Az előadás egyszerre idézte meg a csíksomlyói ferences hagyományokat és a népi betlehemes játékok atmoszféráját, mindezt modern színpadi eszközökkel. A közel kétszáz fős közönség áhítattal és aktív részvétellel fogadta a hitet, hagyományt és művészetet ötvöző élményt. Az alábbi interjúban Medgyesy-Schmikli Norberttel, a Pázmány BTK Boldog Özséb Színtársulatának alapító-vezetőjével beszélgetünk az előadás művészi és szellemi hátteréről, a színtársulat küldetéséről, valamint arról, miként válhat a misztériumjáték a mai közönség számára is átélhetővé és inspirálóvá.
Hogyan kapcsolódik a Nemzeti Színházban előadott misztériumjáték a Boldog Özséb Színtársulat tevékenységéhez?
Minden szempontból kapcsolódik, hiszen a Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK) célja kettős: egyrészt bemutatni, újra színpadra állítani a komoly hagyománnyal, zene-, irodalom- és művelődéstörténeti, valamint néprajzi értékekkel rendelkező 17–18. századi, magyarországi iskolai színjátszásnak a 21. században is alkalmazható, élvezhető, katarzist okozó remekműveit. Történeti játékok, komédiák és csíksomlyói misztériumjátékok jelentették huszonkét éven át repertoárunk, eddig összesen 96 előadásunk gerincét, melyek közül tíz dráma látható a Magyar Művészeti Akadémia Iskoladrámák honlapján.
A BÖSZK egy másik célja 2023-tól kezdve: megvalósítani a modern, a XXI. század középfokú oktatásában alkalmazható iskoladrámát. Lényege: történeti és irodalomtörténeti sorsfordulókat és személyeket, eseményeket úgy bemutatni 15–20 perces, mai nyelven írt drámajátékokkal, hogy a színdarabok szövegét alapjába véve a történeti források szövege adja. Ezáltal tud egyszerre tartalmasan, hitelesen és élményszerűen tanítani és erkölcsi mondanivalójával nevelni. Köszönettel gondolok a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatára és vezetőjére, Dr. Solymosi-Tari Emőke zenetörténészre, aki a modern és a szakrális iskoladrámák előadását támogatja.
A Misztérium a kortárs színpadon című tudományos konferencia keretében, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Termében 2024. november 28-án a Zenés misztériumjáték a teremtéstől a Háromkirályok hódolatáig című előadásunkban 18. századi csíksomlyói misztériumjátékok és 20. századi néprajzi gyűjtésből ismert népi betlehemes játékok szöveg- és dallamvilága kelt életre. Az előadás fő kérdése az advent és karácsony legmélyebb misztériumát vizsgálta, és arra adott tartalmas, művészi szintű, egyúttal szemléletes és közérthető választ, hogy miért, és hogyan lett Isten emberré. Az előadás során – többek között – versbe szedett, színpadra állított teológiai elmélkedéseket hallhattunk, a diákszereplők maguk váltak önmaguk és a közönség előtt tankönyvvé úgy, hogy senki nem érezte magát az iskolapadban. Ráadásul közben – szerepei elmondásával és eléneklésével – a diákszereplő imádkozott, énekelt, hangszerét bűvölte, egyúttal játszott, ha kellett szigorúan, pl. a Heródes-szcénában, ha kellett, akkor komédiázva, mint a pásztorjelenetben. A szereplő nem az egyes igazságokról beszélt, hanem szerepében hús-vér emberként megjelenítette, érthetővé tette azokat a színpadon. Eközben még a közönség arcára derűt varázsolt, mókázó Öreg Pásztor életkora is tanított és elgondolkodtatott, hiszen 365 esztendős, ami az év napjait, azaz az idők teljességét, Krisztus megtestesülésének napjait jelentette. Mária, József és az angyal azért recitált a szálláskeresés jelenetében, mert ezzel is jeleztük (jelzi tiszta forrásunk, a néphagyomány), hogy ők szentek, ők az égi szféra részesei, és ebben a párbeszédben döbbenetes kontrasztot mutatott a Szent Családot elutasító, anyagiakban gazdag fogadósnak csupán prózai, azaz nem recitált szövege. Az egyik népének így foglalta össze karácsony lényegét a Gyermek Jézusra utalva:
„Szent Anyja előtt sírt, noha mindennel bírt”, vagy „Ő a Szentháromság második személye, / Hogy emberi testet magára felvenne. / És a természetben csodát jelentene: / Szűz méhébe leszállt Istennek Igéje.” Gyönyörű csíksomlyói iskolai és egyben népi szöveg, amellyel az Atyaisten szólott Máriáról – csupa költészet, atyai gondoskodó szeretet és igazság együttvéve: „Kegyes mivoltából az én jóságomnak / És elrendeléséből irgalmasságomnak / Egyszülött Fiamat adtam e világnak, / Szabadulásáért emberi nemzetségnek. / Fiamnak szeplőtelen Anyát választottam, / Mielőtt az eget megalapítottam, / Annak szűz méhébe Fiamat szállítottam, / Hol az Istenségnek testet, formát adtam. / E szépséges Anya kedvemre lett nékem, / Kerubim angyalok felett megszerettem. / Leánynak, anyának, jegyesnek jegyzettem, / Hármas személyemet benne elhelyeztem.”
