A kurzus megismerteti a hallgatókkal az oktatásszociológiai kutatások elméleti hátterét. Emellett áttekintést ad az oktatásszociológiai újabb és hagyományos kutatási témáiról, nevezetesen az oktatás és a globalizáció kérdésköréről, az oktatás és társadalmi rétegződés összefüggéseiről, az oktatási egyenlőtlenségről a fejlődő országokban, a multikulturalizmus által támasztott kihívásokról a világ fejlett országaiban. Kitér az oktatásszociológiában használt kutatási metodikákra, valamint az oktatási rendszerek makroszintű irányításában használt eredményesség alapú értékelési és elszámoltatási eljárásokra. Emellett bemutatja a kortárscsoportok hatását az oktatási folyamatokra, a tanulásból a munka világába történő átmenet kérdéskörét, a felnőttoktatás és az egész életen át tartó tanulás jelenségvilágát, a tanárokra vonatkozó vizsgálatok eredményeit, valamint az oktatás szerepét a társadalmi kontroll és kohézió erősítésében. Mindezeken túlmenően a kurzus lehetőséget ad újabb és történelmi pedagógiai eszmék gyerekképének értelmezésére.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

KOZMA Tamás, Az összehasonlító neveléstudomány alapjai, Budapest, Új Mandátum, 2006, ISBN 9639894167

ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 2003, „Oktatás”-fejezet, ISBN 9633894026

PUSZTAI Gabriella, A társada

lmi tőke és az iskola, Budapest, Új Mandátum, 2009, ISBN 9632870090

Jelentés a magyar közoktatásról 2010, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2010.

Ajánlott irodalom:

Fülöp Márta (2009): Az együttműködő és versengő állampolgár nevelése: osztálytermi megfigyelések. In Iskolakultúra 19 (3-4), pp. 41–59.

Pukánszky Béla (2011): Gyermekideológiák a pedagógia eszmetörténetében. In: Educatio 20.évf (1. sz.), pp. 37–47.

Balázsi Ildikó; Balkányi Péter (2008): A PIRLS- és a PISA-vizsgálat eredményeinek összehasonlítása. In Új pedagógiai szemle 58 (4), pp. 3–11.

Bangó Jenő (2005): Niklas Luhman rendszerelmélete és a konstruktivista nevelés. In Századvég 11 (38), p. 147.

Berta, Judit; Török, Balázs (2015): A szocializáció változó koncepciói. In Péter Nikitscher (Ed.): Az iskola szocializációs szerepe és lehetőségei. Budapest: OFI.Ajánlott:

Vanderstraeten, Raf (2004): Education and Society: a Plea for a Historicised Approach. In Journal of Philosophy of Education 38 (2), checked on 2/18/2016.

Balázsi, Ildikó; Balkányi, Péter; Ostorics, László; Palincsár, Ildikó; Rábainé, Szabó Annamária; Szepesi, Ildikó et al. (2014): Az Országos kompetenciamérés tartalmi keretei. Szövegértés, matematika, háttérkérdőívek.

Balázsi, Ildikó; Lak, Ágnes Rozina; Szabó, Vilmos; Szabó, Lívia Dóra; Vadász, Csaba (2014): Országos kompetenciamérés 2013. EMMI - Oktatási Hivatal - Köznevelési Mérési Értékelési Osztály. Budapest.

Meleg, Csilla (Ed.) (1996): Iskola és társadalom. Szöveggyűjtemény. Pécs: JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaele

meknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

A szakterülethez kapcsolódó általános elméleti ismeretekkel bővül.

Az elméleti tudása rendszerbe szerveződik.

A szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési módszereit ismeri.

Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

>

Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában.

b)    képességei

Szakmai feladatait a szükséges módszerek és eszközök kiválasztásával, egyedi és komplex alkalmazásával tervezi és oldja meg.

Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal.

Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni.

Képes kisebb önálló és csopor

tos kutatási projekteket tervezésére és kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.

Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.

Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.

c)    attitűdje

Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit.

Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi.

Szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.

Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.

d)    autonómiája és felelőssége

Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.

Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.