Az érkezést követően Várszegi Asztrik, emeritus pannonhalmi főapát köszöntötte a bazilikában a csoportot, melynek tagjai ezt követően közös imádságon vettek részt a templom csendjében, melynek során lehetőségük volt a lelki elmélyülésre és a hely szellemiségére való bensőséges ráhangolódásra. 

Ezt követően Takács Imre, az ELTE BTK művészettörténész professzora templomi séta keretében részletesen bemutatta a bazilika történeti és építészeti értékeit. Előadása keretében a látogatók megismerkedhettek a középkori épületegyüttes – templom és monostorépület – egyedi építészeti megoldásaival, valamint történelmi múltjával és jelenével. A professzor hangsúlyosan kiemelte a magyar középkor korai századai egyik legépebb formában korunkra maradt építészeti emlékének, a pannonhalmi főapátság templomának jelentőségét.

A kiállításon a Kar munkatársait a rendezők, Takács Imre, az ELTE és Szovák Kornél, Karunk oktatója kalauzolták végig. Az időszaki tárlat Uros apátnak (1207–1242), az Árpád-kor egyik kiemelkedő jelentőségű magyar főpapjának személyét és tevékenységét mutatja be. A kiállítás megrendezésére az adta az alkalmat, hogy a nagy formátumú apát mecénatúrájának köszönhetően a bazilika elnyerte mai formáját, az építkezések befejezését követően pedig 1224-ben – éppen 800 esztendeje – története során immáron harmadszor Uros felszenteltette a templomot. A neves apát életműve rendkívül összetett és figyelemre méltó: gondoskodott az újjáépítés gazdasági erőforrásairól, utazásai során megismerte a korszerű stílust és Reimsből hívott építőpáholyt tervei kiteljesítésére, kiváltságai biztosításával jogilag körülbástyázta az intézményt, és pecsétek vésetésével üzent a világnak.  A munkássága nyomán életre kelt építészeti, kisplasztikai és írásbeli emlékek, valamint az általa kezdeményezett újítások kiemelt helyet foglalnak el a középkori magyar vallási és művészeti élet történetében. A látogatók megtudhatták, hogyan szervezte meg az apátság megújítását, és rálátást kaptak utazásainak, itineráriumának ismert állomáshelyeire is.

A résztvevők nem csupán az építészeti emlékekről, hanem az építtető szellemiségéről, személyiségéről is képet kaptak, amely évszázadokon átívelő hatást gyakorolt a magyar középkorra. 

A pannonhalmi látogatás maradandó élményt nyújtott az egyetemi közösség tagjainak, akik elmélyíthették tudásukat és kapcsolódásukat a magyar középkor építészeti és vallási örökségével.