Milyen szempontok alapján döntöttek úgy a PPKE BTK-n, hogy elindítják a gyógypedagógia alapképzést?
A gyógypedagógia alapképzés elindításának indokoltságát két aspektusból érdemes megközelíteni. Az egyik aspektus egy oktatáspolitikai nézőpont, miszerint a köznevelésben évek óta megfigyelhető az a tendencia, hogy folyamatosan növekszik a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók aránya, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az őket ellátó szakemberekből továbbra is hiány van. A PPKE BTK, mint új gyógypedagógus-képzőhely a szakember ellátottság-hiány javításán igyekszik változtatni, és olyan felkészült gyógypedagógusokat képezni, akik az oktatási esélyegyenlőség szolgálatában méltányos oktatást, képzést tudnak biztosítani az SNI, azon belül a tanulásban akadályozott tanulók/fiatalok számára. Az Európai Unió Tanács egyik dokumentumában a következőket olvashatjuk: ”Az, hogy mindenki számára biztosított legyen az esélyegyenlőség az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén, alapvető fontosságú, önmagában azonban nem elegendő: kiemelt figyelmet kell fordítani a problémák interszekcionális jellegére, vagyis az olyan tanulókra, akik halmozódó vagy egymással összefonódó kihívásokkal szembesülnek, például a sajátos nevelési igényű, a fogyatékossággal élő tanulókra…..” (ET: A Tanács következtetései az oktatás és képzés területén a mindenki számára elérhető oktatási siker előmozdítását célzó méltányosságról és befogadásról, 2021). Képzésünkben az európai együttműködés stratégiai keretrendszerében megfogalmazott, fent említett alapelvet tartjuk szem előtt.
A gyógypedagógiai alapszak elindításának a PPKE BTK-n természetesen intézményspecifikus indokoltsága is van. A Vitéz János Tanárképző Központ célul tűzte ki a pedagógusképzés megújítását, beleértve e képzésfejlesztési tevékenységbe az óvodapedagógus, a tanító és a tanárszakok gyógypedagógiai tartalmakkal történő frissítését is, hiszen a többségi pedagógusok számára az inkluzív nevelés-oktatás egyre nagyobb mértékű megvalósulása következtében szükséges a speciális nevelési igények ismerete, illetve az ezekre adott adekvát pedagógiai válaszok megléte. 2024 szeptemberében sikeres szakirányú továbbképzési szakot indítottunk Autizmus szaktanácsadó néven. Ez a képzésünk a hallgatók számára minden olyan választott munkaterületen/ tevékenységrendszerben jól alkalmazható ismeretet nyújt, ahol az autista személyek támogatásához az adaptált, biztonságos környezet, az autizmusra vonatkozó akadálymentesítés nélkülözhetetlen az érintettek harmonikus, szorongásmentes, partneri részvételéhez. A pedagógusképzés palettájának további bővítése vezetett el a gyógypedagógus-képzés akkreditálásának folyamatáig, ami 2024. december 13-án szabad utat kapott a MAB-tól.
Milyen konkrét készségeket és tudást sajátíthatnak el a hallgatók ezen a szakon, és hogyan készíti fel őket ez a munkaerőpiacra?
A gyógypedagógia szak képzési és kimenti követelményeit meghatározó dokumentum részletesen felsorolja a gyógypedagógus elsajátítandó szakmai kompetenciáit, beleértve a gyógypedagógus tudását, képességeit, attitűdjét, autonómiáját és felelősségét, illetve a szakirányra vonatkozó tudását és képességeit.
A tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon a gyógypedagógus hallgatók felkészülnek az enyhén értelmi fogyatékos, illetve nehezen tanuló népességcsoport szakszerű megsegítésére, komplex gyógypedagógiai fejlesztésére, nevelésére, oktatására, a habilitációs és rehabilitációs tevékenység ellátására. Felkészülnek továbbá a tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
Mivel a tanulási akadályozottság nem korlátozódik az intézményes nevelésre, ezért a szakirány elvégzése során hallgatóink megismerkednek a tanköteles korú tanulásban akadályozott tanulók intézményes nevelésével, de az iskolás kor előtti és az azt követő fiatal és felnőtt életszakasz (szakképzés, munkába állás, családalapítás) feladataival is.
A tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon végzett gyógypedagógus legfontosabb kompetenciái, feladatai közé tartozik a tanulásban akadályozott, a tanulási zavart és tanulási nehézséget mutató gyermekek és fiatalok megismerése, diagnosztizálása, a nevelési-oktatási folyamat tervezése és vezetése, a fejlesztő eljárások megválasztása és vezetése, a fejlesztő program megtervezése, hatékony együttműködés a különböző partnerekkel, közreműködés az együttnevelésben (utazó gyógypedagógusként, kéttanáros modell szereplőjeként, tanácsadóként, stb.).
