A március 21-i kari zarándoklatra való felkészülés már tavaly megkezdődött, hogy a 2025-ös Szentév mottóját követve a pázmányosok is „a remény zarándokai” lehessenek. Ferenc pápa felhívása alapján a 2024-es Imádság Évében számos alkalom célja az volt a kari közösségek számára, hogy: „újra felfedezzük, milyen nagy értéke van az imádságnak, és hogy feltétlen szükségünk van rá mind személyes életünkben, mind az Egyház és a világ életében.” Az Imádság Évét végigkövető események sora a kari intézetek házigazdai szerepével megvalósult közös adventi gyertyagyújtásokkal és a karácsonyváró találkozással zárult. A Szentév indulására készülve ekkor hirdették meg a bölcsészkari nagyböjti zarándoklatot, követve a Ferenc pápa által kitűzött szentévi célokat: „Mindent meg kell tennünk, hogy mindnyájan visszaszerezzük az erőt és a bizonyosságot, hogy nyílt lélekkel tekintsünk a jövőbe”.
A 2025-ös év közösségépítő bölcsészkari munkájának mottója lett, hogy „Legyünk egy jobb világ építői!”, ami egyúttal a katolikus egyetemünk missziójának sűrítése is. Ezt az egyetemi és kari feladatot követték a mostani esztergomi zarándoklaton is, hogy a Gyümölcsoltó Boldogasszonyhoz szóló fohászok is hozzájáruljanak ahhoz, hogy a Pázmányon a 2025-ös jubileumi év a hit és a kultúra eseményévé váljon, ami kiemelt feladat az oktatásban, kutatásban dolgozók számára.
Az esztergomi zarándoklat a Szentatya 2023-as személyes látogatásának üzeneteit és újabb biztatását közvetítette az egyetemi, kari közösség számára: „Az evangélium hirdetése tehát nem idővesztegetés: azt jelenti, hogy boldogabbak leszünk azáltal, hogy segítünk másoknak boldognak lenni; azt jelenti, hogy szabaddá válunk önmagunktól azáltal, hogy segítünk másoknak szabaddá válni; azt jelenti, hogy jobbá leszünk azáltal, hogy segítünk másoknak jobbá válni!”
A pázmányos zarándoklat néhány nappal előzte meg a Bakócz-kápolna búcsúját. A szentmise, a Boldogasszony-kegykép előtti tisztelet, majd az esztergomi egyházi gyűjteményekben kapott szellemi és lelki töltekezés után a Szent Tamás-hegyi keresztútjárással lett teljes a nagyböjt második pénteki program.
A zarándokok – köztük kari vezetők, tanárok, hallgatók, kari és egyetemi munkatársak – reggel az esztergomi Bazilika előtt találkoztak. Itt Alessandro Caprioli egyetemi lelkész, a zarándoklat vezetője adott lelki indítást, és Kozma Gábor lelkiségi dékánhelyettes, diakónus által vezetett közös imában fordultak Gyümölcsoltó Boldogasszonyhoz. A felújítás miatt felállványozott Bazilikába Török Csaba főszékesegyházi plébániai kormányzó vezette be a mintegy negyven fős zarándokcsoportot, ahol a Téli kápolnában celebrált szentmisét számukra. A zarándokmise olvasmányait, könyörgéseit Nemesi Attila dékánhelyettes és Bart Dorottya hallgató olvasták. Dr. Török Csaba atya a homíliában az egyetemnek már az alapításkor kitűzött és a mostani statútumában is rögzített célok követésére is felhívta a figyelmet, ami szép kötelessége a közösségükért is imádkozó mai zarándokoknak.
A Bakócz-kápolnában a Gyümölcsoltó Boldogasszony-kegykép tiszteletére ismét együtt imádkoztak a zarándokok, majd Szakács Béla Zsolt professzor, a Művészettörténet Tanszék vezetője adott betekintést a kápolna fél évezredet is meghaladó történetébe, és mutatta be a magyar egyházművészetben kiemelkedő értékeit.
