A PPKE BTK hallgatóiból álló, színkörként és immár szellemi műhelyként működő Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK) a budapesti Új Színház által rendezett VIII. Keresztény Színházi Fesztivál keretében, 2025. április 9-én mutatta be csíksomlyói misztériumjátékát. A teltházas előadás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiemelt nagyböjti és húsvéti lelkiségi eseményeként, ünnepi felkészítőjeként zajlott. Az előadást a BÖSZK-ben 8. éve játszó Szatai Dóra tanár, pázmányos alumna rendezte, a dramaturgiai munkát Garamhegyi Gellért tanár, pázmányos alumnus és Horváth Olivér történész doktorandusz végezte.
A 2002 óta folyamatosan működő Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK) többször adott már elő csíksomlyói misztériumot, három alkalommal az előadások eredeti helyszínén, a Csíksomlyói Kegytemplomban. Az idei, bibliai és hagyománybeli jeleneteket tartalmazó előadás is olyan eredeti, 18. századi csíksomlyói ferences drámaszövegeket szólaltatott meg, amelyek napjaink nézőiben is katarzist okoznak. A nézőket a Billédi Boglárka által megelevenített, figyelmet kérő Prológus köszöntötte. Az idei passió- és egyúttal húsvéti játékban példázatként látták a nézők Kellner Tímea Lídia játékaként az ifjú Dagobertát, aki vallásos nevelést kapott, de a Hadobás Luca Gizella által megjelenített Test és a Taller Balázs Bonifác által játszott Világ csábítására eltévelyedett, a keresztúton Jézust látva viszont megtért. A dráma egyik főszereplője a közbenjáró Mária, aki a főpapokhoz siet és anyai fájdalmában szeretné átvállalni az ártatlan Gyermekére szórt vádakat, de elutasítják. Dagoberta ezt látva megtér és ezután Mária (a teológiai értelemben vett Maria Advocata) kéri Fiát, hogy bocsásson meg a bűnös lánynak. Az előadás lírai részeit egyrészt a betániai jelenet, azaz Mária és Jézus nagyheti búcsúzási jelenete adta az Aranymiatyánk legendaballada közös eléneklésével, másrészt a csíksomlyói drámakorpusz legszebb Péter-siralma Gál Péter tolmácsolásában. A Bereczki Gergely által megjelenített Krisztus keresztre feszítése és a jobb lator megtérése közben a Máriát játszó Kis Zsuzsanna Veronika mindig énekelt a Jaj, nagy kedven tartott szerelmes szülöttem… siralom népi dallamára, miközben a többi szereplő prózában beszélt vagy kiabált. A szenvedés értelmét a Spissich Karolin által megjelenített Szeretet (Amor) és a Horváth Olivér által dramatizált Fájdalom (Dolor) szenvedélyes vitája adta meg, melynek végén maga a Szeretet mondta ki a végkövetkeztetést: Krisztus szeretetből vállalta a megtestesülést és a kínokkal járó megváltást. A 2. felvonásban láthatta a közönség a magyar drámairodalom egyetlen húsvéti misztériumjáték-jelenetét, amely a csíksomlyói 1772-es drámából származik: a nézők láthatták a főpapok tanácskozását, melynek keretében Nikodémus hibának tartotta Jézus keresztre feszítését. Majd a három Őrálló beszámolt Jézus feltámadásáról és annak rendkívüli természeti jeleiről, ezért a főpapok megvesztegetik Jézus sírjának őrzőit. A Krisztus sírjánál a feltámadást tanúsító őrállókat, a főpapi tanács tagjait és a katonákat Barabás Barna, Billédi Boglárka, Bősze Kolozs András, Gál Péter, Horváth Olivér, Kellner Tímea Lídia, Molnár Domonkos, Ormosi Orsolya, Taller Balázs Bonifác, Varsa Márton és Várallyay Csenge szakszerű játéka szólaltatta meg.
A BÖSZK Emlékkönyve szerint a közönség soraiban lelki feltöltődést és igazi ünnepet okozó drámaelőadás keretében Krisztus feltámadását a magyarországi gregorián dallamon Horváth Luca által előadott, trópussal énekelt Regina caeli… húsvéti Mária-antifóna jelenítette meg. A misztériumjátékban elmaradhatatlanul szólaltak meg a népénekek, amelyek teológiai tartalmuk és stílusuk miatt a 16–17. századból, elsősorban a csíksomlyói Kájoni Kancionáléból származtak és 20. századi, ebben az esetben moldvai csángó népzenei gyűjtésekben fennmaradt dallammal, különlegesen díszített formában szólaltak meg. Közülük a Vexilla regis prodeunt… kezdetű Szent Kereszt-himnusz népi változata Krisztusnak zászlói szépen fénylenek… kezdősorral Spissich Karolin, a Lehullott a Jézus vére… kezdetű énekelt archaikus népi imádság Várallyay Csenge, a magyar népzeneirodalom egyik szép Krisztus-siralma palócföldi dallamon Meghaltam én népemért… kezdettel Molnár Domonkos és az előadás epilógusaként az Úr Krisztus feltámada… népének Ormosi Orsolya hiteles és átélt előadásában hangzott el. A kórusban rajtuk kívül Jakobi Johanna és Körössy Kata Enikő énekelt még, akik – többek között – Indulsz, ó, Könyörülő… kezdősorral a liturgia- és irodalomtörténet legősibb Mária-siralmának eléneklésével is szolgálták a bemutató szépségét, lelkiségi és egyúttal kulturális egyediségét.
A cselekményhű jelmezek a nagykanizsai Kovácsné Zakócs Erzsébet munkáját dicsérik. A szereplők beszédtechnikai felkészítését Gerbei Anita tanár, pázmányos bölcsész alumna végezte. A színdarab szövegét és énekeit a Boldog Özséb Színtársulat alapító-vezetője, Medgyesy S. Norbert, a PPKE BTK Újkori Történeti Tanszékének habilitált egyetemi docense, a Régi Magyar Dráma Kutatócsoport és a Szent István Tudományos Akadémia tagja állította össze.
A Boldog Özséb Színtársulat tagjai köszönik az Új Színház részéről Bártfay Rita dramaturg szervezői és a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának anyagi segítségét.
A színi előadás után Szilvay Gergely publicista, a Pázmány BTK Alumni Tanács új tagja készített interjút Medgyesy S. Norberttel, amely itt olvasható.
A cikk szerzője: PPKE BTK
Fotó: Kohári Dominika Atália, Új Színház, Budapest
