A tantárgy a 19. és a 20. századi építészet specifikus kérdéseivel foglalkozik, a BA-s 19-20. századi ismeretanyag alapjaira építve. Az egyes félévekben különböző országok és városok (pl. Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Bécs) 19. és 20. századi építészetének stílusjelenségeit vizsgáljuk kronologikus rendben. A vizsgázó hallgatónak ismernie kell a korban jellemző stílusirányzatokat, alkotó jeles építészek életművét, alkotásaikat, de a kevésbé ismert tervezők számottevő műveit is.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Pl.: Bécs építészete a 19-20. században

Kötelező irodalom:

- Renate Wagner-Rieger: Wiens Architektur im 19. Jahrhundert. Wien, 1970.

ss="MsoNormal" style="margin-left:1.7pt;line-height:115%">- Walter Krause: Geschichte der Bildenden Kunst in Österreich. 19. Jahrhundert. Wien, 2002. Baukunst

- Moravánszky Ákos: Versengő látomások. Budapest, 1998.

Ajánlott irodalom:

- Renate Wagner-Rieger: Theophil von Hansen. Wiesbaden, 1980.

- Otto Antonia Graf: Otto Wagner. Wien, 1985, 1990, 1994, 1997, 1999, 2000

- Eve Blau: The Architecture of Red Vienna. Cambridge, London, 1999.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)   tudása

-    Ismeri az elméleti problémafelvetés és pro

blémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.

-    Ismer bölcseleti, művészeti alapszövegeket, alapműveket és alapproblémákat.

b)   képességei

-    Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.

-    Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.

-    Képes művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és ismeretterjesztési fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó feladatkörök ellátására, akár középvezetői szinten is.