A diplomamunka megírásának célja, hogy a hallgató bizonyítsa: elsajátította az integrációhoz, inklúzióhoz, korai intervencióhoz és tanácsadáshoz kapcsolódó ismereteket és kompetenciákat, azokat képes integrálni és munkájában alkalmazni. Ismeri a lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket, képes azok alapján munkáját önállóan megtervezni, elvégezni, és eredményességét értékelni. Képes továbbá a tudományos munkát végezni, tapasztalatokat gyűjteni, az adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, és az eredményeket saját munkájában alkalmazni, mindezt a neveléstudományra vonatkozó kutatásetikai elvek szerint. Képes saját maga munkáját reflektív módon szemlélni, tapasztalatait konstruktív módon beépíteni személyiségébe és munkájába.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó, 2008. ISBN 9789635067640

Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2004. ISBN 9789631626643

Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás-felsőfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2003. ISBN 9639128945

Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy: hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. ISBN 9631941442

Ajánlott irodalom

Lipson, C. (2018). How to write a BA thesis: A practical  your first ideas to your finished paper. University of Chicago Press, Chicago.

Murray, R. (2011). How to write a thesis. Open University Press, New York.Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Gondolat, 1992. ISBN 9632827082

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris Kiadó, 1997. ISBN 9633792274

Maróti Gábor: Tudományelméleti és kutatásmódszertani alapismeretek. Budapest: Synthagma Kiadó, 2009. ISBN 9639051673

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és probléma megoldási módszereit.

Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek hátterét, a különböző elméleti paradigmák evolúcióját, rendszerbe tudja foglalni a multi- és interkulturális pedagógia nemzetközi megközelítéseit.

Alaposan ismeri a neveléstudományi, társadalomtudományi kutatások kvalitatív és kvantitatív és kevert módszereit, eszközeit és ezek alkalmazási lehetőségeit és korlátait.

Ismeri a kutatásra vonatkozó etikai normákat.

Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet és kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.

Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban.

Érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, lehetőségeit.

Ismeri a neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Ismeri a tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális és tartalmi követelményeit.

Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről.

b)    képességei

A neveléstudomány és társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, hazai és nemzetközi adatbázisok kezelésében releváns nézőpontok szerint képes választani, ezeket feladataiban felhasználni, önállóan alkalmazni.

Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi.

Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában.

Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal.

Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni.

Képes kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervezésére és kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.

Képes önálló szempontok szerint szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására.

A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére.

Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.

Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.

Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban, ehhez alkotó módon alkalmazza a web-es információszerzési technikákat.

Képes egy idegen nyelven magas szintű szakmai szövegértelmezésre.

Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben.

c) attitűdje

Szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.

Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi.

Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembevételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.

Szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik, és elkötelezett az érték- és tudásalapú szakmai elemzések iránt.

Kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a közös munka jelentőségét.

Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához.

Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.

Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában, fontosnak tartja az informatikai eszközök adta lehetőségek kihasználását, elkötelezett idegen nyelvi képességeinek folyamatos fejlesztése mellett.

Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére.

Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette.

d) autonómiája és felelőssége

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.

Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.

Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.

Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.

Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért.

Megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.