A Főszékesegyházi Kincstár külön vezetést nyújtott a pázmányos zarándokcsoportnak, ahol a teljes gyűjteményből kiemelten is bemutattak a magyar Boldogasszony tisztelethez is köthető némely műtárgyat.
A szomszédos Szent Adalbert Központ éttermében közösen elköltött böjtös zarándokebédet követően az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtárában gyűlt össze ismét a csoport. Az egykori Nagyszeminárium kápolnájaként szolgált, majd a szovjet időszakban kosárlabdapályaként használt épületrészt az egyházi tulajdonba való visszavétellel, a 2004-2006-os felújítás során könyvtárnak alakították ki, mivel az épületben egy új kápolna létesült, sekrestyével, gyóntatófülkével és keresztúttal. A mai könyvtár 21. századi olvasói és kutatói igényeket kiemelkedő szinten szolgálja ki, és egy fontos, gazdag gyűjtemény elhelyezését is biztosítja. A régi könyvek többsége a nagyszombati egyetem alapításkori gyűjteményéből származik. A pázmányos csoport számára különleges élmény volt az alapító Pázmány Péter bíboros által 1635-ben létesített nagyszombati könyvgyűjtemény értékes részével találkozni. Mindezt Tőzsér Péter könyvtáros és Kozma Gábor dékánhelyettes mutatta be, aki a húsz éve megvalósult nagyszemináriumi felújítási programot vezette.
A Keresztény Múzeumban folytatódott a zarándokprogram, hiszen ott Sarkadi Nagy Emese muzeológus a Gyümölcsoltó Boldogasszony tematikához különösen is kapcsolható alkotásokat mutatott be. A kiválasztott képek és szobrok, valamint azok elmélyült művészettörténeti bemutatása különleges szellemi és lelki élményt adtak az egyetemi zarándokoknak.
A Szent Tamás-hegyi kálvária-járás ezen a nagyböjti péntek délutánon három órakor kezdődött a Bazilika harangjainak hangjára. A keresztút követte a Szent Tamás-hegy változatos megjelenésű szenvedéstörténet ábrázolásait, érintve a 18. és 19. századi hét állomást is, a kőből faragott négy domborművet és a három fülkékben elhelyezett, naiv szépségű faszobrokat. A pázmányos zarándokok számára egy kis füzetben tizennégy állomásos keresztutat állított össze Kozma Gábor dékánhelyettes, amely Jelenits István piarista elmélkedéseit is magába foglalta, ezzel is tisztelegve az egyetem fél éve elhunyt, nagyhatású professzora előtt. Bevezetésként két domborműnél mondott elmélkedést Kozma Gábor, az egyik Jézus vérrel verítékezését idézi fel az Olajfák hegyén, a másik – szintén a Getszemáni-kertben – pedig azt, ahogyan Júdás csókkal árulta el mesterét. Ezeket követően értek a zarándokok az első állomásra Alessandro Caprioli atya vezetésével, majd az épített stációknál, ahol pedig erre nem volt lehetőség, ott együttes megállásokkal és imákkal idézték fel a keresztúti állomásokat. Az elmélkedéseket tanárok és munkatársak, köztük Birher Nándor dékán és Nemesi Attila dékánhelyettes is, valamint hallgatók olvasták fel.
Az egyórás keresztút és azzal együtt a zarándoklat a Becket Szent Tamás-kápolna előtti kálváriánál ért véget, ahol Alessandro Caprioli atya mondott záróelmélkedést és imát. Kozma Gábor diakónus megköszönte a zarándoklat közösségi élményét, a közreműködéseket, a dékáni és a hivatali segítséget, kiemelve Kissné Csorba Erika rendezvényszervező főmunkatárs áldozatos szolgálatát az előkészítésben. A következő zarándoklatot Bódi Mária Magdolna vértanú április 26-i veszprémi boldoggá avatásán való együttes részvételre hirdette meg a Bölcsészkar.
Összeállította: Kozma Gábor, PPKE BTK
