A keresztes hadjáratok a középkori Európa és a Közel-Kelet egyik legmeghatározóbb történelmi eseményeként közvetlen hatással volt embermilliók életére és napjainkig is erősen él a köztudatban keleten és nyugaton egyaránt. A latin nyugat és az orthodox kelet határvidékén fekvő Magyarország a kezdetektől közvetlenül is érintve volt ebben az összeurópai mozgalomban és Közép Európában egyedüliként saját királya vezetésével önálló hadsereggel vett részt a szentföldi hadműveletekben 1217-ben. A keresztes hadjáratok következtében létrejött legfontosabb latin államok azon a kelet-mediterrán partvidéken terültek el, amely évezredeken keresztül a történelem egyik legintenzívebb kulturális és technológiai csereterületének számított és az európaiak megtelepedése ennek új lendületet adott a 12-13. század folyamán.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének kutatási programjaként működő Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (Syro-Hungarian Archaeological Mission - SHAM) két évtizede kutatja a szíriai tengerparti régió keresztes-kori régészeti emlékeit és a korszak történelmét. A kiterjedt forráskutatással párosított régészeti terepmunkák eredményeként a SHAM 2006-ban megkapta a középkori Szentföld egyik legnagyobb keresztes erődítésének számító Margat kizárólagos koncesszióját és erre a tudományos szempontból páratlanul gazdag helyszínre fókuszálva végzi interdiszciplináris kutatási programját. A kiemelt nemzetközi érdeklődés által kísért munkák eredményeinek elismeréseként a Szíriai Régészeti Főigazgatóság kérésére a SHAM 2017-től az UNESCO Világörökség Crac des Chevaliers várában is dolgozik. A II. András királyunk által is felkeresett két keresztes vár a középkori Európa egyik legnagyobb nemzetközi szervezeteként is számon tartott Johannita Lovagrend kiemelt központjai közé tartozott.

A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió által az elmúlt két évtizedben feltárt leletanyag és a folyamatosan zajló terepmunkák új eredményei kiváló lehetőséget nyújtanak a korabeli civilizációs kölcsönhatások részletes vizsgálatára. Ezt hatékonyan egészítik ki a PPKE Régészettudományi Intézetének libanoni és iraki kurdisztáni régészeti kutatásai, melyek jóval tágabb kitekintést tesznek lehetővé a Közel-Kelet középkori civilizációjának különböző aspektusaira, a kulturális kölcsönhatásokra és a különböző felekezetek, köztük a korszakban igen meghatározó keleti keresztények hagyatékára.

A kutatási program az általános történelmi és régészeti kérdések mellett kiemelten foglalkozik olyan fontos témákkal, mint a korabeli anyagi kultúra és technológia csere, a komoly aktualitással bíró vízgazdálkodás, vagy a három nagy civilizáció (a nyugati és keleti keresztény valamint a muszlim) határvidékén kialakult sajátos falképfestészet. A legmodernebb műszeres vizsgálatok (laboratóriumi anyagvizsgálatok, geofizikai mérések) segítségével támogatott munkát nemzetközileg elismert szakemberek bevonásával a Misszió magyar és közel-keleti kutatói és hallgatói végzik, melyek eredményei nemcsak nemzetközi szakcikkekben és tanulmánykötetben, hanem szakdolgozatok és doktori értekezések formájában a felsőoktatásban is közvetlenül hasznosulnak.