A kurzus célja: A hallgatók megismerkedjenek a pedagógiai ellenőrzés jogszabályi és szakirodalmi hátterével és gyakorlatot szerezzenek a pedagógiai ellenőrzési folyamatról és annak egyes állomásairól.

Főbb tematikai csomópontok:

1.    A pedagógiai ellenőrzéshez kapcsolódó jogszabályok

2.    A pedagógiai ellenőrzés funkciói és szereplői módszerei

3.    A pedagógiai ellenőrzés gyakorlata

4.    A pedagógiai ellenőrzés lehetséges ellentmondásai

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

-        Országos tanfelügyelet – kézikönyv általános iskolák számára (résztvevő saját intézménytípusának megfelelő) – negyedik, javított kiadás, Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag. Hatályos 2017. január 1. napjától. (www.oktatas.hu)

-        Önértékelési kézikönyv - kézikönyv általános iskolák számára (saját intézménytípusnak megfelelő), harmadik, javított kiadás, Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag. Hatályos 2017. január 1. napjától. (www.oktatas.hu)

-        Weiss, Carol H.(2005): Értékelés. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. ISBN: 963 682 553 X

Ajánlott irodalom

-        Forgács András – Loboda Zoltán (2003): Az Európai Unió és az oktatás. Budapest, PRESS PUBLICA Kiadó. ISBN:963-9001-82-1

-        Hoffmann Rózsa (szerk.) (2003): Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN:9631923436

-        Imre Anna (2000): A felekezeti középiskolák jellemzői a statisztikai adatok tükrében, Educatio 3. 479-491.o.

-        McKinsey és mtsai (2007): Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? Budapest.http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/index_elemei/kt_elm_I_elemei/McKinsey_jelentes_magyar.pdf

-        OECD: Teachers Matter (2007). Párizs. Magyar változat: http://www.okm.gov.hu/letolt/nemzet/oecd_teachers_matter_061116.pdf.

-        Pusztai Gabriella (2001): Oktatási esélyegyenlőség a felekezeti középiskolákban (Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Műhelytanulmány 2.) https://www.szepi.hu/irodalom/Iskola_es_kozosseg.pdf

-        Weiss, Carol H.(2005): Értékelés. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. ISBN: 963 682 553 X

Egyéb pedagógiai folyóiratok (Új Pedagógiai Szemle, Iskolakultúra, Educatio, Magyar Pedagógiai szakcikkei).

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

-        Ismeri az oktatáspolitika tanulmányozása során felhasználható nyomtatott és nem nyomtatott információforrásokat, az azokról való tájékozódás lehetőségeit,

-        tisztában van az oktatáspolitika aktoraival, működési mechanizmusaival,

-          rendelkezik európai oktatáspolitikai ismeretekkel, 

-        ismeri a nemzeti közoktatási rendszerek fejlesztését célzó eszközöket (közösségi programokat, európai uniós pályázatokat),

-        ismeri a pedagógiai tevékenységet, az intézmények működését meghatározó dokumentumokat,

-        ismeri a magyarországi oktatáspolitika fejlődéstörténetének főbb stratégiai kérdéseit,

-        ismeri az egyház/egyházak szerepét a magyarországi köznevelési rendszer létrejöttében és jelenlegi helyzetében,

-          alapos és széleskörű ismeretekkel rendelkezik az országos pedagógia-szakmai ellenőrzésről.

-          alapos és széleskörű ismeretekkel rendelkezik az országos pedagógia-szakmai ellenőrzésről.

-           

b) képességei

-        <

span style="font-family:"Times New Roman",serif; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";mso-fareast-language:HU">Képes rendszerben gondolkodni, feltárni és átlátni az összefüggéseket, az egyes tényezők közötti kapcsolatokat,

-            képes feltárni a kapcsolatot a pedagógiai munka, az intézményi működés és az oktatáspolitika között,

-        képes mérlegelni az egyes beavatkozási szükségletek szabályozási szintjét,

-        képes megítélni az egyes oktatáspolitikai jelenségekben az oktatáspolitikai aktorok relevanciáját,

-        képes fejlődéstörténeti dimenzióba helyezni az oktatáspolitika működését.

c) attitűdje