Tantárgy adatlapja
Az oktatási rendszerek
történeti szempontú elemzése teszi lehetővé, hogy különféle kulturális
hagyományok jelentősége bizonyítható legyen, illetve hogy a globalizációs
folyamatok oktatási rendszert érintő hatásai bemutatásra kerülhessenek. A
hallgatók megismerik a szupranacionális szervezetek (Európai Unió; UNESCO,
OECD, World Bank) szerepét az oktatás alakításában. Emellett bemutatásra
kerülnek az nemzeti oktatáspolitikákat befolyásolni képes nemzetközi
kompetenciamérések is (PISA, TIMSS, PIRLS). |
A 2–5
legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai,
(esetleg oldalak), ISBN) |
Kötelező
irodalom: Luhmann
Niklas és Brunczel Balázs (2006). Bevezetés a rendszerelméletbe. Budapest,
Gondolat. ISBN: 963-9610-53-4 0324-2463 Luhmann
Niklas (2009): Szociális rendszerek: egy általános elmélet alapvonalai.
Budapest, Gondolat Kiadó AKTI. ISBN: 978-963-9610-83-5 2060-1867 Oktatási
rendszerek elmélete (1998): Szöveggyűjtemény. (Lannert Judit és Halász Gábor
szerk.) Budapest, OKKER. ISBN: 963 7315 543 Bourdieu
Pierre: Az oktatási rendszer ideologikus funkciója. In: Iskola és társadalom
I. (1996): Szöveggyűjtemény. Meleg Csilla vál. és szerk.. Pécs, JPTE
Tanárképző Int. Ajánlott irodalom: Kozma
Tamás (2006). Az összehasonlító neveléstudomány alapjai, Új Mandátum. ISBN:
9789639609327 Tomlinson
Sally (2001). Education in a post-welfare society. Buckingham (England) ;
Philadelphia, Open University Press. 0335202896 |
Azoknak az
előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás,
képesség stb., KKK 7.
pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy
jellemzően, érdemben hozzájárul |
a)
="font:7.0pt "Times New Roman"">
- Ismeri a
társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével,
rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi
cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos
fogalomkészlet fontosabb elemeit. - Ismeri és
érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos
értelmezéseihez az általános alapokat képezik. - Ismeri
és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési
mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek
kapcsolódási viszonyait. b)
képességei c) attitűdje - Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos
fejlesztésére törekszik. d) autonómiája és felelőssége - A
szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és
felelősséggel szervezi munkáját. |