Az aktuális kompetenciák és feladatok köre természetesen az ellátott személyek életkorától függően változik.
A gyógypedagógus-képzés gyakorlatorientált képzés, a nyolc félév során több gyakorlatot is teljesítenek a hallgatók (Pedagógiai gyakorlat; Gyógypedagógiai pályaszocializáció; Gyógypedagógiai tanítási gyakorlat; Szakirányú összefüggő gyógypedagógiai gyakorlat; Önkéntes gyógypedagógiai gyakorlat; Szakterületi féléves gyakorlat). Más képzőhelyek gyógypedagógus-képzésében eltöltött közel húsz éves tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy az utolsó félévben a Szakterületi féléves gyakorlaton kiválóan teljesítő hallgatók számára a gyakorlóhelyek rendszerint munkalehetőséget kínálnak.
A végzett gyógypedagógus hallgatók fontos szerepet játszhatnak a gyógypedagógus-hiány javításában. A Felvételi tájékoztató statisztikai adatai szerint a végzett gyógypedagógusok nem egészen másfél hónap alatt el tudnak helyezkedni, és a végzettek 0%-a volt álláskereső. Vagyis gyógypedagógus diplomával könnyen el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon.
Hogyan illeszkedik ez az új képzés a kar többi szakjának kínálatába, és milyen együttműködési lehetőségeket lát a jövőben a különböző tanszékek között?
A gyógypedagógiai tartalmak elsősorban a pedagógusképzés szakjaiban (tanító szak, óvodapedagógus szak, osztatlan tanár szak) tudnak majd markánsan megjelenni. Miután már szinte mindegyik óvodában, iskolában, középiskolában tanulnak sajátos nevelési igényű tanulók, a többségi pedagógus számára elengedhetetlenné vált, hogy ismerje az egyéni tanulási utakhoz vezető speciális módszereket.
Ugyanakkor szeretnénk, ha hirdethetnénk olyan kurzust is, amit a Kar bármely szakos hallgatója felvehetne (pl. Kommunikáció ép és fogyatékos emberek között), így segítve a társadalmi szemléletformálást, a fogyatékos emberek elfogadását.
Szoros tanszékközi együttműködést fog jelenteni az általánosan művelő tárgyak tanítása (filozófia, pszichológiai, szociológiai, neveléstudományi, jogi tárgyak).
Milyen szerepet játszik az interdiszciplinaritás a képzés struktúrájában, és hogyan segíti ez a hallgatókat abban, hogy széleskörű tudásra tegyenek szert?
Gordosné Szabó Anna, a hazai gyógypedagógia egyik elméletalkotója a gyógypedagógiát nevelési, terápiás és rehabilitációs dominanciájú komplex embertudományként definiálta, melynek interdiszciplináris kapcsolatrendszere folyamatosan fejlődik.
Határtudományai hozzájárultak a gyógypedagógia fejlődéséhez, ugyanakkor a gyógypedagógiában a kutatások eredményei alapján megfogalmazódó új ismeretek folyamatosan gazdagítják határtudományainak ismeretanyagát (pl. antropológia, orvostudomány, nyelvtudomány, pedagógia, pszichológia, szociológia, jogtudomány, jogalkalmazás).
A gyógypedagógia az akadályozott, fogyatékos személyeket különböző szempontból vizsgálja, felhasználva a határtudományok ismereteit. Vizsgálja például a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek kóros mechanizmusait, fejlődésmenetét, személyiségszerkezetét, társas környezetét, szocializációját, rehabilitációját. Ez az interdiszciplinaritás természetesen megjelenik a képzés hálótervében, a tantárgyi tartalmakban is.
Milyen egyedi lehetőségeket kínál ez a program a diákoknak az oktatás, a kutatás és a gyakorlati tapasztalatok terén?
A képzés gyakorlatorientált jellemzőiről már beszéltem. A gyógypedagógia tudományterülete sok lehetőséget kínál az oktatás és a kutatás, az oktatók és a hallgatók együttműködésére. Tapasztalataim alapján a hallgatók nagy segítségükre lehetnek az oktatóknak nagymintás kutatásokban, melyek részeredményei akár szakdolgozatok vagy TDK/OTDK dolgozatok formájában is testet ölthetnek. Ugyanakkor témavezető segítséggel önálló kutatást is folytathatnak.
A tehetséggondozás egyik fóruma a Tudományos Diákköri Konferencia, ami fél évente megrendezésre kerül a Karon. A gyógypedagógus- képzés hallgatói három szekcióban is megmérettethetik magukat (Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció vagy a Társadalomtudományi Szekció), hiszen a gyógypedagógia interdiszciplináris tudomány, témái több tudományterületet is felölelhetnek.
Pedagógiai/ gyógypedagógiai folyóiratokban lehetőség van akár egyéni (hallgatói) vagy az oktatóval közös publikálásra is.
