Időpont: 2024. február 21. szerda, 14:00–15:30
Helyszín: Online, ZOOM rendszeren keresztül
Szervezők: EOQ MNB Minőségrendszerek, Közigazgatási és Fogyasztóvédelmi, valamint Oktatási és Terminológiai Szakbizottságok
Téma: A Pázmány minőség
Előadó: Dr. Birher Nándor Máté, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja
Moderátor: Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár, szakbizottsági elnök
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) alapító okiratát Pázmány Péter 1635-ben terjesztette elő. Az okiratban a katolikus küldetés mellett a magyar nemzet harcias küldetése is megjelenik. A hit és az ész (fides et ratio) egyaránt jelen van a magyar és katolikus egyetem küldetésnyilatkozatában: az ész (értelem) ugyanis hit és erkölcs nélkül nem vezet eredményre. A hitnek az élet minden területét, így az értelmet is át kell járnia. Az igazság és az erkölcsi értékek kiemelten fontosak a katolikus oktatásban. Az értékekhez való ragaszkodás mellett azonban senki nem érezheti úgy, hogy valamilyen ideológiát kényszerítünk rá. Abból kell kiindulni, hogy a hallgatók többsége jószándékú ember, ha nem is gyakorló keresztény.
Szent II. János Pál pápa az Ex Corde Ecclesiae ("Az Egyház szívéből") kezdetű apostoli rendelkezésében (1990) így rögzítette a katolikus egyetemek küldetésének alappilléreit:
- Az egyházi hagyomány és identitás megtartása az oktatás, a kutatás és a közösségi élet minden területén.
- Az emberi tudás és értékek átadása, különös tekintettel az élet és az emberi méltóság tiszteletére.
- A hit és az oktatás párbeszéde, segítve a hallgatókat a hit és a tudás integrálásában.
- A társadalmi szolgálat az igazságosság előmozdítása érdekében, aktívan hozzájárulva a közösség fejlődéséhez és javához.
A katolikus értékek messzemenően megjelennek a PPKE küldetésében és stratégiájában. Eszerint a kiemelkedő minőségű és érték alapú oktatás biztosítása mellett közösségépítő egyetemmé is kell válnia. Fontos továbbá az egyetem kutatási tevékenységének fejlesztése a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont keretei között. Jelenleg az egyetemen négy kar működik, közöttük legkeresettebb a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK). A hallgatók száma 8 és 9000 között mozog. A 2023/24. tanévtől meghirdethető új képzések száma: 19. Lényeges a fiatalok megszólítása és átirányítása a pedagógus szakma felé. A katolikus egyetemeknek be kell kapcsolódniuk a pedagógiai módszertani fejlesztésekbe. Az egyetemen kiemelt területet képez a minőségirányítás (MIR): követésre méltó az egyetem egyedi arculatú minőségügyi rendszere. A jelenleg felmerülő egyik sarkalatos kérdés, hogy miként segíti a MIR a Vatikán felsőoktatási követelményeinek érvényesülését a hittudományi képzésekben. Sok módszertani problémát okoz, hogy a teológiai és a hitéleti tárgyak oktatása elkülönítetten működik. Nem szerencsés, ha a papok csak a saját munkaterületükkel foglalkoznak, ezért célszerű volna, ha természettudományi diplomát is kapnának, elsősorban a szerzetesek.
A PPKE ökorendszerére a következő nagy jövőbeli kihívások vannak hatással:
- népesség növekedés,
- klímaváltozás,
- természeti erőforrások túlzott kiaknázása,
- víz- és élelmiszerhiány,
- fenntarthatóság.
Az egyetem sokat tesz a fenntarthatóságért, valamint az energiatudatos és a környezeti nevelés elősegítéséért.
Az előadást követően a hozzászólók gratuláltak a rendkívül komoly és szerteágazó munkához. Különös súllyal merült fel a hallgatói elégedettség mérése és feldolgozása, valamint a végzett hallgatókkal való kapcsolattartás. A mester-hallgató viszony fenntartása (alumni programok), a pályaorientáció követése és a visszajelzések kezelése azért is nagyon lényeges, mert a politikai közéletben igen sok Pázmányon végzett szakemberrel lehet találkozni. A katolikusok és a keresztények közötti spontán hálózat képződést ("networkösödés") minden eszközzel elő kell segíteni. Ehhez az egyetem találkozóhelyként is funkcionál, ahol a fiatalok és más szakemberek kapcsolatot létesíthetnek egymással.
Budapest, 2024. február 22.
Összeállította: Várkonyi Gábor, EOQ MNB