Ezután megszólalt az angyali üdvözlet megjelenítéseként a Mikor Máriához... kezdetű népének 16. századi eredetű rábaközi (vitnyédi) népi dallamon. Tehát összművészeti eszközök segítettek az ünnep lényegének megértésében. Az előadásban egy klasszikus, egyben modern módszerekkel megszólaló ének-, tánc-, irodalom- és hitoktatás mellett igazi színpadi játékot láthattak a nézők. A szólóban, kórusban és a közönséggel együtt megszólaló népénekkel és szokásdallamokkal megnyílt a menny és a közönség a földi, történeti időből, a kronoszból a kegyelmi időbe, a kairoszba lépett át. Mindez hazai talajból sarjadt, a magyarság lelki kincseinek, a csíksomlyói ferences misztériumjátékoknak és a klasszikus szakrális néphagyomány gyémántdarabkáinak felelevenítésével történt. A népi betlehemesek szövegrészletei, énekei és hangszeres betétei révén az ország első számú színházában megszólalt, lélekben Krisztus előtt hódolt az összes magyar tájegység a Nyugat-Dunántúltól Csíksomlyón át Moldváig és Bukovináig, a Palócföldtől és a Felső-Tisza-vidéktől a Dél-Alföldig. Összefoglalva: e misztériumjáték a közelgő karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódva a teremtés – bűnbeesés – megtestesülés kérdéskörét járta végig. Bemutatta a világ teremtését, Lucifer lázadását és bukását, az első emberpár bűnbeesését, a Jézus Krisztus megtestesülését eldöntő, a színháztörténetben középkori és barokk eredetű égi pört, az angyali üdvözletet, Mária és József betlehemi szálláskeresését, a pásztorok hódolatát és a Háromkirályok történetét. Mindezt 18. századi csíksomlyói ferences misztériumdráma-részletek (Paradicsom-jelenet, égi pör), az egész magyar nyelvterületről válogatott népi betlehemes-jelenetek (szálláskeresés, pásztorhódolat), egy 1767-ből való ciszterci iskoladráma (Háromkirály-jelenet Herschmann István Három szent királyok utazása című darabjából), továbbá a néphagyományban fellelt dallamokon megszólaló, a 17–18. századból származó dramatikus népénekek, Mária-altatók és pásztordalok, valamint archaikus népi imádságok segítségével történtek.
Milyen szereplők és közreműködők vettek részt az előadásban?
Három iskola, szellemi, zenei, színházi és e téma kapcsán lelki műhely közös, lelkes és szorgos munkájaként szólalt meg az előadás a Nemzeti Színházban. A Boldog Özséb Színtársulat részéről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának hallgatói léptek fel. A BÖSZK tagjai már otthonosan érzik magukat a nagymúltú intézményben, hiszen a 2016-os Szűz Mária mennybevétele-játék és a 2022-es fergeteges Bakhus-komédia után harmadszor tarthattunk ott előadást. A színkör rendezője Garamhegyi Gellért gimnáziumi tanár és asszisztense Szatai Dóra gimnáziumi tanár, akik a BÖSZK-ben nőttek fel az elmúlt években, és már a Bakhus-komédiában is felléptek a Nemzeti Színház falai között. A beszédtechnikát a szintén Pázmány-alumna, Gerbei Anita tanítja. A Szentháromság személyeit, az angyalokat és a hét Főbűnt, az égi pör allegóriáit és ószövetségi pátriárkáit, Máriát, Józsefet, a Pásztorokat, Heródest és a Háromkirályokat a BÖSZK tagjai közül Barabás Barna, Bereczki Gergely, Bérces Soma, Billédi Boglárka, Gál Péter, Horváth Olivér történész doktorandusz, Jakobi Johanna, Kimmel Máté történész doktorandusz, Krizsán Krisztina, Mihálka Márió, Molnár Domonkos, Nagy Júlia, Szatai Dóra és Taller Balázs Bonifác; szólóénekkel és egyúttal szöveges szereppel Hadobás Luca Gizella, Horváth Luca, Kis Zsuzsanna Veronika, Ormosi Orsolya, Spissich Karolin és Várallyay Csenge játéka segítette az ünnepi elmélyülést, az angyali karban Bősze Kolozs András, Iszály Bíborka, Iszály Boróka, Körössy Kata és Toronicza Georgina énekhangja gyönyörködtette a közönséget. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék növendékei közül énekszóval Balogh Marianna, Bertalan Flóra, Bódi Réka Luca, Nagy András, Takács Borbála és Thoma Noémi, citera hangján Hauser Veronika és Lászlófi Radna, dudával és szólóénekkel Félegyházi Miklós, továbbá tekerővel Horváth Marcell zengedezett. A Budapesti Ward Mária Iskola részéről Szabó Ágnes népi énekművész, tanár és néprajzkutató doktorandusz az előadás zenei vezetője és rendezője, a népi éneklés tanára mindhárom műhely tagjainak. Szintén a Ward Iskola tanára Rudolf Krisztina egyházzenész, aki az előadás magyarországi gregorián dallamon megszólaló tételeit tanította. Megtiszteltetés a diákszereplőknek, hogy a Ward Iskola tanárai közül Ducza Nóra énekművész, Szabó Annamária és Hegedűs István népi énekművészek is az angyali kar tagjaként lépnek fel. A wardos diákok közül énekkel Balogh Zita, Bíró-Bacsó Gerda, Csomai Rebeka, Erdei Gréta, Kálmán Karolina, Karánsebessy Tünde, Kassai Rita, Kiss Csenge, Kovács Alexandra, Krokavecz Zsombor Bandó, Nagy Eszter, Onodi Villő, Paládi Attila, Ragó Vince, Szabó Anna, Szabó Petra, Tarcsy Tarcal Lőrinc, Tóth Bence és Varga Luca, citerával pedig Kassai Rita és Varga Luca ékíti a kilenc jelentből álló, közel másfél órás előadást.
A cselekményhez és a magyar népi betlehemes játkékok hagyományához hű, hiteles és szép jelmezeket a nagykanizsai Kovácsné Zakócs Erzsébet tervezi és készíti, akivel immár 18 esztendeje ápol rendszeres és gyümölcsöző kapcsolatot a BÖSZK. Ezúton is köszönjük lelkiismeretes és szakszerű munkáját!
A misztériumjátékról videófelvétel készült Pilló Ákos (PPKE BTK) technikus és Verőcei Gábor Pázmány-alumnus munkájaként, amely az említett MMA-holnapon látható!
A közönség hogyan fogadta az előadást?
A közel kétszáz fős, teltházas nézősereg a főváros mellett az ország több helyéről, pl. Gödöllőről, Kartalról, Kapuvárról, Perenyéből és Piliscsabáról érkezett, és aktívan bekapcsolódott a közös éneklésbe a kiosztott színlapokról. Az előadás után a nagyszámú szereplőt Dr. Solymosi Tari Emőke zenetörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának elnöke, Dr. Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Dr. Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja köszöntötte. A közönség visszajelzéseit a BÖSZK Emlékkönyve őrzi, néhányat idézek közülük: „Nagyon nehéz volt a kairoszból visszatérni a kronoszba”, „Az ördög megjelenése felett az angyal szózata az Isten megingathatatlanságát tükrözte, az Úristen hangjában felismerten saját lelkiismeretem hangját, Amikor a kórus énekelt, mintha a menny megnyílt volna”, „Számomra nemcsak az advent lényege, hanem az emberi mivoltom elgondolkodtatására indított”, „Egy Isten-központú, emberi egó nélküli, gyönyörű darabot láttunk”, „Javaslom évenkénti előadását több helyszínen minél többek megindítására ebben az Istent nélkülöző világban”. Egy 16 éves lány szerint „Sok ihletet meríthettem belőle a saját kis pásztorjátékomhoz! Szívmegindítóan sikerült a karácsony titkát közelebb hozni a szívemhez” és egy egyetemista bejegyzése szerint „A későbbi tanulmányaimhoz hatalmas motivációt nyújtott, illetve hihetetlen, libabőrös élmény volt szinte megérinteni általa az üdvtörténetet!”
A BÖSZK folytatja ezt a missziós-kulturális munkáját a jövőben is, melyhez az előadás kapcsán sok további inspirációt kapott.
Fotó: Orbán-Katona Domonkos
