Programja, az ENSZ Fejlesztési Programja és az UNECE, mely a szervezet Európai Gazdasági Tanácsa. Fontos még megjegyezni, hogy a NATO társult tagja az ENVSEC Kezdeményezésnek (Environment and Security Initiative), amely a Baltikumra, Kelet-Európára, Dél-Kaukázusra és Közép-Ázsiára fókuszál [NATO (2012)].

 

Szerző: Szirota Anita

Felhasznált irodalom:

NATO (2012): 20 years of working with partners to bring progress and peace through science. Elérhető: http://www.nato.int/cps/en/natolive/news_91052.htm Utolsó megtekintés: 2013.11.24.

NATO (2006): NATO Handbook,Public Diplomacy Division, Brüsszel, 343-345.o.

NATO: Science and Technology Organization. Elérhető: http://www.sto.nato.int/ Utolsó megtekintés: 2013.11.24.

NATO (2012): The Science for Peace and Security Programme. Elérhető: http://www.nato.int/cps/en/natolive/topics_85373.htm?  Utolsó megtekintés: 2013.11.24.

Események

26.
2025. ápr.
BTK
Alkalmassági vizsgára felkészítő tanfolyam
Esztergom, Iohanneum 213
22.
2025. máj.
BTK
Magyarország és az ázsiai országok kulturális, tudományos és diplomáciai kapcsolatai
Sophianum
22.
2025. máj.
BTK
VIII. Scriptorium-konferencia
Esztergom, Prímási Levéltár
23.
2025. máj.
BTK
Sportnap
Esztergom, Rugby Club
27.
2025. máj.
BTK
Gondoskodás – Robotok és mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása az idősellátásban
PPKE JÁK, II. Szent János Pál Pápa Díszterem
28.
2025. máj.
BTK
A Margit-sziget építészettörténeti emlékei
Margit-sziget
További események
szechenyi-img-alt